2024. április 25. csütörtök Márk

Éder Tamás: 2023-ban nem lesznek szép eredmények az élelmiszeriparban

Agro Napló
2023 nem fog szép mérlegeredményeket mutatni az élelmiszeripari cégek többségében, biztos vagyok abban, hogy szinte mindenki lényegesen gyengébb eredményt fog kimutatni, mint az előző években.

Mondta az Agrárszektornak adott interjújában Éder Tamás, a Bonafarm Zrt. vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója. A szakember kitért arra is, hogy egyelőre még nem lehet látni a kilábalás jeleit az ágazatban. A gazdasági környezet javulása esetén azonban már lehetne reménykedni abban, hogy az az élelmiszeripari cégek számára is kedvezőbb helyzetet teremt. Kérdés, hogy ezt a javulást mi hozhatja el a magyar élelmiszeripar számára.

A cégcsoport több ágazatban is tevékenykedik az élelmiszer-gazdaságon belül. Mikkel foglalkoznak pontosan és milyen eredményeik vannak a piacon?

A Bonafarm Csoport egy mezőgazdasági és élelmiszeripari cégeket összefogó, vertikálisan integrált cégcsoport, ahol az általunk előállított élelmiszertermékekhez szükséges mezőgazdasági alapanyagok jelentős részét is mi magunk, illetve a velünk együttműködő integrációs partnerek segítségével termeljük meg. A mezőgazdasági tevékenységünk a kiinduló ágazata a szántóföldi növénytermesztés. Az itt megtermelt terményekből elsősorban takarmányt készítünk, amit az állattenyésztési ágazatainkban, így a sertés-, a szarvasmarha- és a baromfiállományainknál hasznosítunk, valamint külsős partnereink felé értékesítünk, beleértve a saját sertésintegrációs programunk több mint 100 partnerét is. Sertéságazatunk éves szinten több mint 600 ezer élősertést bocsát ki, melyeket szintén a cégcsoporthoz tartozó mohácsi vágóhídon dolgozunk fel. Ennek a húsnak a jelentős része a Pick Szeged Zrt.-hez kerül, ahol különféle húskészítményeket gyártunk belőle. A PICK talán a legismertebb magyar márka ma Európában, a régióban szinte mindenütt megtalálható valamilyen termékünk, Magyarországon pedig piacvezető a húskészítmények piacán – értesült az Agrárszektor interjújából az Agro Napló.

„A baromfiágazatban a szentesi Hungerit Zrt. révén képviseltetjük magunkat. Itt az alapanyag-termelés mellett csirke- és kacsavágással foglalkozunk, valamint elsősorban frisshús- és panírozott termékeket készítünk Valdor márkanév alatt. A hús mellett a másik fontos ágazatunk a tejágazat. Itt is jelentős a saját termelésünk, ugyanakkor a feldolgozásra kerülő évi közel 400 millió liter tej, amelyből a Mizo termékeink készülnek, döntő részben hosszú távú partnerkapcsolatok keretében kerül hozzánk kisebb-nagyobb, ám kizárólag magyar termelőktől. Van egy borászatunk is, ami a Bonafarm Csoport egészét tekintve nem olyan nagy súlyú, de számunkra ez is egy fontos ágazat. Pincészetünk, a Csányi Pincészet meghatározó a villányi régióban. Éves szinten kb. 2,2 millió palack bort állítunk elő, amelyeket Teleki márkanév alatt hozunk forgalomba.”

Elég széles és színes a paletta. A fejlesztéseket is minden szegmensben próbálják megvalósítani?

Rendkívül nehéz időszakban vagyunk, és úgy látjuk, hogy ez az év eddig olyan volt, amikor a legtöbb oldalról érte valamiféle negatív hatás az ágazatot, mert nemcsak a fogyasztás csökkent, hanem egyéb terheket is kaptunk. Például a baromfi-influenza idén is súlyos problémákat hozott a feldolgozó vállalatunk számára, hiszen alapanyaghiánnyal találtuk magunkat szembe. De minden nehézség ellenére dolgozunk az elmúlt évek során meghatározott fejlesztési elképzeléseink megvalósításán.

„Szentesen, a Hungeritnél szeretnénk egy új csirkevágóhidat létrehozni a következő években, és ha minden jól megy, jövőre megtörténnek az első kapavágások. Továbbá évek óta áll előkészítés alatt egy új szalámiüzem építése Szegeden a Pick mostani központi telephelyén és terveink szerint belátható időn belül elkezdjük a kivitelezést. Tehát ebben a nehéz időszakban sem mondtunk le a beruházásainkról. Emellett folyamatosan fejlesztjük a tervezési és a piaci előrejelzési rendszereinket, a döntéshozási mechanizmusainkat is annak érdekében, hogy erre a sok kihívásra, a sok gyors, hirtelen változásra megfelelő válaszokat adva tudjunk a továbbiakban is eredményesen működni, illetve tovább fejlődni.”

Jelenleg milyennek látja a hazai élelmiszeripar helyzetét?

