A mezőgazdasági géppiacon jelentős átalakulás zajlik világszinten - és ez alól Magyarország sem kivétel -, amelyet a technológiai fejlődés, az időjárási szélsőségek, valamint a támogatási rendszerek alakulása is befolyásol - derült ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Agrárstatisztikai Információs Rendszerének (ASIR) legfrissebb jelentéséből. A magyar gazdálkodók gépbeszerzési kedve éveken át, egészen 2023 első negyedévéig, töretlenül ívelt felfelé. Az elmúlt években a pályázati kiírásoknak és az akkori kedvező finanszírozási környezetnek köszönhetően az ágazat szereplői közül többen 3-5 évre előre betervezett beruházásokat valósítottak meg. 2023 második negyedévétől viszont bekövetkezett a recesszió, a gabonapiaci helyzet, a megnövekedett gépárak és a gyengülő finanszírozási lehetőségek, illetve a pályázatok kifutása óvatosabbá tették, kivárásra kényszerítették a gazdákat. Ugyancsak visszaesés történt az európai mezőgép-kereskedelemben is. 2023-ban a gépeladások 25%-kal csökkentek, ezt a visszaesést csak kismértékben kompenzálta az alkatrészvásárlások 6%-kal nagyobb forgalma. A legnagyobb mértékű csökkenés a traktorok és a gabonakombájnok piacát érintette.
A mezőgazdasági géppiac 2024-ben tovább zsugorodott, 32%-kal esett vissza a mezőgazdasági gépértékesítés az előző évhez képest, ugyanakkor a precíziós technológiák iránti kereslet nőtt, ami jelentős segítséget jelenthet a gazdáknak a klímaváltozás hatásainak leküzdésében.
Idén megindult a növekedés a géppiacon
2025 első hónapjaiban a mezőgazdasági gépforgalmazás lassabb ütemben indult: ugyanis az elmúlt évek nehézségei - az aszály, az alacsony terményárak, az orosz-ukrán háború, a kamatkörnyezet alakulása - miatt a magyar gazdák vásárlóereje és gépbeszerzési hajlandósága a korábbinál alacsonyabb volt. Sokan inkább úgy döntöttek, hogy megvárják az új pályázati kiírásokat, illetve a már beadott pályázatok elbírálását, ami további késedelmet jelentett. A gépforgalmazás ismételt növekedéséhez azonban a pályázatok mellett a gazdálkodás eredményessége is szükséges. Az előrejelzések azt mutatták, hogy a korábbi trend a pályázatok megjelenését és elbírálását követően fog megváltozni. A 2025-ös év első felében érezhető volt egy kis fellendülés az egy évvel korábbi eladásokhoz képest, de még így is jelentős a visszaesés a 2023-as év azonos időszakának gépforgalmához viszonyítva. A termelők a pályázatok eredményére vártak, de voltak olyan cégek is, amelyek enélkül elkezdték megvalósítani beruházásaikat. A keresletet a szükség is diktálja, hogy az elmúlt években elmaradó beruházások, meg nem valósított technológiai fejlesztések miatt frissíteni kell a gépparkot. A magyar géppiac az elmúlt évek hektikus változásai után 2025 első három negyedévében újra élénkülni kezdett.
Az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 163,5 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket és eszközöket idén szeptemberig, ami 21%-os növekedés a 2024 azonos időszakához viszonyítva. A két évvel korábbi gépeladásokhoz képest viszont 28%-os az elmaradás. A támogatási források rendelkezésre állásától függő új gépek értékesítése mellett az alkatrészeladás viszont az elmúlt években folyamatos emelkedést mutat. A gépek egyre bonyolultabbá válnak, az alkatrészeknél csereperiódusok vannak, egyre jelentősebb a szervízigény. A javítás a digitális beállításokat és szoftverfrissítéseket is magában foglalja. A gazdálkodók 78,2 milliárd forintot fordítottak a gépek üzemeltetéséhez, javításához szükséges alkatrészek beszerzésére idén szeptemberig, ami 9%-os növekedést jelent a 2024-es év január-szeptemberi időszakának alkatrész-értékesítéséhez képest.
