Ahogyan lapunk is megírta korábban, 2024-ben visszafogott, de pozitív irányú elmozdulás jellemezte a hazai termőföldpiacot. A szántók ára összességében mérsékelten emelkedett, ugyanakkor a jobb adottságú területek az elmúlt két évben látványosan felértékelődtek. A 35 aranykoronaérték feletti szántók ára 2022-höz képest 34 százalékkal nőtt, míg a 15-25, illetve 25-35 aranykorona közötti kategóriákban 18-22 százalékos drágulás történt. Ezzel szemben a 15 aranykorona alatti földek ára csupán 7 százalékkal emelkedett. Fordulat az is, hogy míg korábban a 10 hektár feletti területek drágultak leginkább, 2024-ben az 1-5 hektáros parcellák esetében volt a legnagyobb, 1,9 százalékos áremelkedés.
Nem semmi: már ennyibe kerül egy hektár termőföld Magyarországon
Az MBH Termőföldindex 2024-ben 335,7 pontra nőtt a 2023-as 333,6-ról, a mezőgazdasági termelői árindexszel deflált mutató pedig 148,7-ről 154,5 pontra emelkedett. A termőföldárak nominálisan 0,6 százalékkal, reálértéken 3,9 százalékkal haladták meg az előző év szintjét. A növekedést ugyanakkor fékezte az egy hektárra jutó növénytermesztési és kertészeti kibocsátás, valamint a nettó vállalkozói jövedelem csökkenése, továbbá a szántóföldi növények súlyozott termésátlagának mérséklődése.
A szántók országos átlagára 2024-ben 2,38 millió forint volt hektáronként, ami 1,6 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest. Régiós szinten jelentős eltérések mutatkoztak: a Dél-Dunántúlon 8,5, a Dél-Alföldön 0,4 százalékos árcsökkenés történt, miközben más térségekben 1,5-6,9 százalék közötti emelkedést mértek. A legnagyobb drágulás a Nyugat-Dunántúlon (6,9 százalék) és Észak-Magyarországon (5,6 százalék) volt. Továbbra is Közép-Magyarország számít a legdrágább térségnek, ahol átlagosan mintegy 3 millió forintba került egy hektár szántó; az Észak-Alföldön 2,6 millió, a Közép-Dunántúlon 2,47 millió forint volt az átlagár, míg Észak-Magyarországon 1,57 millió forint. Megyei bontásban Hajdú-Biharban több mint 3,24 millió forintot kértek hektáronként, a legalacsonyabb, 1,39 millió forintos átlagár pedig Nógrádban volt.
Kiderült, hol vérzik el igazán a magyar mezőgazdaság: csak így lehet túlélni
Nagy az ugrás 2023-hoz képest
2023-ban a mező- és erdőgazdasági területek ára átlagosan 7,9%-kal haladta meg a 2022-es szintet, miután az azt megelőző két évben 9,6%-os, majd 12%-os növekedést mértek. A gyümölcsösök kivételével minden művelési ágban 10% feletti drágulás történt. A szántók átlagára 11%-kal nőtt 2022-höz képest, a szőlők esetében 14%-os, az erdőknél 12%-os, a gyepeknél 11%-os emelkedést regisztráltak, miközben a gyümölcsösök ára mindössze 1,2%-kal lett magasabb. Egy hektár szántó átlagosan 2,3 millió forintba került. A legdrágább művelési ágak továbbra is a szőlő és a gyümölcsös voltak, ahol hektáronként 3,0-3,4 millió forintot kellett fizetni; ezeknél az árakat az ültetvény értéke is befolyásolja. A gyep és az erdő átlagosan 1,2 millió forintba került hektáronként 2023-ban.
Ez komoly? Ennyibe kerül most egy hektár föld itthon és az EU-ban
Hiába tűnik soknak, EU-s szinten nem drágák a magyar termőföldek
Az Európai Unióban egy hektár szántóföld átlagosan 15 224 euróba került, míg az állandó gyepterületek esetében 11 753 euró volt az átlagár. Luxemburg kivételével minden tagállamban a szántókért kellett többet fizetni, mint a gyepekért. Az adatok szerint Magyarország a termőföldárak alapján az uniós rangsor alsó harmadában helyezkedik el, és az árminimumok, illetve -maximumok közötti különbség sem számottevő. A legkedvezőbb árakat az állandó gyepterületeknél Bulgáriában mérték, ahol egy hektár átlagosan 1 877 euróba került. Ez hozzávetőleg 4,5-szer alacsonyabb összeg, mint az ottani szántóföldek hektáronkénti 8 679 eurós átlagára.
