A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Sok olyan étel van, melyek gyártásakor vagy otthoni elkészítésekor egy ponton szükség van az állagának a sűrítése.
A ciroknak nemcsak az állati takarmányozásban, de az emberi élelmezésben is nagy jövője lehet.
A kenyér készítése igazi gasztronómiai örömforrás, ugyanakkor élelmiszerbiztonsági és fenntarthatósági szempontból is odafigyelést igényel.
Évszázados népi hagyományok és a vallási szertartások része az új kenyér.
Nagyon nem mindegy, hogy miből és milyen eljárással készül a mindennapi kenyerünk.
A liszt, a kenyér és más pékáruk is egyre drágábbak a magyar boltokban, és nem tudni, meddig tarthat az áremelkedés.
2025. májusban a fogyasztói árak átlagosan 4,4%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat, áprilishoz viszonyítva átlagosan 0,2%-kal nőttek az árak.
Bár 2024-ben az élelmiszeripari termelés volumene 4 százalékos növekedést mutatott, a szakértők szerint ez nem elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza a 2023-as visszaesést.
A fogyasztói árak átlagosan 4,2 százalékkal haladták meg az előző év azonos hónapi értékeket.
A Szlovák Malomipari Szövetség csatlakozott a hazai pékek kezdeményezéséhez, és elutasítja a rovarok felhasználását.
Körülbelül 35-40 éve még nagy kuriózum volt hazánkban a banán, majd a téli időszakok rendszeresen kapható gyümölcsévé vált.
Az intézkedést kedden jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, amit szerinte március közepén vezetnek be.
2019-ben még alig 300 forint volt egy kilogramm kenyér Magyarországon átlagosan.
A tojás árának csökkenése a közeljövőben nem várható, mivel több tényező is tovább növeli a költségeket.
A Nemzetgazdasági Minisztérium egy hetet adott a kereskedőknek, hogy jelezzék árcsökkentési szándékaikat az infláció megfékezése érdekébe.
Először szervezett üzletember találkozót Dohában az Agrármarketing Centrum élelmiszer exportfejlesztési üzletága.
Míg korábban inkább csak a formában volt különbség, ma már sok más alapanyagból is készülhetnek.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
