A vetési varjak az EU-ban védett állatok, ezért – hiába okoznak jelentős károkat a mezőgazdaságban – védekezni nem lehet hatékonyan ellenük, kártérítés pedig nem jár a gazdáknak.
A madárinfluenza-járvány elleni sikeres védekezés eredményeként több mint egy hónapja nem mutatták ki a vizsgálatok a vírust a hazai baromfiállományban.
Módosult a Széchenyi 2020 keretében megjelent „Kiskérődző állatjóléti támogatás” (VP3-14.1.3 – 22 kódszámú) felhívás dokumentációja.
Hamarosan megkezdődik a parlagfű virágzása, amely számos allergiában szenvedő életét megkeseríti. Az allergén gyomnövény elleni védekezést még a virágzás előtt el kell kezdeni, ezért a Földművelésügyi Minisztérium felhívja a földhasználók, földtulajdonosok figyelmét, hogy tegyenek eleget a jogszabályban foglalt kötelezettségüknek, ellenőrizék és tegyék rendbe területeiket.
A növények szárát és becőjét károsító gombák, jelentős termésveszteséget okozhatnak. Az ellenük való védekezést kezdjük meg a virágzás idején.
Kedves Partnerünk!
Elkezdődött a parlagfű szezon, ezért a hatóságok a földi felderítés mellett bevetik a légi felderítés eszközeit is. Négy éve a hatóságok a helikopteres ellenőrzést is felhasználják a parlagfű fertőzöttség csökkentésére. Ez jelentősen segíti a munkát, pontos kép kapható azokról a földtulajdonosokról, földhasználókról, akik nem tartják rendben területeiket.
Állami védekezés keretében légi permetezést rendelt el a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Lenti térségében a tavaly felbukkant veszélyes szőlőbetegség továbbterjedésének megakadályozására - tájékoztatta az igazgatóság csütörtökön az MTI-t.
A megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságai által végzett felderítés alapján az országban több helyen (pl. Csongrád, Baranya és Heves megye) megjelent a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó Candidatus Phytoplasma vitis (más néven Grapevine flavescence dorée, FD) fitoplazma vektora az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) L3-as fokozatú lárvája. Hazánkban az amerikai szőlőkabócát 2006-ban, míg a FD betegséget 2013-ban észlelték először.A rendkívül veszélyes FD terjedése megakadályozható az amerikai szőlőkabóca elleni eredményes védekezéssel.
A rovarirtó szerek használatának elterjedése világszerte nagy hatással volt egészségünkre (sajnos nem mindig pozitív hatással) és a mezőgazdasági termelésre is. Bár használatuk eredményességét nagymértékben befolyásolta az ellenük kialakult rezisztencia a jelentősebb kártevők esetében. Továbbá, néhány faj épp a rovarirtó szerek használata révén vált kártevővé. E szempont miatt is mindenképpen meg kell vizsgálni, milyen olyan rovarirtó szer formulák állnak rendelkezésünkre, melynek hatásmechanizmusa új és innovatív.
2014 jó éve volt a repcetermesztőknek, és bár az enyhe tél kedvezett mind a kórokozóknak, mind a kártevőknek, a termésátlagoknak köszönhetően még a szükséges többszöri növényvédelmi beavatkozás ellenére is messze rentábilis maradt a repce termesztése.
A Bayer CropScience – mint a világ vezető mezőgazdasági vállalatának – fejlesztői már a jövőre gondoltak, amikor – többek között a kétszikűek rezisztenciája elleni küzdelem jegyében – megalkották a Huszár aktívot. Ez a készítmény 2014-ben érkezett meg Magyarországra, és már az első szezonban sok gabonater- mesztő megkedvelte.
A kukorica molykártevői közül a kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke okozhat látványos és jelentős károkat. A kártétel elsősorban csemegekukoricában és hibrid előállításban jelent érzékeny veszteségeket. Ezen kultúrákban a gyomirtáson kívül az elsődleges ellenségek a molyok lárvái, a hernyók. Ellenük gyakran 3-4 alkalommal is szükséges védekezni.
