A The Journal of Immunology című folyóiratban megjelent tanulmányt a Bristoli Egyetem kutatócsoportja készítette. A vizsgálat középpontjában az állt, miként hat a nátrium-butirát a fejlődő csirkemakrofágokra, vagyis azokra az immunsejtekre, amelyek kulcsszerepet játszanak a kórokozók felismerésében és elpusztításában. Az eredmények alapján az éretlen makrofágok nátrium-butirátos kezelése hatékonyan átprogramozta ezeket a sejteket, így azok lényegesen erősebb baktériumölő képességet mutattak. A laboratóriumi tesztek során a "betanított" immunsejtek fokozott hatékonyságot tanúsítottak többek között az E. coli, a Salmonella, a Pseudomonas aeruginosa és a Staphylococcus aureus ellen is, ami széles spektrumú védelmi potenciálra utal - írta meg a Food & AgriBusiness.
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása az időzítés döntő szerepe. Az immunerősítő hatás kizárólag akkor jelentkezett, ha a nátrium-butirátot a makrofágok korai fejlődési szakaszában alkalmazták – az érett immunsejteknél ugyanez a beavatkozás hatástalan maradt. Ez a felfedezés komoly következményekkel járhat a jövőbeli ipari baromfitartási gyakorlatra nézve. A nátrium-butirát az eddig ismert immunstimulációs megközelítésektől eltérő úton fejti ki hatását. A kutatók megállapították, hogy az anyag fokozza a reaktív oxigénszármazékok termelődését, miközben serkenti az autofágiát is – azt a természetes sejtfolyamatot, amely segít felismerni, bekebelezni és elpusztítani a behatoló mikrobákat. Mindez hatékonyabb antimikrobiális választ eredményez anélkül, hogy a szövetkárosító és a termelési mutatókat rontó, súlyos gyulladásos reakció kísérné.
Shahriar Behboudi, a Bristoli Állatorvosi Kar immunológiaprofesszora és a tanulmány vezető szerzője kiemelte, hogy az eredmények szerint a betanított immunitás a korábban feltételezettnél jóval szélesebb fenotípusos spektrumon mozog, és a természetes metabolitok is képesek nem gyulladásos úton programozni az immunsejteket. Iparági szempontból a kutatás megerősíti a bélflóra-menedzsment és az immunreziliencia közötti kapcsolat növekvő jelentőségét. A nátrium-butirát a baromfitakarmányozásban már régóta ismert összetevő a bélintegritásra és a teljesítményre gyakorolt kedvező hatásai miatt. Az a lehetőség, hogy a szer a hosszú távú immunfunkciót is képes befolyásolni, új távlatokat nyithat a megelőző egészségügyi stratégiákban. A laboratóriumi eredmények üzemi gyakorlatba való átültetése további kutatásokat igényel, ám a tanulmány szilárd tudományos alapot teremt ahhoz, hogy a természetes anyagcsere-termékek az antibiotikumok fenntartható alternatíváiként szolgálhassanak a baromfitenyésztésben.








