Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) által kiadott dokumentum szerint a hőhullámok egyre gyakoribbá, intenzívebbé és hosszabbá válnak. Ezek a jelenségek súlyos károkat okoznak a növénytermesztésben, az állattenyésztésben, a halászatban és az erdőgazdálkodásban. A jelentés hangsúlyozza, hogy a szélsőséges hőség úgynevezett kockázatsokszorozóként működik. Felerősíti az aszályokat, az erdőtüzeket és a kártevők elszaporodását, miközben a terméshozamok drasztikusan visszaesnek, amint a hőmérséklet átlépi a kritikus küszöbértékeket - számolt be a Reuters.

A jelentés szerint a legtöbb alapvető haszonnövény hozama már mintegy 30 Celsius-fok felett csökkenni kezd. Kaveh Zahedi, a FAO klímaügyi irodájának vezetője kiemelte, hogy az átlaghőmérséklet minden egyes Celsius-fokos emelkedése nagyjából 6 százalékkal csökkenti a világ négy legfontosabb szántóföldi növényének, a kukoricának, a rizsnek, a szójának és a búzának a termésátlagát. Marokkóban például hat évig tartó aszályt követtek rekordméretű hőhullámok. Ez a gabonahozamok több mint 40 százalékos visszaeséséhez, illetve az olíva- és citrusfélék termésének gyakorlatilag teljes elvesztéséhez vezetett.

A tengeri hőhullámok szintén egyre gyakoribbak, amelyek csökkentik a vizek oxigénszintjét és veszélyeztetik a halállományokat. 2024-ben a világ óceánjainak 91 százalékát érintette legalább egy tengeri hőhullám. A kockázatok a felmelegedés ütemével párhuzamosan meredeken nőnek. A szélsőséges hőhullámok intenzitása 2 Celsius-fokos globális felmelegedés esetén nagyjából a duplájára nő az 1,5 fokos forgatókönyvhöz képest, 3 fokos emelkedésnél pedig megnégyszereződik.

A FAO és a WMO szerint az elszigetelt válaszlépések már nem elegendők. A szervezetek hatékonyabb kockázatkezelést és korai riasztási rendszereket sürgetnek. Ezek segítségével a gazdálkodók és a halászok időben meghozhatják a szükséges megelőző intézkedéseket, például módosíthatják a vetési vagy betakarítási időpontokat, illetve ellenállóbb növényfajtákat választhatnak. A jelentés ugyanakkor leszögezi, hogy az alkalmazkodás önmagában nem nyújt tartós megoldást. A szélsőséges hőség növekvő fenyegetésének kezeléséhez összehangolt és ambiciózus klímavédelmi intézkedésekre van szükség.