Még mindig a legnagyobbaknál összpontosul a forgalom közel fele
A vizsgált időszakban a végfelhasználóknak történő import beszerzésű és hazai gyártású mezőgazdasági gép- és eszközértékesítések 68%-át tíz forgalmazó szervezet bonyolította le, közülük a három legnagyobb gépkereskedő kezében összpontosult az összes magyarországi mezőgépeladás 48%-a. 2025 első három negyedévében az első tíz cég részesedése nem változott, míg a három legnagyobb vállalkozásé 2 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az első tíz forgalmazó az alkatrészek esetében még nagyobb arányban, 84%-ban vesz részt a piaci igények kielégítésében.
A mezőgazdasági termelők az erőgépek beszerzésére 75 milliárd forintot fordítottak 2025. január-szeptember időszakban, ez a mezőgazdasági gépberuházások összértékének 46%-át tette ki. Az erőgép-beruházásokon belül a traktorok 55%-ot, a gabonakombájnok 22%-ot tettek ki, míg a teljes értékesítésen belül a traktorok 25%-os, a gabonakombájnok pedig 10%-os részarányt képviseltek.
A kis- és közepes traktorok értékesítése pörgette a forgalmat
A magyar gazdák 2025 első kilenc hónapjában 1326 kerekes traktort vásároltak, ami 8%-kal haladta meg az egy évvel korábbi traktorbeszerzéseket, 2023 azonos időszakához képest pedig 24%-kal esett vissza az értékesítés. Az ismert nyugati, kelet-közép-európai, illetve távol-keleti márkákból idén szeptemberig az egy évvel korábbi időszakhoz képest 102-vel több, új kerekes traktor frissítette a gépparkot 39,7 milliárd forint értékben. Közöttük a legnagyobb részarányt az 50 lóerő alatti kategória képviselte 45%-kal. Az 50 LE alatti, a 101-140 lóerő közötti, valamint a 141-191 lóerős traktorok kivételével valamennyi teljesítménykategóriában visszaesett a kereslet. A Datahouse Kft. első forgalomba helyezési kimutatása alapján - a márkák versenyében - az éllovas a John Deere, ezt követte a Claas, a Solis és a New Holland a 2025. január-szeptemberi időszakban.
A kombájnok és a rakodók piaca is megmozdult
A gabonakombájn-piac 16%-kal nőtt a 2024. január-szeptember időszak értékesítéséhez képest, összesen 106 új arató-cséplő gép került a gazdaságokba 16,3 milliárd forint értékben. 2023 azonos időszakához viszonyítva viszont 62%-kal csökkent az eladott kombájnok száma, akkor 278-at értékesítettek 37,1 milliárd forintért.
Pályázat nélkül nem lesz fordulat az agrárgép-piacon
Az önjáró rakodók értékesítése 23%-kal nőtt a 2025. I-III. negyedévben a bázisidőszak eladásaihoz képest, ami 344 rakodógép eladását jelentette. Ezen belül továbbra is a teleszkópgémes rakodók iránt mutatkozott jelentősebb igény, az értékesített 344-ből 244-et a 7-9 méteres rakodási magasságú változatokból adtak el a kereskedők. A törzscsuklós homlokrakodóból 68 darabot, míg a csúszókormányos kisrakodókból 31-et értékesítettek. A traktorra szerelhető homlokrakodókból a bázisidőszakban eladott 280-nal szemben 340 talált gazdára 2025 első kilenc hónapjában.
