A szőlő aranyszínű sárgasága csak az egyik nagy kihívás, amire a magyar borászatoknak megoldást kell találniuk.
Súlyos válságba került a megyében a szőlőtermesztés az aranyszínű sárgaság fitoplazma terjedése miatt.
Az agrárminiszter szerint lenne egy gyors kitörési lehetőség a borágazatot sújtó helyzetből.
Idén korábban kell adatot szolgáltatniuk a szőlő- és bortermelőknek Magyarországon.
A szakemberek azon dolgoztak, hogy gátat lehessen szabni a szőlőütetvényeket fenyegető betegség terjedésének.
A statisztikák szerint az utóbbi években jelentősen megnőtt a fogyasztói igény a csemegeszőlő iránt.
Lassan már látszik az idei szüret vége: a legtöbb fehérszőlőt már leszedték a Bujdosó borászatban is.
Világszerte egyre népszerűbb gyümölcs a csemegeszőlő, de a klímaváltozás hatásait ez sem tudja elkerülni.
A munkaerőhiány és a klímaváltozás hatásai egyre sürgetőbbé teszik a magyar szőlőtermesztésben az önjáró szőlőkombájnok terjedését.
Korán kezdődött a szüret a szekszárdi borvidéken, ahol a klímaváltozás miatt már augusztus közepén megkezdték a korai szőlőfajták betakarítását.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elsőkén igazolta a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó kórokozó jelenlétét Békés vármegyében.
A növényvédelem 2025-ben is hangsúlyos szerepet játszik a termesztés-technológiában, hiszen a jó minőségű szőlő lesz az alapanyaga a kiváló boroknak.
Pongrác, Szervác, Bonifác után Orbán napja is hideget eredményezett május utolsó vasárnapján.
A legjellemzőbb betegségeknek ellenálló szőlőültetvényt hoztak létre a Balaton-felvidéken.
Az új ültetvények telepítésére 24,2 milliárd forintnyi igény érkezett be 2024 novemberéig.
Vásárlás során érdemes odafigyelni a növény lombozatára, egészségi állapotára és arra is, hogy ne legyen kiszáradva a földje.
2026. május 1-jén ideiglenesen hatályba lép az Európai Unió és a Mercosur-államok közötti kereskedelmi megállapodás.
Az idei április kifejezetten rossz időjárást hozott mezőgazdasági szempontból, jövő héten talán már csapadék is jöhet.
Négy német sertéságazati szervezet közös nemzeti támogatási programot sürget annak érdekében, hogy a termelők meg tudjanak felelni az új állatjóléti előírásoknak.
A kínálat még mindig nem elég bőséges, ezért az áruházláncokban továbbra is kifejezetten magas árat kérnek a spárgáért Hollandiában és Németországban is.
