Mutatjuk, mik az AKG és ÖKO pályázatokban az amerikai szőlőkabóca elleni védekezéshez felhasználható növényvédő szerek 2026-ban.
A tavasz eleji metszésnél kiemelten fontos a keletkező nyesedék összegyűjtése és elpusztítása.
A szőlő aranyszínű sárgasága csak az egyik nagy kihívás, amire a magyar borászatoknak megoldást kell találniuk.
Súlyos válságba került a megyében a szőlőtermesztés az aranyszínű sárgaság fitoplazma terjedése miatt.
Súlyos válságban a zalai borvidék: az aranyszínű sárgaság fitoplazma fertőzés 2025-ben több mint 215 ezer szőlőtőkét pusztított el.
A hazai borászat számára új lehetőséget jelenthet a csökkentett alkoholtartalmú borok előállítása, bár ez megosztja a szakmát.
Aszály és fitoplazma - rendkívüli kihívások éve volt 2025 a magyar szőlő-bor ágazatban.
A kutatók két lehetséges fegyvert is találtak a szőlő aranyszínű sárgasága és az azt terjesztő amerikai szőlőkabóca ellen.
A virágos sorköztakarókkal és élőhelyfoltokkal felvehetik a termelők a versenyt a szőlőkabóca ellen.
A szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma miatt újabb területen rendeltek el növényvédelmi zárlatot a Balatonboglári borvidéken.
Csongrád-Csanád és Hajdú-Bihar vármegyében igazolta a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó kórokozó jelenlétét a Nébih.
A szakember szerint most nem beszélni kell, nem interjúkra van szükség, nem bírságolni kell, hanem neki kell menni fűrésszel és markolóval ezeknek a területeknek, amíg nem késő!
A kórokozó már Európa számos országában jelen van, Magyarországon pedig 12 vármegyében és 14 borvidéken azonosították.
Védjük meg közösen a hazai ültetvényeket a szőlő aranyszínű sárgaság betegség ellen.
Március 31-ig nyújtható be támogatási kérelem az amerikai szőlőkabóca elleni védekezéshez.
A Nébih a betegség terjedésének megakadályozására készenléti tervet dolgozott ki.
Résen kell lenni: veszélyes betegségeket hozhatnak Magyarországra a különleges állatok.
Terjed az aranyszínű sárgaság.
Indul a fészkelő erdei fülesbaglyok országos lakossági felmérése Magyarországon.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
