Partnereink hírei > X 2014.08.13.
GORDON KWS WRD – Növekvő sortáv, növekvő hozam!

A 2014 januárjában regisztrált GORDON KWS WRD az intenzív repcenemesítés újabb hybridje.
A 2014 januárjában regisztrált GORDON KWS WRD az intenzív repcenemesítés újabb hybridje.
Talán nincs még egy olyan növényünk, amely olyan sokoldalúan lenne hasznosítható, mint a kukorica. Alapvető élelmiszer egyes országokban, kiváló takarmány, mind zölden, mind tartósítva, mind szemesen és kiváló ipari alapanyag is (a biogáztól a mosószerig). Nem véletlen tehát, hogy vetésterület világviszonylatban folyamatos emelkedést mutat, amelyhez természetesen hozzájárult termesztésének északra való tolódása is.
Nógrád megye hazánk második legkisebb megyéje, az Észak-magyarországi régióban található, Szlovákiával határos. Területe kevesebb, mint az ország területének 3%-a. Erre járva jellemzően dombos területeket és középhegységeket találhatunk.
A DuPont Pioneer kukorica kínálatában 2014-ben jelentős változás következett be, megszokott és ismert hibridek tűntek el a portfólióból, helyükre új, a régieknél nagyobb teljesítményű, illetve egyes értékmérő tulajdonságban (stabilitás, alkalmazkodás a szélsőséges körülményekhez) előrehaladást mutató hibridek kerültek. Ez a nagymértékű csere – amit méltán nevezhetünk generációváltásnak – idén is folytatódik, 7 új hibriddel színesedik a paletta.
2014-ben 6 új szemes kukorica hibriddel bővült a magyarországi kínálatunk, a következő szezonban, 2015-ben pedig további 7 új hibriddel színesítjük az ajánlati palettánkat. A két év alatt tehát összesen 13 olyan új terméket tudunk termelőinknek ajánlani, melyek termesztésével még sikeresebbé tehetik a gazdálkodásukat! Ez a 13 új hibrid terméspotenciálban felülmúlja a korábbi generációkat, ezért feltétlenül érdemes közelebbről is megismerni őket.
Megfelelő hibrid és technológiaválasztással hogyan mérsékelhetjük a környezet terméscsökkentő hatásait. Milyen módon érhetünk el jelenlegi eredményeinkhez képest +1 tonna terméstöbbletet?
Az elmúlt évek időjárási szélsőségei, továbbá talajaink tápanyag-szolgáltató képességének és általános kultúrállapotának megváltozása sok esetben nem tette lehetővé, hogy a növények genetikai potenciáljukat megközelítő termést neveljenek. Egyre gyakrabban kénytelen így a kukorica isstresszes időszakok sorozatát túlélni a vegetációs időszakban, amelynek oka lehet extrém hőség vagy hideg, csapadékhiány, levegőtlen talajszerkezet, a felvehető makro- vagy mikroelemek hiánya, a rovarok vagy gombabetegségek által kiváltott kártétel, valamint a gyomirtó szerek okozta mellékhatások, hogy csak néhányat említsünk. Sok-sok olyan tényező, amelyek hatását a növénytermesztők csak korlátozottan tudják befolyásolni.
A hazai napraforgó termesztés sokat változott az elmúlt másfél évtizedben a kultúra megítélése, a termesztés intenzitása, és a használt genotípusok jellemzõi tekintetében. Elõtérbe kerültek az olyan technológiai fejlesztések, melyek választ adhatnak az egyre változékonyabb idõjárás okozta viszontagságokra, majd a biztonságosabb termelést zászlóra tûzve körvonalazódott, hogy új megoldásokat igényel a gyakorlat.
MAXIMÁLIS TERMÉSBIZTONSÁG PIONEER HIBRIDEKKEL
A SAATEN-UNION Hungária Kft., a Belvárdgyulai Mezõgazdasági Zrt., a Bóly Zrt. és a Szekszárdi Növény Zrt. közösen tartott hibridbúza bemutatót és határszemlét. A bólyi és belvárdgyulai nagyüzemi kísérletek eredményeire mintegy félszáz érdeklõdõ volt kíváncsi.
A lassan végére érõ 2011/12. évi repcetermesztési év a szélsõséges idõjárási viszonyok után ismét bizonyítékul szolgál arra, hogy a hazai kontinentális klíma mellett hosszú távon stabil és jövedelmezõ repcetermesztés csak fokozott odafigyeléssel és a magas alkalmazkodóképességû és stressztényezõkkel szemben a fajtáknál ellenállóbb hibridekkel képzelhetõ el.
Az õszi káposztarepce vetésterülete az elõzõ évekhez hasonlóan valamivel 250 ezer hektár felett alakult, termesztése évrõl évre dinamikus fejlõdést mutat hazánkban. Az elmúlt õsz csapadékmentes idõjárása, valamint a késõ téli komoly fagyok jelentõs pusztítást végeztek az állományokban. Így országosan 90–100 ezer hektárral kevesebb lesz a betakarítható terület. Az õszi aszály elsõsorban az alföldi területeket érintette, Csongrád és Bács-Kiskun megyékben az elvetett 25 ezer ha helyett termést csak 8 ezer hektárról várhatnak a termelõk. Szolnok megyében évek óta nõ a terület, de idén a 20 ezer ha helyett csak 6000 hektáron kellett a tavaszi munkálatokat megkezdeni. Talán arányaiban a borsodi gazdákat érte a legnagyobb kár, hiszen itt 25 ezer hektárból 22 ezer semmisült meg. A helyzet a dunántúli területeken lényegesen jobb, de a hagyományosan intenzíven termelõ baranyai gazdák is veszteséggel számolhatnak.
