Újabb kéknyelv-betegség esetet igazolt 2025. október 8-án a Zala vármegyei Páka településen a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
Szeptember 11-én a Nébih kéknyelv betegség jelenlétét erősítette meg, két Somogy vármegyei húsmarha-állományban.
A kéknyelv betegséget 2015-ben figyelték meg utoljára Magyarországon, most Somogy megyében találtak kitörést.
Tájékoztatót adtak ki az állatok szállításával kapcsolatban a kéknyelv betegség tekintetében.
Ismét felbukkant a kéknyelv-betegség Szlovénia délnyugati részén, egy kis juhfarmon.
Folyamatos veszélyt jelentenek a hazai és uniós állatállományokra az állatbetegségek.
A szabályozás szigorú intézkedéseket ír elő a vírus jelenlétének megerősítése esetén.
A következő hetekben kezdenek el repülni a kéknyelv-betegséget terjesztő törpeszúnyogok.
Európa-szerte terjed a kéknyelv betegség újabb szerotípusa, melyre reagálva megjelent az agrárminiszter rendelettervezete.
Ismét megjelent és intenzíven terjed Európa több országában is a kérődzőket támadó vírus.
Mostantól egyszerűbb szabályozás vonatkozik a kéknyelv-betegség esetleges hazai megjelenésére.
15 uniós országból csak akkor lehet behozni fogékony állatfajokat, ha vérmintájuk negatív a vírusra.
Ausztriában több mint 240 gazdaságban azonosították a szarvasmarhák kéknyelv-betegségét.
A szomszédos ország nyugati részén már több mint 200 gazdaságban bukkant fel a kérődzőkre veszélyes kór.
Már véleményezhető a kéknyelv-betegség elleni védekezés szabályainak módosításáról szóló jogszabálytervezet.
Bár Európában vészesen terjed, Magyarország még mentesnek számít a kéknyelv-betegségtől.
Az olasz juhtenyésztés fellegvárát, Szardínia szigetét is elérte a rettegett betegség.
A spanyol fővárosban a kéknyelv-betegség terjedésének elkerülése érdekében inkább lemondták a híres juhterelést.
Franciaország októberben kezdi meg a madárinfluenza ellen a második oltási kampányt.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
