A Közel-Kelet a műtrágyagyártás egyik központja. A globális műtrágya-kereskedelem jelentős része a Hormuzi-szoroson halad át, ahol a konfliktus miatt gyakorlatilag leállt a hajóforgalom. A világ legnagyobb termelőüzeméből, Katarból jelenleg nem szállítanak karbamidot, emellett a kén- és ammóniakészletek áramlása is akadozik. Emiatt a karbamid ára ugrott meg a legnagyobb mértékben, ami nem meglepő, hiszen a globális kereskedelmi forgalom mintegy harmada a Perzsa-öböl térségéből származik. A konfliktus kezdete óta legalább kétmillió tonna karbamidtermelés esett ki, ami a tengeri kereskedelem mintegy 3%-át jelenti. Mindeközben közel egymillió tonna áru vesztegel a már megrakott hajókon az öbölben.
India, a világ legnagyobb rizstermelője és második legnagyobb búzatermesztője, rekordmennyiségű karbamidot rendelt egyetlen beszerzési tenderen, a két hónappal korábbi ár csaknem kétszereséért. Ezek az árak azonban sok termelő számára már megfizethetetlenek. 2022-ben, Oroszország ukrajnai inváziója idején a magas gabonaárak segítettek ellensúlyozni a drágább inputanyagokat. Most viszont a bőséges termés miatt a gabonapiaci árak nyomottak. A chicagói árutőzsdén a búza ára nagyjából a fele a négy évvel ezelőttinek, a szója pedig mintegy 50%-kal volt drágább akkor, mint most.
A nitrogénalapú műtrágyákat, mint például a karbamidot, minden szezonban ki kell juttatni a földekre. Ezek közvetlenül befolyásolják a hozamokat, valamint az olyan minőségi paramétereket, mint a búza fehérjetartalma. A foszfor- és káliumtartalmú műtrágyák használatát a gazdák rövid távon csökkenthetik azonnali hozamveszteség nélkül. Ha azonban a kínai exportkorlátozások egybeesnek a háborús zavarokkal, a foszfátpiacon is elhúzódó kínálati szűkösség alakulhat ki.
A Nemzetközi Gabonatanács már csökkentette a következő termésre vonatkozó előrejelzéseit. Az ENSZ eközben az élelmezésbiztonság veszélybe kerülése miatt figyelmeztette a fejlődő országokat. Kelet-Afrika ismét különösen sebezhetővé vált. Ahogyan 2022-ben is történt, a magas műtrágyaárak most is tovább súlyosbíthatják az éhezést az importfüggő, szegény országokban.
Ausztrália korai jelzést adhat a piaci hatásokról. Nyugat-Ausztráliában egy iparági szervezet szerint a búzavetési terület 14%-kal is csökkenhet, mivel a gazdák elfordulnak a műtrágyaigényes, alacsony jövedelmezőségű gabonaféléktől. Brazíliában az elemzők a műtrágya-felhasználás visszaesését, valamint az olcsóbb, kevésbé hatékony termékekre való átállást várják. Délkelet-Ázsiában a pálmaolaj hozama csökkenhet. Európában a tavaszi vetési döntések már most a magas ráfordításigényű kukorica ellen hatnak, a nyári búzatermés fehérjetartalma pedig a csökkentett nitrogénpótlás miatt eshet vissza. A nagyobb kockázatot azonban az őszi vetés jelenti. Ha a pénzszűkében lévő európai gazdák jelentősen csökkentik a gabonavetési területet, az már a 2027-es termést is veszélyeztetheti.
Forrás: Reuters