Ahogy az egész országra, Vas megyére is jellemző, hogy a határ nagyon szép és fejlett, alapvetően májusi képet mutat. Körülbelül 3-4 héttel előrébb jár a természet a megszokottnál.
Az alombogár a magyarországi baromfi brojler telepek legelterjedtebb és leggyakoribb rejtett életmódú kártevője. Kártétele az állattartó épületek állagának lerontásában, ennek következményeként az állatitermék-előállítás költségeinek növelésében és különféle fertőző betegségek terjesztésében, telepen belüli folyamatos fenntartásában mutatkozik meg.
Az idei évben tapasztalt extrém éghajlati körülményeknek köszönhetően a május rendkívül nagy feladatok elé állítja a gazdálkodókat. Az átmenet nélküli télből nyárba váltás eredményeként egyik pillanatról a másikra jelentek meg a rovarkártevők. Nem volt rendelkezésre álló idő a megelőzésre vagy csapdázásra, hogy időzíthető legyen a kártevők elleni védekezés.
A gazdaságos védekezés alapja a megfelelõ idõben és vegyszerekkel végzett, helyes mûszaki technológiával, kellõ gondossággal, jó minõségben végrehajtott eredményes permetezés. A hatástalan kezelések jelentik a legnagyobb pazarlást, hiszen ilyenkor a növényekben rendszerint károk keletkeznek, a kezelést pedig gyakran újabb ráfordítással meg kell ismételni.
A 2010-es év rendkívüli csapadékos idõjárása a kalászos gabona termesztõknek számos problémát okozott. A korai lombvédelem végrehajtásának kivételével a késõbbieket csak nagy nehézségek árán, késve és nem biztos, hogy megfelelõ agrotechnikával hajtották végre a termelõk. A folyamatos esõk miatt a kalászvédelemre a helyzet tovább súlyosbodott. A repülõgépes permetezések hatékonysága messze elmaradt az elvártól. Ez régen látott mértékû fertõzésekben (fuzárium, rozsda) jelentkezett. A belvizek miatt, sok helyen aratatlan maradt a tábla egy része vagy egésze. A tarlóhántásokat sem végezték el mindenhol. A késõi kukorica betakarítások és a túlnedvesedett talajok miatt gyakori a búza-búza utáni, illetve kalászos-kalászos utáni vetése.
Minden vállalkozás alapvetõ célja – bármilyen szektorról essen is szó – a lehetõ legnagyobb nyereség realizálása. Sajnos az eredményességet befolyásoló tényezõk közül kiemelten kell foglalkozni az állományok egészségét veszélyeztetõ megbetegedések elleni védekezéssel. Vezetõ szerep hárul a kompromisszumok nélküli telepi higiéniára. Jelen cikkben megpróbálunk rávilágítani ezen munkálatok jelentõségére, kiemelve a kellõ körültekintéssel végzett fertõtlenítést.
A Force 1,5 G granulátum az egyik legszélesebb körben felhasználható talajfertõtlenítõ rovarölõ szer. Több mint 23 kultúrában van engedélye a talajlakó kártevõk, valamint az egyik legnagyobb gazdasági kárt okozó kártevõ, az amerikai kukoricabogár lárvája ellen.
A gyomirtás gyakorlatában bekövetkezõ változások, a tavalyi év idõjárásának hatása, termelõi tapasztalatok
Szerencsére a hazai állattartók is évrõl évre egyre nagyobb jelentõséget tulajdonítanak a toxinok elleni védekezésnek. Annak ellenére, hogy sok telepi ember még mindig tartja magát a struccpolitikához – miszerint „ami nem látható, az nincs is ott”, – egyre többen keresik a takarmányokban vagy alapanyagokban lévõ toxinok csökkentésének lehetõségeit.
A jövedelmezõ kalászos termesztés kulcsfontosságú tényezõje a kórokozó gombák elleni védelem. Mivel ezek a gombák eltérõ idõben is eltérõ idõjárási körülmények között fertõznek, az egyszeri gombaölõ szeres védekezés a legritkább esetben ad kielégítõ eredményt.
