A szakmai beszélgetés során több megszólaló is arra hívta fel a figyelmet, hogy a Mercosur-megállapodás nemcsak kereskedelmi kérdés, hanem stratégiai jelentőségű agrárpolitikai ügy is. A dél-amerikai országok hatalmas mezőgazdasági termelőkapacitással rendelkeznek, és számos olyan termék esetében versenyeznek az európai gazdákkal, amelyek az uniós mezőgazdaság számára kiemelten fontosak. Emiatt a megállapodás hatásai több ágazatban is érezhetők lehetnek, miközben a brüsszeli döntéshozatal és a Közös Agrárpolitika jövője is komoly viták tárgyát képezi.
Jelentős kockázatok az agrárpiacokon
A Mercosur-megállapodás részleteiről Gál Péter, az Agrárminisztérium főosztályvezetője beszélt és felidézte, hogy a tárgyalások már több mint két évtizede zajlanak, hiszen az egyeztetések 1999-ben kezdődtek, majd 2016 körül kaptak új lendületet. A megállapodás egy hosszú távú partnerségi rendszer része, amely a kereskedelem mellett politikai és gazdasági együttműködést is magában foglal.
Brazília, Argentína, Paraguay és Uruguay az a négy ország, amelyekkel most a megállapodás létrejött
- fogalmazott Gál Péter.
A szakember szerint az egyik alapvető kérdés az, hogy miközben az Európai Unió ipari termékeket exportálna a dél-amerikai piacokra, addig az uniós agrárpiacok megnyílhatnak az olcsóbb mezőgazdasági termékek előtt. Ez több ágazat számára is komoly kihívást jelenthet, különösen a baromfi-, marhahús-, etanol- és mézpiacon, de a cukorimport növekedése és a génmódosított termékek megjelenése is aggodalmakat vet fel.
Az a kérdés, hogy mi lesz az európai termékekkel ebben az esetben, illetve hogyan versenyezhetnek az import termékekkel az európai gazdák.
A szakember szerint az Európai Unió igyekszik bizonyos garanciákat beépíteni a rendszerbe. A tervek szerint az importált termékek esetében az állatjólléti követelményeket közelebb hoznák az uniós standardokhoz, miközben a harmadik országokban végzett helyszíni auditok számát 50 százalékkal növelnék, és gyakoribbá tennék az importellenőrzéseket is. Ugyanakkor továbbra is kérdés, hogy a gyakorlatban mennyire lesz hatékony az uniós monitoring a távoli országokban.
A Közös Agrárpolitika jövője is komoly viták tárgya
A konferencián szó esett a Közös Agrárpolitika jövőjéről is, amely szorosan összefügg az európai mezőgazdaság versenyképességével. Gál Péter szerint a KAP egyik legfontosabb eredménye, hogy az európai fogyasztók biztonságos, ellenőrzött élelmiszerekhez jutnak hozzá, ami részben a szigorú uniós szabályozásnak köszönhető.
A boltokban olyan ellenőrzött termékek vannak, amelyektől nem betegszünk meg, illetve ellenőrzött termelésből származnak, és ez nagyban köszönhető a Közös Agrárpolitikának.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós agrárpolitika alapelve az volt, hogy közös szabályok és hasonló támogatási rendszerek mellett működjenek a tagállamok. A jövőbeli javaslatok azonban egyes esetekben inkább a nemzeti hatáskörök felé mozdulnának el, ami több kérdést is felvet a rendszer jövőjével kapcsolatban.
Piaci nyomás a gazdákon
A Mercosur-megállapodás piaci hatásairól Nagy Viktor, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkár-helyettese elmondta, hogy az egyezmény már most is komoly aggodalmat kelt a gazdák körében. Ugyanis több olyan termék esetében várható kvótanövekedés, amely az európai termelők számára érzékeny piac.
A baromfi, a marha és a méz esetében olyan kvótaugrások várhatóak, amelyek komoly problémákat okozhatnak.
A szakember szerint a fogyasztók számára sokszor nem lesz egyértelmű, hogy milyen körülmények között előállított termékek kerülnek az európai piacra. Az elmúlt időszakban például olyan húsok is érkeztek Európába, amelyeknél növekedési hormonok használatát mutatták ki, ami komoly élelmiszerbiztonsági kérdéseket vet fel.
Azt gondolom, hogy senki sem szeretne vegyszeres húst enni.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az Európai Unió piacára nemcsak Dél-Amerikából, hanem Ukrajnából is érkeznek mezőgazdasági termékek, így a gazdák szerint kettős piaci nyomás alakulhat ki. Emiatt egyre több ágazat jelezte aggodalmát a döntéshozók felé. A beszélgetésen szó esett az uniós költségvetési ciklusokhoz kapcsolódó agrártámogatásokról is. A jelenlegi rendszer hét éves pénzügyi keretekben működik, és a következő, 2028 és 2035 közötti időszakra már most készülnek tervezetek. Ezek a javaslatok jelentős változásokat hozhatnak a támogatási rendszerben. Nagy Viktor szerint különösen fontos kérdés lehet Ukrajna jövőbeli uniós csatlakozása. Ha az ország teljes jogú taggá válna, az az egyik legnagyobb, ugyanakkor legszegényebb tagállamként komoly hatással lehetne a támogatási rendszerre. A szakember szerint ezért merült fel az a javaslat, hogy a jelenlegi támogatási rendszert jövedelemalapú modell váltsa fel, ami alapjaiban változtathatná meg a mezőgazdasági támogatások működését.
A Közös Agrárpolitika reformjának gyakorlati következményeiről Tóth Péter Miklós, a Magyar Államkincstár elnökhelyettese beszélt. A szakember szerint egy radikális reform komoly informatikai és adminisztratív terheket jelentene a rendszer számára. A szakember szerint egy ilyen átalakítás rendkívül költséges és időigényes lenne, ezért fontos lenne megőrizni a jelenlegi rendszer alapjait, különösen a kétpilléres agrárpolitikai modellt. Ez a struktúra biztosítja jelenleg is az uniós támogatások stabil működését.
A különálló, kétpilléres agrárpolitikai rendszer megtartása nagyon fontos lenne.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a mezőgazdasági támogatások jelentős összeget tesznek ki Magyarországon. Tavaly például összesen 1509 milliárd forintnyi agrártámogatás jutott a gazdálkodóknak, miközben az uniós tervek szerint ennek az összegnek akár 20 százalékos csökkentése is felmerülhet, ami komoly veszteséget jelentene a magyar mezőgazdaság számára.
A Portfolio Agrárium 2026 Konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
Képek forrása: Berecz Valter és Stiller Ákos
