Pamela Coke-Hamilton, a Nemzetközi Kereskedelmi Központ (ITC) ügyvezető igazgatója kedden kiemelte, hogy a legégetőbb problémát a műtrágyahiány jelenti. Ez ugyanis közvetlenül érinti az élelmiszer-ellátást, az élelmezésbiztonság pedig a stabilitás alapja. Hozzátette, hogy olajat és gázt más forrásokból is be lehet szerezni. Emiatt az áremelkedés ellenére az energiahelyzet kevésbé súlyos. A globális karbamidforgalom harmada normál esetben a Hormuzi-szoroson halad át, amelyet jelenleg Irán és az Egyesült Államok blokád alatt tart.

Komoly gondok vannak a műtrágya elérhetőségével. A mezőgazdaságnak ráadásul szigorú határidői vannak. Időben biztosítani kell a következő betakarításhoz szükséges mennyiséget, és ezekből a határidőkből most már kezdenek kicsúszni

- nyilatkozta Coke-Hamilton a Reuters hírügynökségnek. Az ENSZ hétfőn közölte, hogy diplomáciai egyeztetések zajlanak. Egy ENSZ-javaslat alapján próbálják garantálni a műtrágyaszállítmányok biztonságos áthaladását a szoroson.

Az ITC szerint a Perzsa-öböl menti országok nitrogénalapú műtrágya-exportjától való függőség számos ázsiai és afrikai fejlődő országban a legnagyobb. Közéjük tartozik Kenya, Uganda, Dél-Afrika, Thaiföld és Srí Lanka. A hiány jellemzően nem a betakarítás időzítését változtatja meg, hanem a műtrágyahasználat csökkenését eredményezi, ami alacsonyabb terméshozamokhoz vezet. Ez a hatás különösen erős a szubszaharai Afrikában és Dél-Ázsiában. Ezekben a régiókban a mezőgazdasági termelés erősebben függ a csapadéktól, ráadásul szűkebbek a vetési időszakok. Emellett a gazdálkodók sokkal érzékenyebben reagálnak a termelési költségek emelkedésére.

Az ITC szerint az észak-afrikai alternatív beszállítók részben pótolhatnák a kiesést. Egyiptom 1,6 milliárd, Algéria pedig 1,3 milliárd dollár értékű kiaknázatlan exportkapacitással rendelkezik.

Az olajbevételek növekedéséből egyes országok - köztük Nigéria, Kazahsztán, Brazília, Angola és Líbia - ugyan profitálhatnak, ám az ITC rámutatott, hogy a haszon korlátozott marad. Kazahsztán kivételével ugyanis mindegyikük finomított kőolajtermékek nettó importőre. A magasabb földgázárak Algériának, Malajziának, Türkmenisztánnak és Azerbajdzsánnak kedvezhetnek. A kínálat rövid távú bővítése azonban várhatóan nehézségekbe ütközik.