A baromfi takarmányok esetenként jelentõs mennyiségû mikotoxint tartalmazhatnak, amelyek kedvezõtlen hatásai ellen a szántóföldön, a tárolás elõtt és azt követõen fizikai és kémiai módszerekkel, majd a takarmányokhoz adagolt mikotoxin megkötõ, illetve azokat lebontó adalékanyagokkal védekezhetünk, ezek hatékonysága azonban az egyes miko-toxinok vonatkozásában eltérõ.
A kukorica hazai, jól ismert, gyakori kártevõinek palettája 1995-ben egy új antropogén fajjal, az amerikai kukoricabogárral (Diabrotica virgifera virgifera LeConte, 1868) bõvült, amely nagyon gyorsan terjedt el hazánkban, és Európa más országaiban egyaránt (Ripka, 2008).
A Saaten Union csoport kukorica nemesítõ cége a Südwestsaat GbR (SWS) folytatja Magyarországon az Amerikai kukoricabogárral (Diabrotica virgifera virgifera) szemben rezisztens hibridek nemesítését.
Magyarország a napraforgó termésátlagok és a mag olajtartalma tekintetében világviszonylatban az elsõk között szerepel.
Az almamoly elleni légtértelítésre használt ShinEtsu diszpenzer kihelyezéskor.
Agrotechnikai válaszok az idõjárási szélsõségekre
A hazai repcetermesztés elmúlt évi sikerei további ösztönzést adtak a termelõknek a repcetermesztés folytatásához.
A fonálférgek által a növénytermesztésben elõidézett kár egyáltalán nem lebecsülendõ. A burgonya két zárlati kártevõje a közönséges burgonya fonálféreg, és a sápadt burgonya fonálféreg felszaporodása a burgonya termesztését ellehetetlenítheti.
Az állatok környezetében felgyülemlõ anyagok (jó vagy romlott takarmány, el nem távolított ürülék) és a körülöttük lévõ viszonyok (hõmérséklet, páratartalom, legelõi környezet) többnyire ideális élet- és szaporodási feltételeket nyújt a legkülönfélébb légyfajoknak.
A mezei rágcsálók (mezei pocok, güzüegér, hörcsög stb.) számára terített asztal a magokban, termésekben bõvelkedõ, gondosan mûvelt határ. A mezõgazdasági termények termesztése sok fáradtsággal és jelentõs anyagi ráfordítással jár. A mezõgazdasági munkáért joggal remélt magas hozam, és kiváló minõség mégis sok-sok tényezõ függvénye.
A Fusarium nemzetségbe tartozó gombák világszerte elõfordulnak és igen sokféle betegséget okoznak a termesztett, valamint a vadon termõ növényeken egyaránt. Talán nem túlzást azt állítani, hogy a gabonafélék szenvednek a legtöbbet ezektõl a kórokozóktól, és a gabonafuzáriózis betegség mind a mai napig az egyik legkutatottabb, ezzel együtt a szakembereknek a legtöbb fejtörést okozó növénykórtani probléma.
A mezõgazdasági termelésben elengedhetetlen növényvédelem hazai és nemzetközi megítélése, szükségességének és hasznosságának hangsúlyozása mellett számos kérdõjelet is felvet. Ennek oka az, hogy a növényvédelmet peszticid felhasználása végett környezetszennyezõ tevékenységként tartják nyilván. A célirányosan és szakértelemmel alkalmazott növényvédõ szerek (peszticidek) nagy többségben szintetikus elõállítású kemikáliák, melyek a kipermetezést követõen, a felhasználók által ismert idõintervallumon belül lebomlanak. Amennyiben ez így van, miért is kell a káros mellékhatásoktól tartanunk, és miért kell szelídebb, környezetkímélõbb eljárásokat kutatnunk, és amennyiben van ilyen, azt bevezetnünk?
Hazánkban a napraforgó vetésterülete hozzávetõlegesen 450 ezer hektár, de ez az érték akár ± 25%-kal is változhat az elõzõ évek tapasztalatai alapján. A kukorica termesztése 1,1–1,2 millió hektáron folyik Magyarországon. A megfelelõ idõben és a helyesen elvégzett gyomszabályozás elengedhetetlenül fontos a magas termésátlag és a kiváló termésminõség eléréséhez. Ehhez szükséges a területen elõforduló gyomnövények és az ellenük való optimális védekezési technológia ismerete, és ezek alkalmazása.