Minden harmadik megvásárolt talajművelő gép hazai gyártású volt
A mezőgazdasági munkagéppiacon is nőtt a kereslet a vizsgált időszakban. Legnagyobb darabszámban (3038 darab) a különböző talajművelő gépekre volt igény, melyekből 4%-kal nőtt az értékesítés 2025 első kilenc hónapjában az egy évvel korábbi eladásokhoz viszonyítva. A két évvel korábbi talajművelőgép-eladásoktól viszont 4%-kal így is elmaradt a kereslet. A talajművelő gépeken belül a szárzúzókból, a magágykészítőkből és a tárcsás talajművelőkből vásárolták a legtöbbet a gazdálkodók. A szárzúzókból 4%-kal, a tárcsás talajművelőkből 5%-kal csökkent a kereslet, a magágykészítőkből viszont 28%-kal nőtt az értékesítés 2024 elő kilenc hónapjához képest. A felmérés szerint az értékesített talajművelő gépek 32%-a volt hazai gyártású termék a vizsgált időszakban.
Csak végső esetben vesznek gépet a magyar gazdák: mi történik a földeken?
Forradalom van a talajművelésben, ám erre az eszközre mindig szükség lesz
A tápanyag-kijuttató gépekből 457 darab talált gazdára, azaz 32%-kal nőtt az értékesítés, míg a növényvédő gépeknél az 545 eladott egységgel 11%-kal csökkent az értékesítés az egy évvel korábbi szinthez képest. Előbbiből a legnagyobb részt a szilárdműtrágya-szórók képviselték, melyekből idén szeptemberig 385-öt értékesítettek az egy évvel korábbi 290-nel szemben, 2023 ugyanezen időszakában viszont 599 darabra volt igény. A piacra került 545 növényvédő gépből 350 függesztett, illetve vontatott, 81 ültetvénypermetező, 28 pedig önjáró szántóföldi permetező volt.
A vetőgépek értékesítése 29%-kal nőtt, idén szeptemberig 468 darab vetőgép talált gazdára 9,5 milliárd forint értékben, míg 2023 azonos időszakában 715 vetőgépet értékesítettek. A szemenkénti vetőgépekből adták el a legtöbbet (186 darab), ami 40%-kal haladta meg a bázisidőszaki forgalmat, viszont fele a két évvel korábbi eladásoknak.
Pályázatok nélkül befagy a magyar géppiac?
Kilőtt a szálastakarmány-betakarítás és az öntözés gépeinek értékesítése
A szálastakarmány-betakarítók értékesítése 79%-kal nőtt az egy évvel korábbi eladásokhoz képest, viszont még így sem érte el a 2023. január-szeptemberi időszak keresletét. A fűkaszákból kétszer annyit, a rendkezelőkből 40%-kal többet értékesítettek idén szeptemberig, mint egy évvel korábban. A bálázógépekből - minibálázók nélkül - kétszer annyi talált gazdára 2025 első kilenc hónapjában az egy évvel korábbi eladásokhoz képest, összesen 222-re volt vevő, míg 2023-ban 315-öt értékesítettek. Mellettük 59 új bálacsomagoló gépet adtak el, 84%-kal többet, mint 2024 azonos időszakában.
Az öntözőgépek forgalma közel két és félszeresére nőtt az egy évvel korábbi eladásoknak, 2025. január-szeptember időszakban 19,7 milliárd forintért értékesítettek lineáris, körforgó rendszerű, csévélődobos és csepegtető öntözőberendezéseket, míg egy évvel korábban 8,1 milliárd forint értékben. A mezőgazdasági célú szállítójárművek eladása 14%-kal nőtt idén szeptemberig, pótkocsikból 7%-kal csökkent az értékesítés, 397-et adtak el. Tartálykocsikból 91 darabot értékesítettek, 18%-kal többet, mint a bázisidőszakban. A bálaszállítók piaca több mint kétszeresére nőtt, 160-ra volt igény az egy évvel korábbi 77-tel szemben, és 9%-kal haladta meg a 2023. I-III. negyedévi eladásokat is. A takarmányozási gépek iránti kereslet szintén növekedett, a vontatott takarmánykeverőkiosztókból 16-ot értékesítettek az egy évvel korábbi 4-gyel szemben. Az önjáró takarmánykeverőkiosztókból pedig 8 talált gazdára 713 millió forintért.
