Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke az Agrárszektornak nyilatkozva elmondta, hogy a korábbi, viszonylag nyugodt időszakot követően ismét emelkednek a vállalkozások terhei. Beszámolója szerint az energiaárak mostanra szinte megduplázódtak. Ezzel párhuzamosan a gabonaipari szereplők is áremelést jeleztek a jó minőségű búza drágulása miatt.
A növekvő kiadások várhatóan megjelennek a pékségek átadási áraiban, majd ezt követően a fogyasztói árakban is. Az áremelés mértékéről és időzítéséről egyelőre nem hangzott el konkrétum. Az árakat minden vállalkozás a saját költségei alapján határozza meg, ebbe a szövetség nem szól bele. A saját üzlettel rendelkező pékségek mozgástere mindenesetre jóval nagyobb, mint azoké, amelyek kereskedelmi láncoknak szállítanak be.
A költségek mérséklésében segítséget jelenthet a közös energiabeszerzés. A szövetség évente ír ki áram- és gáztendereket. Az elnök szerint ezeken eddig kedvezőbb feltételeket sikerült elérni, mint amilyeneket a vállalkozások külön-külön ki tudtak volna alkudni.
Alapanyaghiánytól ugyanakkor nem kell tartani. Septe József hangsúlyozta, hogy az aszály ellenére megfelelő mennyiségű és minőségű gabonát tároltak be a következő aratásig tartó időszakra. A kenyérellátás így biztosított, és a többi alapanyag beszerzésében sincs fennakadás.
Az ágazat stabilitását az elmúlt évek fejlesztési pályázatai is erősítették, amelyek révén a pékségek gépeket, korszerű technológiát és szállítójárműveket vásárolhattak. Az automatizálás különösen a munkaerőhiány miatt vált fontossá, ám a lehetőségek üzemenként eltérnek. A kézműves pékségek továbbra is a kézi munkára építenek, a közepes méretű üzemek részben gépesítenek, az ország nyolc-tíz nagy sütőüzemében pedig már teljesen automata gépsorok működnek.
A sütőipar mintegy húszezer embernek ad munkát, de a szövetség becslése szerint további csaknem háromezer dolgozóra lenne szükség. Nemcsak pékekből, hanem a termelést és a kiszállítást segítő munkavállalókból is hiány van. Egyes nagyobb cégek külföldi munkavállalókkal enyhítik a létszámhiányt, miközben a hazai szakemberek egy része külföldön vagy más iparágakban vállal munkát a magasabb bérek reményében.
A Pékszövetség ezért a szakmai kamarákkal és az iskolákkal együttműködve fejlesztené a szakképzést és a felnőttek átképzését. A korszerű technológiák emellett a munkakörülményeken is javíthatnak. A hűtött tészták használatával az előkészítés egy része nappal is elvégezhető, ami csökkentheti az éjszakai és a hétvégi munkavégzést, noha a friss sütéshez továbbra is szükség van ezekre a műszakokra.
Mindeközben a fogyasztói igények is átalakulnak. Folyamatosan nő a kereslet a kovászos, azon belül a hozzáadott élesztő nélkül készülő vadkovászos kenyerek iránt, miközben a pékségek gluténmentes és szénhidrátcsökkentett termékekkel is bővítik a kínálatukat. Az elnök szerint a siker kulcsa a minőség, az üzlet elhelyezkedése és a vásárlókkal kialakított közvetlen kapcsolat. A saját szakboltok ráadásul gyors visszajelzést adnak a valós piaci igényekről.
A piaci versenyt a külföldről behozott, fagyasztott pékáruk is fokozzák. Septe József szerint a hazai üzemek kapacitása és felkészültsége alkalmas lenne ezek kiváltására, ehhez azonban a magyar beszállítóknak árban és minőségben is versenyképes ajánlatokat kell letenniük az áruházláncok asztalára.
A következő időszak kiemelt feladatai közé tartozik a szakbolthálózat fejlesztése és a vásárlók alaposabb tájékoztatása. A szövetség szeretné elérni, hogy az összetevők és az allergének mellett a termék származása is pontosan kiderüljön, ahogyan az is, hogy helyben dagasztott, friss áruról vagy fagyasztottból kisütött pékáruról van-e szó. Mindezek mellett a Magyar Élelmiszerkönyv szabályainak átdolgozását, valamint az ágazati szereplők egységes ellenőrzését és elbírálását is szorgalmazzák.