A szürkerothadás (Botrytis cinerea) a szõlõtermés mennyiségének és minõségének jelentõs csökkenését okozhatja. A betegség megelõzését szolgálja az ültetvény szerkezetének megfelelõ kialakítása és a termesztéstechnológia mûveleteinek céltudatos végrehajtása.
A talajlakó kártevõk, (drótférgek, cserebogár-pajorok, mocskos-pajorok) szántóföldi és kertészeti kultúrákat egyaránt veszélyeztetnek. A drótférgek a közismert pattanóbogarak lárvái, melyek akár 30 mm hosszú, megnyúlt, hengeres testû lárvák, melyek a kelést követõen 3-4 évig is a talajban fejlõdnek.
A napraforgó növényvédelmi technológiáján belül állománypermetezéssel védekezünk a napraforgó szár- és tányérbetegségei ellen. Általában két (és vagy több) permetezéssel tudjuk megvédeni a napraforgót.
Elsõ megközelítésre kissé bizarrnak tûnik egy szakcikket ilyen címmel elkezdeni, de aki veszi a fáradtságot, hogy végigolvassa ezt a cikket, megérti az aktualitását.
A peronoszpóra a 2004-es esztendõben az esõs május–június miatt inkább a korai fürtfertõzés kapcsán okozott gazdasági károkat azokban a gazdaságokban, ahol megcsúsztak a védekezésekkel vagy nem megfelelõ fitotechnikát, készítményeket választottak!
A kukoricabogár magyarországi megjelenése óta lassan 10 év telt el. A kezdeti sokk után – sok helyen a saját kárukon tanulva – a gazdálkodók megismerték a kártevõ legfontosabb tulajdonságait és alkalmazni is kezdték az ellene való védekezés alapvetõ formáit.
Országosan elterjedt kártevõ, amelynek a fellépésére változó mértékben ugyan, de minden évben számítani kell. Termesztett növényeink közül fõ tápnövényei a repce és a mustár de kártételét retken és tarlórépán is megfigyelték. Gyomnövények közül a vadrepce (Sinapis arvensis), repcsényretek (Raphanus raphanistrum), mezei tarsóka (Thlapsi arvense), erdei kányafû (Roroppa silvestris) és az útszéli zsázsa (Lepidium draba) a tápnövényei. Õsszel a fiatal repceállományok egyik legveszélyesebb kártevõje.
2002-ben az ország déli területén a kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera LeCont) már hatalmas károkat okozott. 2003-ban a károsítás elérte Tolna megye északi részét is. A határt járva a lárvák és az imágók kártétele döbbenetes mértékû volt, néhány esetben 90–100%-os károsítást tapasztaltunk.
A kukoricabogarat Magyarországon elõször 1995 – ben, Mórahalom környékén találták meg. A terjedése észak felé haladt, és azóta az ország teljes területén megtalálható. A bogár gyors felszaporodása következtében az ország déli megyéiben már 1999 – ben gazdasági kárt okozó gyökérkártétel jelentkezett, 2000 – ben pedig több mint 1000 ha – on üzemi védekezésre került sor. A kukoricabogár zárlati károsító.
Magyarország 2004. május elsején csatlakozik hivatalosan is a világ egyik legjelentõsebb gazdasági közösségéhez. Az Európai Unió szõlõtermesztõ országaiban, 1970-es évek óta mûködõ Integrált Szõlõvédelmi Munkacsoportban azonban már régóta dolgoznak magyar szõlõtermesztõ és növényvédõ gyakorlati szakemberek és kutatók. Az eredményes közös munka elismerését jelentette, hogy a munkacsoport 1997 évi ülését Magyarországon rendezte.
