A hazai szőlő- és borágazatnak tavaly egyszerre kellett szembenéznie a klímaváltozás egyre erősebb hatásaival, valamint egy olyan növényegészségügyi fenyegetéssel, amely az ágazat hosszú távú fennmaradását is veszélyezteti. Bár az év időjárási megítélése a kezdeti aggodalmak után a nyár második felére némileg árnyaltabbá vált, az év első felét meghatározó aszály és az aranyszínű sárgaság betegség megjelenése és elterjedése alapvetően határozta meg a termelők hangulatát és döntéseit.
Veszélyben a magyar borászat – a fennmaradás a tét
Komoly probléma a fogyasztói szokások változása
És ha még ez nem lenne elég, az ágazatot a fogyasztói szokások átalakulása is sújtja. Miklós Csaba, az Agrárszektor által korábban megkérdezett móri borász szerint az energiaköltségek, a munkaerőhiány, a gépek és alapanyagok drágulása már önmagában komoly teher, a borfogyasztás csökkenése és az alkoholfogyasztást korlátozó kampányok pedig tovább nehezítik a helyzetet. Mint fogalmazott,
azok a kampányok, amelyek a bort egy kalap alá veszik az alkohollal, óriási kárt okoznak. A borfogyasztás kulturális kérdés. A bornak a legkisebb értéke az alkohol.
Lesújtó, ami a magyar borral történik: a túlélésért küzdenek a termelők
De hasonlóan látta a helyzetet Koch Csaba, borász, a Magyar Bor Akadémia tiszteletbeli elnöke is, aki lapunknak elmondta, hogy a globális politikai feszültségek, a gazdasági bizonytalanság és a bor iránti csökkenő kereslet olyan helyzetet teremtett, amelyben a magyar borászoknak minden korábbit meghaladó alkalmazkodásra van szükségük. A szakember szerint a fiatalabb generációk megnyerése nemcsak kommunikációs, hanem stratégiai kérdés is,
de nem biztos, hogy mindenáron rájuk kell erőltetni a bort. De ha meg akarjuk őket szólítani, akkor nem a 14%-os fahordós borokkal kell próbálkoznunk.
A borász szerint itt kap fontos szerepet az edukáció: főiskolai, egyetemi programokon kell megmutatni, hogy a bor nemcsak szeszes ital, hanem kulturális érték. Mint fogalmazott, meg kell mutatni, hogy a mértékletes, kulturált borfogyasztás nem káros, hanem éppen ellenkezőleg - része lehet egy egészségtudatos életformának.
Veszélyben a magyar bor jövője: akik ezt nem lépik meg, lehúzhatják a rolót
A bor kultúra vagy alkohol? Összetett az út egymillió alkoholistától a borértő nemzetig
De milyen is volt a 2025-ös év?
Frittmann Péter, a Frittmann Borászat projekt menedzsere és borásza a kunsági borok kapcsán elmondta, hogy az előzetes várakozásoknál nagyobb lett az idei szőlőtermés, a térségben ugyanis nagyobb aszálykárra számítottak. A szakember szerint emiatt a 2025-ös bortermés náluk jobb lett, mint a megelőző évben, de az ország többi borvidékén nagy volt a szórás, és így óriási eltérések vannak az egyes térségeknél. Ami a minőséget illeti, a Frittmann Borászat borásza úgy fogalmazott, hogy bár a tavalyi év is aszályos volt, a szőlő fakadása a megszokotthoz képest két héttel később indult be, így az érési optimumok jobban kijöttek, aromában és karakterben kifejezőbbek lettek a borok, intenzívebb illatok és zamatok jellemzik őket és a savszerkezetek is jobban megmaradtak. Ezt az őszi munkálatoknál még nem tudták, de mostanra ki lehet jelenteni, hogy az idei évjárat sokkal jobb lett, mint a 2022-2024 közöttiek.
Az ágazat egészét tekintve azonban nem túl fényes a helyzet. Frittmann Péter elmondta, hogy globális jelenség a visszaesés a borfogyasztásban, nemcsak itthon, de európában és világszinten is megfigyelhető, hogy kevesebb bort fogyasztanak az emberek, különösen az új generációra jellemző, hogy a korábbiakhoz képest másképp áll az alkoholos italok fogyasztásához. Az európai piacokon ráadásul több bor maradt meg az amerikai vámok miatt, így itt nagy átalakulásra lesz szükség. A szakember szerint mindenki keresi a megoldásokat, próbálják felkutatni az új, alternatív piacokat, vagy valamilyen módon élénkíteni a saját piacukat.
A jövő nagyon fontos, nem elhanyagolható problémája, hogy hogyan fogunk tudni termeszteni 10 év múlva
- emelte ki Frittmann Péter.