Mint minden évben, idén is kíváncsian és izgalommal vártuk-várjuk a kitavaszodást. Van is okunk az izgalomra, hisz a repcének ebben a szezonban nemcsak a megszületéséért, de az életben maradásáért is nagyon meg kellett küzdenie. Ha visszagondolunk az õszi vetési feltételekre, csupa kedvezõtlen, munkánkat akadályozó körülményre emlékezhetünk, hisz az elmúlt 110 év legcsapadékosabb és egyik legszélsõségesebb évjáratának negatívumaival kellett számolnunk.
2010 extrém csapadékos év volt. Az elõzõ év minden tekintetben feladta a leckét a mezõgazdaságban dolgozóknak és ezen belül a kukoricatermesztõknek. De ugyanúgy feladta a leckét a gyomirtó szerek fejlesztõinek, gyártóinak, a forgalmazóknak és a szaktanácsadóknak egyaránt.
Hazánkban évtizedek óta a legnagyobb szántóföldi körülmények között termesztett kultúra a kukorica. Megközelítõleg 1-1,2 millió ha-on vetjük évrõl évre. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a kukorica termésbiztonsága és jövedelemtermelõ képessége nagy mértékben ingadozik. Részben a klímaváltozás és az egyre inkább fellépõ idõjárási anomáliák tehetõk ezért felelõssé, valamint a kiszámíthatatlan, tervezhetetlen terménypiaci ármozgások.
A Syngenta Seeds genetika 2010-ben meghaladta a 60%-os piaci részarányt a hazai napraforgótermesztésben. Ezúton is szeretnénk megköszönni a termelõink bizalmát. Õszintén állítjuk, ez a legfontosabb érték számunkra.
NK Neoma, NK Kondi, NK Brio, NK Sinfoni, Tutti Syngenta Seeds napraforgó hibridek terméseredményei az állami regisztrációs kísérletekben 2010-ben
Repce szezonnyitó a Monsantoval
Annak ellenére, hogy az idei rendkívüli idõjárás miatt sok demonstrációs kísérlet megsemmisült, vagy kiértékelhetetlenné vált, július közepéig az ország meghatározó kukorica-termesztési régióiban megtartottuk a már hagyományosnak számító virágzáskori, virágzás utáni fajtabemutatóinkat.
Ha már repce, legyen az hibrid és Syngentás
Az Atonik több éve bizonyítja, hogy jól bevált technológiai eleme a repcetermesztésnek. A repcével foglalkozó szakemberek a vetésterület közel 20 százalékán használják már sikeresen.
NK Lucius - FAO 330
Az Agro Napló 2009. májusi számában megjelent egy ismeretterjesztõ cikk „Ipari célú kukoricatermesztés – a bioetanol elõállítás hatékonyságát növelõ kukoricatermesztési technológiai elemek” címmel Dr. Sárvári Mihály egyetemi tanár és Boros Beáta PhD hallgató szerzõktõl.
A német Saaten-Union csoport kukoricanemesítõ társaságának a Südwestsaat GbR-nek sikerült olyan hibrideket létrehozniuk, melyek a Diabrotica elleni természetes rezisztenciával rendelkeznek.
Az olajos növények globális piaca folyamatos növekedést mutatott az elmúlt években, a növényi olajok iránt fokozódó kereslettel a termelés alig tud lépést tartani.
Nyílt levél a magyar gazdáknak
A Saaten Union csoport kukorica nemesítõ cége a Südwestsaat GbR (SWS) folytatja Magyarországon az Amerikai kukoricabogárral (Diabrotica virgifera virgifera) szemben rezisztens hibridek nemesítését.
A kukorica 2007. évi alacsony termésátlagának okát elemezve és a tanulságokat levonva ismét megállapíthattuk, hogy az aszály kedvezõtlen hatását megszüntetni nem tudjuk, csak mérsékelni van lehetõségünk.
Az idei rendkívüli nyári hõséget a különbözõ hibridek eltérõ módon viselték. Itt mutatnánk be, hogy ebben az aszályos évben az új generációs KWS hibridkukoricák miként viselkedtek eltérõ termõhelyeken.
Jancsó Istvánnal és Papp Sándorral az Abaúj Charolai Rt. és a Hordeum 2000 Kft. tulajdonosaival beszélgettem a 2005-ös év napraforgó termesztés tapasztalatairól, és a TELLIA RM eredményességérõl. A két cég összesen 4300 ha szántóval és a húsmarhák részére szükséges legelõterülettel rendelkezik.
Megint eltelt egy év, s itt az idõ, hogy ki-ki maga számvetést készítsen arról, hogy gazdaságos volt-e a kukorica és napraforgó termesztése.
A Limagrain Magyarország Kft. idén is megrendezte immár hagyományos, „Tour de Limagrain” címû országos rendezvénysorozatát, az ország négy különbözõ régiójában.
Magyarország korábban a kukoricatermesztés világélvonalába tartozott. Az 1980-as évtizedekben a genetikai haladást illetõen (151,5 kg/ha/év) a világon az elsõk, míg a hektáronkénti termésátlag tekintetében az USA és Franciaország mögött a harmadikak voltunk (6,82 t/ha). Az évenkénti termésingadozás 10-20 % volt.