Andréka Tamás, az Agrárminisztérium államtitkára elmondta, hogy a szántóföldek átlagára Magyarországon 2020 és 2025 között jelentősen megnőtt, és bár megyei szinten komoly eltérések figyelhetők meg, általánosságban mintegy 50%-os drágulásról beszélhetünk. Hasonló a helyzet a szántók bérleti díjai esetében, itt szintén 50%-kal emelkedtek az árak. Az államtitkár elmondta, hogy van olyan terület, ahol a szántók bérleti díja 20-30%-kal meghaladja a területalapú támogatások összegét. Az államtitkár elmondta,
hogy van olyan terület, ahol a szántók bérleti díja 20-30%-kal meghaladja a területalapú támogatások összegét. Akkor itt fel kell tenni a kérdést, hogy földtámogatásról, vagy gazdatámogatásról van-e szó?
A szakpoltikus a földforgalmi törvény változásait illetően elmondta, hogy módosultak a cserére vonatkozó szabályok, örökléssel túlléphetővé vált a földszerzési maximum, de csak birtokegyesítési céllal. A ragadós száj- és körömfájás kapcsán, ahol állatleölést hajtottak végre, ott ezt követően három évig lehet hivatkozni a kedvezményes birtokmaximumra. Ez azonban csak azon területek vonatkozásában igényelhető, amely a leöléseknél haszonbérlet jogcímén az érintett használatában álltak. Újdonság, hogy az adásvételi vagy haszonbérleti szerződés most már elektronikus úton lesz kifüggesztve. Andréka Tamás elmondta, hogy a változott az előhaszonbérleti jog, és visszatért az alhaszonbérlet, valamint a használati csere is elérhető opció lett. Ezen kívül szigorítottak az elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jognál a vetőmag-előállítás tekintetében.
Valóban lehetőséget ad a földforgalmi törvény változása a befektetési célú tulajdonszerzésre?
Andréka Tamás elmondta, hogy 2014. május elsején lépett életbe a Földforgalmi törvény, amelynek célja a helyben lakó, magyar állampolgárok előnyben részesítése volt. Az elmúlt 10-12 év bebizonyította, hogy sikerült elkerülni a földforgalmi végítéletet. És bár a magyar földpiac megnyílt az uniós állampolgárok előtt, de nem árasztották el a földeket a külföldiek. Az államtitkár szerint a befektetési és spekulációs célú földszerzés tilalma már a törvény eredetileg elfogadott változatában is szerepelt, így az idei januári, nagy figyelmet kapó módosítás – amely bizonyos körülmények között lehetővé teszi a haszonbérlet átruházását jogi személyek számára – valójában nem jelent ilyen téren veszélyt.
Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) főtitkára közölte, a földforgalmi szabályozás nem tökéletes, de ez normatív okokra vezethető vissza. A jogszabály célja a megyei, területi, élethelyzeti különbségek között megtalálni az összhangot, és a szakember szerint ezt sikerült is betöltenie. A MAGOSZ főtitkára elmondta, hogy Magyarországon a föld döntő többségét sikerült magyar kézben megtartani, ellentétben Szlovákiával és Romániábal, ahol mostanra a termőföldek jelentős része külföldiek tulajdonába került.
Míg 10 évvel ezelőtt a földek használata körülbelül 50-50%-ban oszlott meg gazdasági társaságok és egyéni gazdák között, mostanra ezek 66%-a van a kistermelők, családi gazdálkodóknál, és csak egyharmada a vállalkozásoknál. Ha így nézzük, az elmúlt évtized birtokpolitikája egyértelmű siker volt
– tette hozzá Cseh Tibor András.
Farkas Diana, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vezető földügyi szakértője megerősítette, hogy eddig se volt lehetőség a spekulatív célú földszerzésre, de most egy új eszközt kaptak ez ellen: ha spekulációt gyanítanak, az Agrárkamara aránytalansági nyilatkozatot tehet. A szakember elmondta, hogy 2024 végén volt egy kúriai döntés, amely kimondta, hogy ha nincs elővásárló, sem előhaszonbérlettel rendelkező, úgy a kamara állásfoglalása precedenserejűnek számít. Mint mondta,
fontos előrelépés továbbá, hogy a magas vételáras döntéseknél a helyi földbizottságoknak lehetősége van földügyi szakértőt kérni.
Paragi Márton, Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkára nem tekintette sikeresnek a szabályozás változását, ám azt ő se gondolta, hogy támogatná a spekulatív földszerzést. Mint mondta, ez egy nagyon diszkriminatív szabályozás, ahol a földszerzést speciális szabályok kötik, ezért olyan, mintha a jogalkotók mindenkit a földbérlet felé próbálnának terelni. A szakember beszélt arról is, hogy az ágazat szereplőiben megvan a félelem, hogy megjelenik a befektetési célú földhasználat, mégse gondolná ezt valós veszélynek. Abban azonban egyetértett, hogy ezt távol kell tartani a mezőgazdaságtól. Paragi Márton hozzátette,
a MOSZ régóta kéri, hogy az állattartás, mint magas hozzáadott értéket termelő ágazat, és kitörési pont kerüljön elismerésre a földforgalmi törvényben, ám erre eddig nem került sor.
A kerekasztal-beszélgetés során elhangzott, hogy Ukrajnában, Brazíliában az USA-ban létezik és látható, milyen az, amikor a földforgalmi politika a gazdasági szempontoknak van alárendelve. A földbirtok-politika legalább annyira társadalompolitika mint amennyire gazdaságpolitika. Elhangzott az is, hogy a bérleti díjak elszállásának a gazdák és a vállalkozók az okai: ha ugyanis van egy előhaszonbérleti sorrend, ám a föld tulajdonosa nem valaki mást szeretne preferálni, akkor úgy trükközhet, hogy jó magasan állapítja meg a bérleti díjat. Emellett a szakértők beszéltek arról is, hogy a magyar gazdatársadalom elöregedett, hiszen minden harmadik gazda 80 év körül van már. A fiatalok azért nem kezdenek el a falvakban gazdálkodni, mert nincs biztosítva számára a döntési szabadság.
A Portfolio Agrárium 2026 Konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
Képek forrása: Berecz Valter és Stiller Ákos
