Ha szoktál péksüteményt venni, akkor erről mindenképp tudnod kell
A finompéksütemények fogyasztása jelentősen növekszik Magyarországon, miközben a kenyérfogyasztás csökken.
A finompéksütemények fogyasztása jelentősen növekszik Magyarországon, miközben a kenyérfogyasztás csökken.
Szlovákiában a pékek és élelmiszeripari szereplők aggódnak a kormány tervezett gazdasági intézkedései miatt.
Nagyon nem mindegy, hogy miből és milyen eljárással készül a mindennapi kenyerünk.
A Szlovák Malomipari Szövetség csatlakozott a hazai pékek kezdeményezéséhez, és elutasítja a rovarok felhasználását.
A száz százalékban magyar tulajdonú, kétgenerációs családi vállalkozás tavaly év vége óta egy tízmilliárdos zöldmezős beruházást valósít meg.
Térképre kerültek azok a helyek Magyarországon, ahol ősgabonából készült pékárukat lehet vásárolni.
A pékségek egyre szélesebb körben használják a kovászos technológiát, a termékválasztékot pedig a fogyasztói igényekhez alakítják.
A Magyar Pékszövetség elnöke szerint nem tesznek jót a hazai sütőiparnak az albán pékségek.
Ma már egyre több pékségben juthatunk hozzá ökológiai gabonákból, sőt ősgabonákból készített pékárukhoz.
Már kapható a szibériai rozs és a kövön őrölt hajdinaliszt a hazai pékségekben, de az ősgabonákból készült termékek is egyre népszerűbbek.
Egy szakmabeli szerint a jelenlegi és ennél magasabb kenyérárakra kell számítani Magyarországon.
Hiába jelentett be a kormány árplafont az egyes vállalkozások áramszerződéseire, nem biztos, hogy minden cég élni tud majd vele.
Duplájára nőtt a kenyér ára egy év alatt Magyarországon, de csökkent a fogyasztása itthon.
2020-ban egy kiló fehérkenyér 356 forintban került, két évvel később viszont 659 forintot kértek a pékségekben.
Több tényező is közrejátszik a friss pékáruk, például a kenyér, a zsömle árának alakulásában, de az biztos, hogy az energiaáraknak komoly hatása van.
Belgiumban a munkavállalás alapja a szállás, nyelvtudás és a bankszámlaszám hármasságának megléte.
A kenyerek mellett az édes és sós péksütemények ára is elképesztően megemelkedett idén.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.