Az elmúlt hónapban rendezték meg a Budapest Vásárközpontban az idei év elsõ jelentõs agrárkiállítását az Agro+Mashexpo-t, ahol lapunk az elmúlt évek hagyományaihoz híven saját standdal képviselte magát. Nagy örömünkre szolgált, hogy nagyon sokan Önök közül megtisztelték lapunkat látogatásukkal, felkerestek bennünket a kiállítás ideje alatt, megosztották velünk gondjaikat, elmondták elképzeléseiket az elkövetkezõ idõkrõl, lehetõségeikrõl.
A mezei pocok fejlõdése számára a száraz meleg évek kedvezõek, ezért a jelen év is jó hatással lehetett elszaporodására. A túlzottan aszályos nyári hónapokban a fokozott vízigénye kielégítésére a nedvdús terményeket keresi fel, mint a burgonya, cukorrépa, sárgarépa… Elszaporodását megfigyelhetjük a kötött, középkötött, gyér növényzetû lejtõkön. Erre utalnak a terület körül megjelenõ ragadozó madarak, amelyek számára kiváló táplálékul szolgálnak.
Az állati szervezet a belélegzett levegővel kerül a legszorosabb kapcsolatba a külvilággal. A légzőszervi megbetegedéseket környezeti ártalmak, fizikai, kémiai behatások, és kórokozók (vírusok, baktériumok) okozhatják önállóan, vagy együttesen. Tehát amikor a védekezést tervezzük, komplex módon figyelembe kell venni az összes lehetséges tényezőt és ezek egymást erősítő hatását.
A polifág károsítókhoz sorolható gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera) komoly gondokat okoz a kukorica és napraforgó termelők számára, szerte az országban. Ez a bagolylepke jellegzetes vándorlepke faj, de az utóbbi évek vizsgálatai alapján, már Magyarországon is áttelelhet. Az imágó, tojásból való kifejlődéséhez 4 - 6 hétre van szükség, ami alapján időjárástól és teleléstől függő számú nemzedék alakul ki egy évben. A berepülő és az itt áttelelt nemzedékek fejlettsége között lényeges különbségek vannak. Ezért minden fejlődési alakjával jelen van ebben az időszakban. A fő kártételt az utolsó fejlettségi stádiumban lévő lárvák okozzák. A növények generatív részeit fogyasztják elsõsorban, és szinte bármilyen termesztett növényt megtámadnak. Jelentős kárt okozhatnak kukoricában, paprikában, paradicsomban, napraforgóban, uborkán, babon, borsón, dísznövényeken.
A szőlőlegkisebb károsítói a fonálférgek után az atkaalakúak rendjébe tartozó fitofág atkák. Az 1. táblázatban találhatóak a legfontosabbak, melyek kártételére illetve az ellenük való védekezésre fel kell készülnünk.
A szél és víz által okozott talajpusztulás világjelenség, a mezõgazdasági területeket sújtó degradációs folyamat. A talaj le- illetve elhordását közvetlen kiváltó tényezõk mellett fontos szerepe van a befolyásoló tényezõknek, ezen belül is a talajhasználat módjának, az alkalmazott talajmûvelésnek. Míg az erózió és defláció korábban kizárólag a lejtõs termõhelyek,
Az európai szelídgesztenye (Castanea sativa Mill.) a Kárpát-medencében õshonos. Évszázadokon keresztül erdei fafajtaként volt ismert Európában, így a magyarországi gesztenyetermõ-tájakon is. Jelentõsebb állományok találhatók Sopron környékén, Vas, Zala, Somogy, Baranya megyékben és a Dunakanyarban.
A most induló, hatékonyabb termelést megcélzó, termesztéstechnológiai kérdéseket boncolgató virtuális kerekasztal-sorozatunk első témájához az ötletet a közelmúltban megrendezett sajtótájékoztató adta, ahol a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület megbízásából a Kleffmann Group mezőgazdasági piackutató cég vezetésével egy hatástanulmányt mutattak be. Neves hazai gyombiológus, növénykórtani és rovartani szakértők közreműködésével készült a tanulmány, a tervezett növényvédő szer hatóanyag-kivonásoknak a magyarországi mezőgazdasági termelésben várható hatását vizsgálva őszi búza, napraforgó és kukorica kultúrák esetében.
Nobilis Márton: Óriási lehetőségek vannak az élelmiszeriparban