Durva, mennyibe kerül itt egy hektár szőlő: százmilliókat fizetnek érte
De milyen a jelenlegi helyzet?
A földvásárlás nem meglepő módon továbbra sem olcsó mulatság ma sem, igencsak zsebbe kell nyúlnia annak, aki valamilyen területet szeretne megvenni. Ráadásul a szabályozás is módosult. Első körben nézzük, mit kínál a piac: a Jófogás Ingatlanon jelenleg az alábbi árakkal találkozhatunk a teljesség igénye nélkül:
- Balatonendréden egy 2 hektáros külterületi szántó 12 millió forint,
- Cegléd külterületén egy 2877 nm-es szántó egymillió forint,
- Mádon egy 2,2 hektáros szőlő és beültethető terület 20 millió forint,
- Magyarpolány Öreghegyén egy 50 nm-es pince-présház 1300 nm-es telken 15,5 millió forint,
- Pilisen a Dolina és Hegyeki pincesor közelében, 12,2 hektáros termőföld (10 ha szántó, 2 ha rét) 79,5 millió forint,
- Balatonedericsen egy 228 hektáros legelő, szántó (a terület egyrészt a Balaton-felvidéki Nemzeti park, másrészt a NATURA 2000 természetvédelmi területén helyezkedik el) közel 149 millió forint.
De ki és hogyan vásárolhat ma földet itthon?
Magyarországon a termőföld tulajdonszerzésének szabályait a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény határozza meg. A jogszabály szerint termőföldnek minősül minden olyan földrészlet - függetlenül attól, hogy bel- vagy külterületen található -, amely az ingatlan-nyilvántartásban például szántóként, szőlőként, gyümölcsösként, kertként, rétként, legelőként, nádas vagy erdő művelési ágban szerepel. Termőföld tulajdonjogát alapvetően magyar állampolgárok, valamint az Európai Unió tagállamainak állampolgárai szerezhetik meg, ezzel a szabályozás a magyar földek külföldiek általi tömeges felvásárlását kívánja megakadályozni.
Sokan nem tudnak a szabályokról: csak így vehetsz földet Magyarországon
A törvény célja, hogy a föld elsősorban olyan személyekhez kerüljön, akik azt ténylegesen művelik is. Nem földműves magánszemélyek legfeljebb egy hektár termőföldet szerezhetnek, kivéve, ha a tulajdonátruházás közeli hozzátartozók között történik. A termőföld adásvételéhez több kötelező nyilatkozat is szükséges: a vevőnek vállalnia kell például, hogy a földet maga használja, legalább öt évig nem hasznosítja más célra, és nincs földhasználati díjtartozása. Az adásvételi szerződést ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni, és annak egyik példányát úgynevezett biztonsági okmányon, azaz „zöld papíron” kell elkészíteni.
Mire figyelmeztetnek a szakemberek?
Az elmúlt öt évben jelentősen emelkedett a termőföldek ára és bérleti díja Magyarországon: a szántóföldek átlagára és bérleti költsége egyaránt mintegy 50 százalékkal nőtt - hangzott el a Portfolio Agrárium 2026 konferencián Kecskeméten. Andréka Tamás, az Agrárminisztérium államtitkára szerint ugyanakkor jelentős területi különbségek figyelhetők meg. Egyes térségekben a szántók bérleti díja már 20-30 százalékkal meghaladja a területalapú támogatások összegét is, ami felveti a kérdést, hogy a támogatások inkább a földtulajdonosokat vagy a gazdálkodókat segítik.
Az egyik legnagyobb figyelmet kapott változás, hogy a földtulajdonosoknak már nem kötelező személyesen művelniük a megvásárolt földterületeket, elegendő azokat haszonbérbe adniuk. Emellett módosultak a földcserére vonatkozó szabályok, bizonyos esetekben örökléssel túlléphetővé vált a birtokmaximum, valamint az adásvételi és haszonbérleti szerződések kifüggesztése is elektronikus útra került.
Változott a szabályozás: mostantól csak így juthatnak termőföldhöz a magyarok
A szakértők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a változások nem nyitják meg az utat a spekulatív földszerzés előtt. A szabályozás továbbra is a helyben gazdálkodó magyar termelők előnyben részesítését szolgálja, és tiltja a befektetési célú földvásárlást. A szakmai szervezetek szerint az elmúlt évtized birtokpolitikájának egyik eredménye, hogy a termőföldek döntő többsége ma is magyar kézben van, miközben a földhasználat egyre nagyobb része a családi gazdaságok és kistermelők kezében összpontosul.
