Kondor Sándor kertészmérnök és növényorvos, 1996-ban végzett a Kertészeti Egyetemen. A szatmári térségben több gyümölcsöskert növényvédelmét irányítja, melyek jó része jéghálós szuperintenzív alma. Ezenfelül körte-, szilva- és meggyültetvények növényvédelméért is felelős, kinek szakértelmét több közepes gyümölcster­mesztő is megfogadja.

1. Milyen kihívásokkal találkozol a munkád során?

A megtermelt alma többségét évek óta magyarországi üzletláncokba szállítjuk be, akik nagyon szigorú feltételeket támasztanak a szermaradék értékek tekintetében azon felül, hogy a gyümölcsnek kifogástalannak kell lennie. Hetente laborvizsgálatoknak vetik alá a gyümölcsöket és fő szabályként maximum 5 hatóanyag kimutatása engedélyezett. Egy-egy hatóanyag-maradék értéke maximum 33,3%-a lehet a nemzetközileg elfogadott MRL -értéknek és az 5 hatóanyag-együttes értéke nem lehet több 80%-nál. Ilyen szigorú szabályoknál jól meg kell előre tervezni a növényvédelmet, mert rögtönözni nem lehet.

Évek óta tart az EU-ban a növényvédelemben használt hatóanyagok visszavonása vagy jobb esetben csak erősen korlátozzák a használatát. Alig van új hatóanyag és ezek hatása elmarad a visszavont peszticidektől, így szűkül a szerválaszték, fokozódik a rezisztencia kialakulásának a veszélye. A nem korszerű ültetvényekben egyre nehezebb a védekezés, főleg a szívókártevők (vértetű, pajzstetű) okoznak szinte megoldhatatlan problémát.

A klímaváltozás negatív hatásait mi is érezzük Szatmárban: egyre többször fordul elő tavaszi fagy, nyáron pedig a hőhullámok és az UV-sugárzás okoz egyre nagyobb gondot még a jéghálós ültetvényekben is. Ha ez így marad, kénytelen leszek használni a jéghálós kertekben is a GREEN MIRACLE készítményt, ami védi a növényt a napsugárzás káros hatásaitól.

2. Hogyan védekezel a vegetáció elején?

A már említett szűkös szerválaszték miatt az olajos lemosó permetezés a termő ültetvényekben – ha nem is minden évben – kihagyhatatlan elem a szívó kár­tevők felszaporodása miatt. Egy jól elvégzett olajos lemosó permetezés, bár nem olcsó, de egy időre visszaveti a szívó kártevőket. Egérfüles fenológiai állapotban mindenképpen réztatalmú fungiciddel védekezek, mert a metszési sebek, a nektriás, erwiniás és egyéb kéregelhalás miatt kell a rezes fertőtlenítés. Erre a célra az ASTRA készítményt használom. Ha az idő engedi, akkor még egy alkalommal zöldbimbós állapotban is védekezek réztartalmú fungiciddel.

3. Milyen védekezési technológiát használsz a fitofág atkák ellen?

Az atkák felszaporodása évjáratonként és ültetvényenként nagyon eltérő lehet. Ahol nem alkalmazunk olajos lemosó permetezést, ott a tojás- és lárvaölő hatású NISSORUN10 WP akariciddel védekezünk virágzás környékén. Később a lárvák és az imágók ellen az ORTUS 5 SC a másik lehetőség tapadásfokozóval kiegészítve. Erős fertőzés esetén akár mindkét kezelést el kell végezni a megfelelő hatás érdekében, sőt nyár végén is szükség lehet az áttelelő nemzedék elleni kezelésre.

4. Milyen minőségjavító kezelést alkalmazol az almatermesztés során?

Az intenzív almatermesztésben a hormonhatású regulátorokat nem lehet nélkülözni, ez ma már nem kérdés. A kémiai termésritkítást szükség szerint elvégezzük, akár több alkalommal is. Sziromhullás kezdetétől a gibberelin tartalmú NOVAGIB készítményt juttatjuk ki 3 alkalommal, mely igen kedvezően hat a generatív részekre. A kezelések hatására növekszik a gyümölcs mérete, a Golden fajtáknál csökken a parásodás és az alternancia ellen is véd.