Én még nem látom biztosan a kilábalás jeleit. Egy rendkívül hektikus 1,5-2 éven vagyunk túl. Tavaly két jelentősen eltérő félévet élt meg az élelmiszeripar. Az első félévben jelentős forgalomnövekedés történt. Nemcsak az élelmiszerek, hanem más termékek esetében is jelentős keresletnövekedés volt, köszönhetően annak, hogy egy egyszeri, rendkívüli jövedelemkiáramlás történt a társadalomban. Az emberek ennek jövedelemnek jelentős részét élelmiszerre költötték. Ugyanakkor az orosz-ukrán háború miatt drasztikusan elkezdtek növekedni az alapanyagárak. Az élelmiszeripar azzal találta szembe magát, hogy éves átlagos szinten közel 50 százalékkal megemelkedtek a mezőgazdasági terményárak. A legtöbb élelmiszeripari cégnél az önköltségnek a meghatározó részét ez, a mezőgazdasági termék teszi ki. Emellett különböző egyéb inputok ármozgása is szélsőséges volt, elsősorban az energiahordozóké, de szinte minden fontos összetevőnek az ára valamikor 2022 második félévétől drasztikusan elkezdett emelkedni. Ez meg is látszott az élelmiszer-inflációban, ami természetes módon hozta a kereslet visszaesését.

„Sajnos ez idén sem állt le, az első félévben a magyar élelmiszeripar közel 15 százalékos visszaesést produkált a volumen tekintetében. Ez azért kiemelendő, mert több mint 20 évre visszamenőleg nem találunk ilyen mértékű ágazati visszaesést. Egyelőre még nem látszanak azok a határozott jelek, amelyek ennek a folyamatnak a végét mutatnák, bár a visszaesés mértéke az elmúlt hónapokban már kisebb volt.”

Mi billenthetné át a nehézségeken az ágazatot?

Mindenki abban bízik, hogy az infláció csökkenésével, a reáljövedelmek stabilizálódásával eljutunk oda, hogy megáll az a forgalomcsökkenés, ami az elmúlt több mint egy évet jellemezte. Egy stabilabb piaci helyzet esetén reménykedhetünk abban, hogy az élelmiszeripari cégek számára is kedvezőbb lesz a környezet. Összességében 2023 nem fog szép mérlegeredményeket mutatni az élelmiszeripari cégek többségénél, biztos vagyok abban, hogy szinte mindenki lényegesen gyengébb eredményt fog kimutatni, mint 2022-ben, és attól tartok, hogy az ágazatban a megelőző években megszokottnál többen fogják veszteséggel zárni ezt az évet.

Mit gondol, az év végi Agrárszektor Konferencia segíthet feltárni és megoldani a problémákat?

Noha azt gondolná az ember, hogy a mai internetes információs boom világában kisebb a jelentősége az ilyen típusú személyes konferenciáknak, ez azonban nem így van. Egyrészt olyan mértékű információ zúdul ránk nap mint nap, hogy jó az, ha például egy ilyen konferencián olyan személyek is megosztják velünk a gondolataikat, akik az átlagnál jobban rálátnak a gazdaság pillanatnyi helyzetére és azokra a folyamatokra, amelyek most Magyarország és a világ élelmiszer-gazdaságában zajlanak és képesek a gondolataikat összefogottan szakszerűen átadni a résztvevők felé. Ezen a konferencián, ami a legnagyobb a maga nemében az ágazati konferenciák között, a magyar élelmiszer-gazdaság meghatározó szereplői szoktak megnyilatkozni, így mód van minderre.

„Egyrészt van egy fontos formális szerepe. De azt sem szabad elfelejtenünk, hogy ennek az eseménynek szintén fontosak azok az informális lehetőségei is, amit a kávészünetek, az esti rendezvények adnak. Módunk van arra, hogy beszélgessünk és friss információkat, értelmezéseket, piaci elképzeléseket osszunk meg egymással. Mindenki lényegesen gondolatgazdagabban jön el egy ilyen rendezvényről, mint ahogy odament.”

Az idei konferenciától mit várnak?

„A Bonafarm Csoport több éve kiemelt támogatója a rendezvénynek. Mi erre a rendezvényre alapvetően mezőgazdasági konferenciaként tekintünk, de mindig vannak élelmiszeripari szempontból fontos témákat feldolgozó szekciók is. Több kerekasztal-beszélgetésen is részt vesznek majd bonafarmos szakértő kollégáim, és a többi szereplővel közösen fogjuk értelmezgetni mindazon változásokat, amik az elmúlt hetekben, hónapokban történtek, illetve a következő időszakban érnek majd utol minket, beleértve az EPR-rendszert, valamint a kötelező visszaváltási rendszer január 1-jei indulását, és az ebből fakadó várható problémákat. Megosztjuk a piaci várakozásainkat, beszélünk arról is, hogy miként reagálhatnak majd az egyes helyzetekre a fogyasztók.”

De bizonyára feltesszük egymásnak a kérdést, hogy az élelmiszer-forgalom szempontjából idén „elmarad-e a karácsony”, úgy, ahogy a húsvét is „elmaradt”. Mindenki megosztja a másikkal az elképzeléseit egy bizonyos szintig, és közösen gondolkodunk arról, hogy milyen változásokat kellene megpróbálni generálni és ennek érdekében kéréseket, javaslatokat megfogalmazni akár a kormányzat felé, akár más szereplők felé annak érdekében, hogy a közeljövő lényegesen kedvezőbb helyzetet hozzon a magyar élelmiszer-gazdaság szereplői számára.

 

Képek forrása: Portfolio

(Forrás: Agrárszektor)

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Kevesebb lett a húsevő?

Kevesebb lett a húsevő?

Tavaly kevesebb állatot vágtak le a vágóhídakon, mint az előző évben – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) összesítéséből.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!