2024. április 25. csütörtök Márk

A klasszikus, a különleges és az egyedülálló…

Agro Napló
A 2019-es év újra rávilágított arra – különösen az Alföld déli részén –, hogy a termelők többségénél az alkalmazott kalászvédelmi technológiák nem hozták a várt és remélt eredményeket, a toxineredmények az „egekben voltak”. Akadtak persze pozitív példák is, amik azt bizonyították, hogy nem volt lehetetlen küldetés a kalászfuzárium elleni védekezés a múlt évben sem.

Érdemes elemezni, hogy mik voltak a különbségek a sikertelen és a sikeres technológiák között, majd levonni a tanulságokat. A különbségek sok mindenből adódhattak, mint a kalászvédelem időzítése, a kijuttatás minősége vagy a gombaölő készítmények megválasztása. Lássuk sorban ezeket.

A tapasztalatom az, hogy még mindig nagyon sok termelő rosszul időzíti a kalászvédelmet: számos helyen hangzott el, hogy „pedig virágzásban, nyitott portokok fenológiájában védekeztünk mégsem sikerült…” Itt megállva ki kell jelenteni, hogy ez egy téves és rossz beidegződés. Hogy mégis ez a leg­gyakoribb időzítés a termelők körében annak főként az az oka, hogy régen ezt sulykolták a szakemberekbe.

Tegyük hozzá, hogy az évjáratok egy jelentős részében ez jól is működik. Mégis, akkor számos esetben és 2019-ben is mért nem működhetett ez a dolog? Az ok egyszerű, a kalászfuzáriózis elleni védekezés sikeressége a megelőzésen alapul. Ha a búzánk kikalászolt máris érzékennyé válik a fuzárium fertőzésre: ha megvan a csapadék és a hőmérséklet, akkor az állományunk nagyon szépen fertőződni fog még a virágzás előtt. A „hasból” kibújt gyenge kalászfuzárium fogékonysága alig marad el virágzáskorihoz képest. Tehát a jó időzítés az, ha kikalászolás után azonnal(!) megkezdjük a kalászvédelmet és így már néhány nappal előbb válnak védetté kezelt növényeink. Aki 2019-ben így kezelt az sokkal jobb eredményt tudott elérni, akár a közvetlen területszomszédjaival szemben is.

Lehetőleg kikalászolást követően, de legkésőbb virágzásban védekezzünk!

Természetesen a kijuttatás-technológia is sarkalatos szempont. A megvédendő kalász az egyik, hanem a legnehezebb célpont a permetezőgépek számára. Rendkívül egyenetlen felület. Ezt a tagolt felszínt kellene egyenletes permetléborítással fedni. Ez nagyon nehéz a gyakorlatban, 100 százalékosan nem is lehet, csak legfeljebb megközelíteni. Ehhez nagyobb lémennyiség kell, általában 300 liter/ha vízmennyiséggel már jó eredményt lehet elérni. Szükséges még a terülésfokozó adjuváns, pl. SPUR használata. Lehetőleg légbeszívásos, dupla réses fúvókákat használjunk, a légzsákos permetező használata esetén pedig ügyeljünk arra, hogy a levegő ne fektesse el a kalászt, mert akkor csak a felső oldalát fogja a permet befedni.

Végül a szerválasztás. Ma a kalászfuzáriózis elleni védelem hangsúlyozottan az azol hatóanyagokra és az utolsó benzimidazol származékra, a tiofanát-metilre épül. Fontos kihangsúlyozni, hogy az egyes azolok fuzárium elleni hatékonysága nagyságrendekkel eltérhet. Továbbá a fuzárumspecifikus(!) azolok hektáronkénti mennyisége szintén perdöntő lehet a védekezés sikerességében. Mindenkit arra biztatok, hogy ne csak a szer neve, ismertsége alapján döntsön, hanem szakmai átgondoltsággal és végezzen hatóanyag-számolást. Kezdjük azzal, hogy olyan azoltartalmú készítményt válasszunk, amiben minden azol hatóanyag fuzáriumra erősen hatékony és azt részesítsük előnyben, amivel a legtöbb ilyen hatóanyagot tehetjük ki hektáronként, lehetőleg felső dózisban. Mindkét szempontot figyelembe véve a Sumi Agro SOLEIL nevű terméke élen jár a hazai kínálatban. Mind a tebukonazol, de még inkább a bromukonazol igen nagy hatékonyságot mutat a fuzáriumokkal szemben, ráadásul extra magas hatóanyag-mennyiséggel. Felső dózisban 329 g/ha hatóanyag mehet ki hektáronként. Ha valaki ennek utána számol az láthatja, hogy a legtöbb esetben ez akár 30–60% hatóanyagtöbbletet jelenthet más ajánlott készítményekhez képest.

Fuzáriumos kalászok

A Sumi Agro 2020-ban is az egyik legerősebb kalászvédelmi portfóliót kínálja a szakértő termelőknek: a klasszikust, a tiofanát-metil tartalmú DON-Q-t, a különleges tiofanát-metil + tetrakonazol gyári kombinációt, a YAMATO-t és az egyedülálló bromukonazol + tebukonazol kombinációt, a SOLEIL-t.

Hogy a kalászvédelem is rutineljárás lehessen…

Tasi Attila
szaktanácsadó, mérnök-üzletkötő

A cikk szerzője: Tasi Attila

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!