5. Hogyan védekezel a gyomok ellen?

Évek óta használom a glifozát hatóanyagú TRUSTEE herbicidet, mert azt vettem észre, hogy az átlagostól jelentősen magasabb hatóanyag-tartalmú (490 g/l glifozát) TRUSTEE gyorsabban és megbízhatóbban fejti ki hatását. Egyre nehezebb időben elvégezni a gyümölcsösök gyomirtását, ezért az idén kipróbálom a tartamhatással rendelkező PLEDGE 50 WP-t egy 3 évnél idősebb ültetvényben, abban bízva, hogy ezáltal kevesebb kezeléssel tisztább kertet kapok. Egyébként a glifozát sorsa is bizonytalan az EU-ban, ezért nézni kell más megoldást is. Tavaly használtam először a KABUKI herbicidet az almafák tősarjainak a leperzselésére, de a kétszikű gyomok is rendkívül gyorsan és tökéletesen elpusztulnak a kezelés hatására. A vértetűnek kitűnő búvóhely a gyökérnyak környéke, így az ott képződő sarjak leperzselése talán segít a vértetű elleni védekezésben is.

Vincze János növényorvos, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetének az elnöke. Több gyümölcsös, főleg alma termesztését és növényvédelmét irányítja hosszú évek óta Borsod és Szabolcs megyében. 2016-ban a kamara országos vezetése az „Év növényorvosa” díjat adományozta Vincze Jánosnak.

1. Hogyan változott az almalisztharmat jelentősége az elmúlt években a kelet-magyarországi almaültetvényekben?

Szakmai berkekben köztudott, hogy a fajta fogékonyságától függően az alma egyik legjelentősebb kórokozója az almafalisztharmat. Elmondhatjuk azt, hogy rendszeresen szembe kell nézni a növényvédelem során ezzel a betegséggel. Az időjárás minden évben kedvező, hiszen a kórokozó főleg meleg időben és magasabb, vagy változó légnedvesség esetén terjed. A terjedés szempontjából a 10–32 °C közötti hőmérsékletek optimálisnak tekinthető. A lisztharmat terjedésének kedvez a záporeső, a harmat és a köd, amely a szükséges nagyobb páratartalmat biztosítja. Ezek az időjárási feltételek minden évben kialakulnak. A védekezés összetett feladat, hisz a sikerhez szükséges az agrotechnikai, fitotechnikai és kémiai módszerek összehangolása. Ha a fajta nem fogékony, akkor nincs különösebb teendő. Azonban a fogékony fajták termesztőinek már a telepítéskor helyesen kell megválasztani a művelési rendszer elemeit, majd a termesztési évek során kiemelt szerepet kell tulajdonítani a fitotechnikai műveleteknek, a tápanyagellátásnak és utoljára, de nem utolsósorban a kémiai védekezésekre is nagy hangsúlyt kell fektetni. Számomra – mint növényvédelmi szakirányítónak – nagyon fontos a növényvédelmi technológiába jól beilleszthető, hatékony lisztharmat elleni gombaölő szer. 2014 óta több új hatóanyagot használhatunk az almafalisztharmat elleni védekezésre. Személy szerint mindegyik új hatóanyagot használtam több éven keresztül, és elmondhatom, hogy ha jól illesztjük be az éves növényvédelmi technológiába, sikeresen tudunk védekezni az almafalisztharmat ellen.

2. Tudom, hogy évek óta használod a Cyflamid gombaölő szert, megosztanád röviden tapasztalataidat?

A Cyflamidot 0,5 literes dózisban a virágzás után használom két alkalommal, tíz–tizennégy napos permetezési fordulóval. Azt, hogy mikor kerül ki az első kezelés és hány nap múlva követi a következő, az időjárás és az adott évi alapfertőzés függvénye. Virágzás előtt, illetve virágzáskor más hatóanyagú készítményt használok. 2014 óta építettem be a készítményt a fogékony almafajtákat is tartalmazó ültetvények technológiáiba. Tapasztalatom szerint az évek során hatékonysága nem csökkent, keverhetősége más növényvédő szerekkel és lombtrágyákkal megfelelő. Nagyon fontosnak tartom, hogy az évente ajánlott két kezelést semmiképpen se lépjem túl, ez fogja biztosítani számomra, hogy a készítmény hatóanyaga ellen ne alakuljon ki rezisztencia.

