Nem semmi: egyre több magyar terméken jelenik meg ez a védjegy
Már 253-ra nőtt azon termék száma, amelyek viselhetik a HÍR tanúsítványt Magyarországon.
Már 253-ra nőtt azon termék száma, amelyek viselhetik a HÍR tanúsítványt Magyarországon.
Egyszerű és mégis fejedelmi aprósütemény a hókifli: mutatjuk a hagyományos elkészítési módot.
Nem okoz csalódást a Vörösmarty téri karácsonyi vásár: főételek aranyáron, 3 ezer forint a köret, 2800 tíz deka gesztenye.
Egyszerű módszer kezdőknek: így lehet igazán finom kenyeret készíteni házilag.
Veterán korú, de szép állapotú traktorokat tekinthettek meg az érdeklődők Miskolcon, a régiségvásáron.
Különleges ételekről számol be egy többszáz éves szakácskönyv, még egy nagy ünnepség meglepő fogásait is közli.
Évszázados népi hagyományok és a vallási szertartások része az új kenyér.
Továbbra is nagyon valószínűtlen, hogy a rovarok fő táplálékforrássá válnak, az emberek ugyanis erősen elutasítóan reagálnak a rovarfogyasztásra.
Itt az ideje a zakuszka készítésének - most minden alapanyagnak szezonja van.
Ma van Péter–Pál napja: az aratás kezdete és a magyar paraszti élet egyik legfontosabb ünnepe.
A nyárlőrinci tutajos laktató és finom étel, bográcsban pofonegyszerű elkészíteni hétköznapi hozzávalókból.
Kevéssé ismert lángosváltozat a rongyos lapótya, amelyet sós és édes változatban is sütöttek régen.
Milliók választják ilyenkor Európában a kerti sütögetést - az élősertés-árakat is megmozgatja a most induló grillszezon.
Háromezer egy lángos: megnyílt a húsvéti vásár Budapesten, de éhesen nem érdemes kilátogatni.
Súlyos ára lehet, ha valaki medvehagymának nézi a gyöngyvirágot - akár halált is okozhat a tévedés.
Zilahy Ágnes 133 éves receptjét elevenítettek fel, amikor elkészítették a tepertős vakarcsot.
Rengeteg magyar tartja fontosnak, hogy magyar gyártótól származó, magyar sonka kerüljön a húsvéti asztalra.
Ma már inkább érdekességnek számít a hajdinás hurka, amelynek készítése még a rizs elterjedése előtti időkből ered.
Visszatérő trendek: új piacokat nyit az elfelejtett gabonafajták és fermentált ételek reneszánsza.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.