Integrált védekezés a szõlõben
Magyarország 2004. május elsején csatlakozik hivatalosan is a világ egyik legjelentõsebb gazdasági közösségéhez. Az Európai Unió szõlõtermesztõ ország...
Magyarország 2004. május elsején csatlakozik hivatalosan is a világ egyik legjelentõsebb gazdasági közösségéhez. Az Európai Unió szõlõtermesztõ ország...
Ez a kártevõ jó példája annak, hogy egy korábban csak alkalmanként és fõleg a déli országrészben fellépõ károsító részben idõjárásunk melegedése részb...
A kalász-fuzáriózis által okozott mennyiségi kár minden évben jelentõs, különösen ott, ahol a védekezés elmarad. A terméskiesés mellett azonban sokfél...
2002-ben az ország déli területén a kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera LeCont) már hatalmas károkat okozott. 2003-ban a károsítás elérte To...
A talajlakó kártevõk több növényen károsítanak, és több évig fertõzhetik a területet. A vetések elõtt a talaj alapos elõkészítése, a talajfertõtleníté...
A megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságai által végzett felderítés alapján az országban több helyen (pl. Csongrád, Baranya és He...
Elõrejelzések szerint: védekezés nélkül a kukoricabogár lárvakártétel súlyosabb lesz minden eddigi tapasztaltnál az idén visszavetett kukoricatáblákon...
Olajnövényeink közül a napraforgó után a repce a második legfontosabb növényünk, melynek vetésterülete az elõzõ három év során 90 000 és 126 000 ha kö...
A kukoricabogár magyarországi megjelenése óta lassan 10 év telt el. A kezdeti sokk után – sok helyen a saját kárukon tanulva – a gazdálkodók megismert...
A gyapjaslepke (Lymantria dispar L.) elsõsorban az erdészeti kultúrák jelentõs gazdasági kárt okozó, tömeges felszaporodásra hajlamos kártevõje.
Táplálkozás-élettani szempontból a burgonya igen fontos növényünk, melyet hazánkban kb. 30–35 ezer ha-on termesztenek évente.
Elsõ megközelítésre kissé bizarrnak tûnik egy szakcikket ilyen címmel elkezdeni, de aki veszi a fáradtságot, hogy végigolvassa ezt a cikket, megérti a...
A kórokozó elsõ megjelenését (1995) követõen a betegség tünetei folyamatosan, évenként ugyan változó számban, de egyre több településen jelentek meg.
A szántóföldi kultúrák közül a burgonyának van a legtöbb kórokozója, kártevõje. A Magyarországon rendszeresen fellépõ, védekezést igénylõ károsítók sz...
A megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságai által végzett felderítés alapján az országban több helyen (Csongrád, Békés, Heves, Bor...
A napraforgó növényvédelmi technológiáján belül állománypermetezéssel védekezünk a napraforgó szár- és tányérbetegségei ellen. Általában két (és vagy...
A talajlakó kártevõk, (drótférgek, cserebogár-pajorok, mocskos-pajorok) szántóföldi és kertészeti kultúrákat egyaránt veszélyeztetnek. A drótférgek a...
A gyümölcsfák és a szõlõ földfeletti részeinek betegségeit könnyû észrevenni, és a mechanikai és kémiai védekezés módszerei is jól ismertek. A gyökere...
Az Európai Unió támogatási irányelvei szerint a biológiai élettartamuk végéhez ért ültetvények felújításához nem adható támogatás. A szerkezetátalakít...
A légkör magasabb részén található füst megfestette a naplementét a hét első napján.
Rendkívüli támogatásról döntöttek az aszállyal sújtott kukoricatermelők megsegítésére.
Egyre komolyabb aggodalmat keltenek az emelkedő rizsárak a tokiói és az országos választások előtt Japánban.
Az előző napok kellemes hajnalai után ma meglepődhetett, aki korán kelt Magyarországon.
Nincs kilátás komolyabb csapadékra a következő napokban, tovább fokozódik az aszály a földeken.