3. Milyen rovarkártevőkkel találkozol kora tavasszal és milyen védekezési stratégiát alkalmazol?

A szakirányításom alá tartozó ültetvények már nem fiatalok, így számos nehezen irtható rovarkártevő megtalálható az ültetvényekben. Ezek közül kora tavasszal a bimbólikasztó bogárral kell számolnom, illetve enyhe tél után megfigyelhetők áttelelő vértetű kolóniák. Szerencsére pajzstetvek még nem okoznak kárt az ültetvényekben. A levélpirosító alma-levéltetű szintén gyakori vendég kora tavasszal nálunk.

Számomra az erdők közelsége miatt kora tavasszal további problémát jelentenek a téli araszolók. Ez az egynemzedékes, de több fajt magába foglaló kártevőcsoport súlyos bimbó-, virág-, illetve lombkárosítást tud okozni. Az imágók már igen korán, február végén kezdenek rajzani. Szerencsére egynemzedékes fajokról van szó, a védekezés viszonylag könnyű ellenük, de elhúzódó rajzás esetén többször is védekezni kell.

Az említett rovarkártevők kora tavaszi megfigyelését nagyon fontosnak tartom. Tél végén és kora tavasszal még a metszési szezonban többször bejárom az ültetvényeket. A bimbólikasztó bogár megfigyelésére a hagyományosnak tekinthető kopogtató eljárást alkalmazom. Az araszoló hernyók és levélpirosító alma-levéltetű esetében pedig a rügyek illetve később a fiatal levélkék szemrevételezéses vizsgálatát alkalmazom. A kémiai védekezés során olyan készítményeket részesítek előnyben, mely széles hatásspektrummal rendelkeznek. Így az első rovarölő szeres kezelésként – mely rendszerint az első permetezés a szezonban – piretroid csoportba tartozó készítményt használok. Többször választottam az elmúlt években a lambda–cihalotrin hatóanyag-tartalmú Wakizasit, mely az elvárásoknak megfelelően gyérítette az említett célkártevőket. Amennyiben a kora tavaszi kártevők ellen szükséges a második kezelés, úgy azt még a virágzás előtt elvégzem. Mivel az átlaghőmérséklet ekkor már magasabb tartományban tartózkodik, így felszívódó hatású rovarölő szert használok.

4. Említetted, hogy használsz felszívódó hatású rovarölő szert, beszélnél erről bővebben?

Ennél a csoportnál is szeretem a virágzás előtt használható széles hatásspektrumú készítményeket. Ezért részesítem előnyben az acetamiprid hatóanyagú Mospilan 20 SG rovarölő szert. Előnyös a használata tavasszal virágzás előtt, mivel méhekre nem jelölésköteles készítmény. Ez az előnye azért használható ki ebben az időszakban, mert az ültetvényekben jellemzően ekkor virágoznak az árvacsalán fajok, illetve a gyermekláncfű virágzása is megkezdődik még az almafa virágzása előtt. Tavasszal a méhek ekkor kezdenek kirepülni és mivel nagyon kevés még a virágzó kultúra fontos táplálékforrásukat képezi a már említett gyomfajok virágai. Ebben az időszakban nagyon fontos, hogy olyan készítményeket használjak rovarkártevők ellen, melyekkel a méheknek nem ártok. Nyilvánvaló, hogy ezeket a készítményeket is úgy használom, hogy a kijuttatás a méhek nyugalmi időszakába essen. Fokozottan figyelek arra, hogy ha a kezelés tebukonazol hatóanyagú készítménnyel kombinálva kerül kijuttatásra, akkor kizárólag csak méhkímélő technológiát alkalmazok.

A Mospilan 20 SG egy vegetációs időszakban kétszer használható fel. A virágzás előtti felhasználást követően a második kezelést előrejelzésre alapozva akkor juttatom ki, mikor az almamoly rajzása és a zöld alma-levéltetű telepek kialakulása egybe esik. Ez rendszerint megtörténik minden évben, és mivel egyik kártevő ellen se elég egy védekezés, így a Mospilan 20 SG széles hatásspektruma jól kihasználható ebben az időszakban. Nagyon fontos ekkor is a táblaszintű megfigyelések szerepe, melyet én feromoncsapdás megfigyelés és hajtásvizsgálat kombinációjával végzek.

Köszönöm a válaszokat!

A cikk szerzője: Simon Zoltán