A szakember a szőlő aranyszínű sárgasága kapcsán elmondta, hogy a betegséget a Kunsági borvidéken is észlelték, így nagyon nem mindegy, a termelők hogyan védekeznek ellene. A borász elmondása szerint a térségben a gazdák megfelelően tájékozódtak a betegséget illetően, és tudják, mi forog kockán, ezért lelkiismeretesen betartják az előírt védekezési eljárásokat. Szerencsére a Kunságban kevés a gazdátlan szőlő, a tulajdonosok pedig gondos gazdaként művelik a területeiket, mindent megtesznek azért, hogy megelőzzék a betegség terjedését. A Frittmann Borászatnál például - egyebek mellett - a tiszta sorok alkalmazása is segít a kabóca ellen, illetve a területeiket alaposan átjárják és folyamatosan monitorozzák.
Arra a kérdésre, hogy mi várható a következő időszakban, Frittmann Péter úgy felelt, hogy próbálják kitalálni, mi lesz. Az biztos, hogy most az aranyszínű sárgaság megelőzésére és a védekezésre kell fókuszálni, ha ugyanis nincs alapanyag, akkor nincs bor se. Ezen túl a piaci érvényesülés és a borfogyasztás fellendítése lesz a következő nagy kihívás, piaci borokat kell készíteni és meg kell találni a kapcsolatot a fogyasztókkal. Fontos, hogy a borok az emberek fejében ne a szeszekkel legyenek egy polcon, hanem gasztrokulturális termékként kell pozicionálni őket - jelentette ki a borász.
Giczi Zsolt, a Varga Pincészet szőlészeti vezetője kérdésünkre elmondta, hogy a vállalkozásuk által művelt területekről származó szőlőmennyiség az feldolgozott teljes mennyiség 10-15%-át teszi ki, a többi pedig a vásárolt tételekből származik. 2025-ben viszont a vörösszőlő tekintetében az előző évhez képest mintegy 13%-kal kevesebb alapanyagot tudtak beszerezni - aminek az oka a rosé borok iránti kereslet visszaesése volt -, egyébként minden esetben tervezve vásárolnak alapanyagot. A szakember beszélt arról is, hogy mint minden évnek, a 2025-ösnek is megvannak azok a sajátosságai, amelyek különleges karaktert mutatnak a minőség tekintetében.
A hűvös, csapadékos időjárásnak köszönhetően idén magasabb savtartalommal és alacsony pH-értékkel érkezett be az alapanyag, a gyümölcsös jegyek így jobban érvényesülnek a termékeinkben. A vörösboraink koncentráltak, a színanyag intenzitása pedig a lehető legjobb minőségi állapotot mutatja
- ismertette Giczi Zsolt.
A cég szőlészeti vezetője szerint ugyanakkor rendkívül rossz, mondhatni vészjósló hangulat uralkodik az ágazatban. Ez több tényezőre vezethető vissza, mint például a borfogyasztás hazai, európai és világszintű csökkenése, az értékesítés hanyatlása, a túltermelés, valamint a termelő és fogyasztó közti gazdaságpolitika. Külön problémát jelent a borfogyasztás ábrázolása a médiában, főként az az üzenet, amely szerint már a kismértékű borfogyasztás is káros az egészségre. És ha ez nem lenne önmagában elég, az ágazatot a klímaváltozás is fokozottan sújtja, az amerikai szőlőkabóca megjelenésével pedig a fitoplazma betegség is felütötte a fejét a magyar borvidékeken.
Ez utóbbival kapcsolatban Giczi Zsolt elárulta, hogy a szőlő aranyszínű sárgasága az ültetvények mintegy felében (a Badacsonyi és a Balaton-felvidéki borvidékeken) jelen van már, szőlőfajtától függően 6-12%-os arányban. A szakember elmondta, hogy a kötelező növényvédelmi előírásokat betartva, rovarölő kezelésekkel védekeznek az amerikai szőlőkabóca ellen, a már fertőzött tőkéket pedig szakszerűen eltávolítják az ültetvényekből és megsemmisítik.
Ami a jövőt illeti, a Varga Pincészet szőlészeti vezetője szerint rengeteg a kérdőjel. Választ kell találni arra, hogy a borfogyasztást és a kulturált alkoholfogyasztást hogyan lehet beilleszteni a változó társadalmi viszonyokba, meg kell oldani a szőlő kártevői és betegségei elleni védekezést, valamint nagyszabású kutatás-fejlesztést kell végezni a rezisztens szőlőfajták tekintetében. A következő időszak leküzdendő kihívása a szőlőművelés technikai megoldásainak növelése, a robotizáció felgyorsítása. Ez utóbbi annak is a függvénye, hogy ezek a gépek, megoldások milyen mértékben tudják kiváltani az ágazat nagy kézimunka igényét. Mindezek mellett pedig azt is vizsgálni kell, hogy országosan és helyi szinten milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a vízgazdálkodás terén - sorolta Giczi Zsolt.
