2024. június 25. kedd Vilmos

A repce méhkímélõ technológiája

Agro Napló
Olajnövényeink közül a napraforgó után a repce a második legfontosabb növényünk, melynek vetésterülete az elõzõ három év során 90 000 és 126 000 ha között változott.


A tradicionálisan repcét termesztő gazdálkodókon kívül újabb termelők is belevágnak a repce termesztésébe.

A repce tavaszi kártevőinek évek óta magas egyedszáma kedvező esetben is

legalább egy védekezést követel meg.

Növényvédelmét tekintve mind a termelő, mind a méhész szempontjából külön odafigyelést igényel a növényvédelmi tv. 45. § (1) bekezdése alapján meghatározott „virágbimbó feslésétől a virágszirmok lehullásáig terjedő időszak”, valamint „a gazdasági növény virágzási idején kívüli időszak is, ha a táblát vagy annak környékét tömegesen virágzó mézelő növények borítják, vagy ha a gazdasági növényt a méhek egyéb okból látogatják”.

Az alkalmazható növényvédelmi technológiák hiányos ismerete, illetve azok nem előírásszerû alkalmazása már sok esetben vezetett méhpusztuláshoz, ezáltal pedig a méhész és a termelő közti polgári peres eljáráshoz. A következőkben egy rövid összefoglalót szeretnénk adni a védekezés lehetőségeiről az említett időszakban.

Jogszabályi háttér

A méhek védelmével, a méhkímélő technológia alkalmazásával kapcsolatban több jogszabály is [2000. évi XXXV. törvény a növényvédelemről, 5/2001. (I. 16.) FVM rendelet, 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet, 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet] tartalmaz előírásokat, melyeket most a termelők szempontjából tárgyalunk.

A növényvédő szerek méhveszélyességét a méhekre gyakorolt hatásuk (közvetlen kontakt toxicitás és kontakt hatóanyag-maradék-toxicitás) alapján három kategóriával fejezzük ki:

Méhekre kifejezetten veszélyes, mérsékelten veszélyes és nem veszélyes készítmények.


A 2000. évi XXXV. törvény a növényvédelemről tiltja a házi méhek által látogatott gazdasági növények méhekre veszélyes növényvédő szerrel való kezelését a bevezetőben említett időszakban, lehetővé teszi viszont a növényvédő szer engedélyében meghatározott méhkímélő technológia alkalmazását akkor, ha a gazdasági növényt a virágzás tartama alatt a károsítóktól csak háziméhekre veszélyes növényvédő szerrel lehet megvédeni.

Mindezek alapján a fenti időszakban – amennyiben a kezelés feltétlenül indokolt – a repce védelmére a termelők 2 alternatíva közül választanak:

1. Méhekre nem veszélyes rovarölő szer a virágzó növényállományban, vagy méhek közelében bármikor veszély nélkül felhasználható, mivel rendeltetésszerû alkalmazása (előírt dózis betartása stb.) eleve nem veszélyezteti a méheket. Jelenleg egy tiakloprid hatóanyagú készítmény engedélyezett (lásd táblázat).

2. A méhkímélő technológia alkalmazását az 5/2001. (I. 16.) FVM rendelet határozza meg:

„Virágzó növényállományban méhekre mérsékelten veszélyes minősítésû növényvédő szer kizárólag a háziméhek napi aktív repülésének befejezését követően, a csillagászati naplemente előtt egy órával, legkésőbb 23 óráig használható fel (a továbbiakban: méhkímélő technológia), amennyiben ezt a növényvédő szer engedélyokirata lehetővé teszi.”

A méhkímélő technológiával engedélyezett növényvédő szerek körét az 1. táblázatban külön feltüntettük.

Ebben az esetben méhekre mérsékelten veszélyes szerekről van szó, amelyek közvetlen kontakt toxicitása 60–100% (a lepermetezett méhek 60–100%-a elpusztul), kontakt hatóanyagmaradék-toxicitása 8 óránál rövidebb ideig tart (a kijuttatás után 8 órával a méheket a készítmény már nem veszélyezteti).

Tehát itt nem a szerek kímélik a méheket, hanem a méhekre mérsékelten veszélyes szereknek az időzítése biztosítja a méhkímélő eljárást. Ezért is kötelező az esti permetezés előtt meggyőződni arról, hogy a méhek befejezték repülésüket. A védekezés befejezését tekintve a 23 órát pedig be kell tartani, mivel így biztosított a hatóanyagok lebomlása (szintetikus piretroidok) vagy felszívódása az epidermisz alatt lévő szövetekbe (foszalon) a méhek másnapi megjelenéséig.

Itt külön kiemelendő, hogy a jelenlegi jogszabályok alapján a termelőnek a fenti 2 esetben nincsen bejelentési kötelezettsége! Írásban ugyan nincsen meghatározva, de a méhész és a termelő kapcsolattartása és együttmûködése javasolható.

Bejelentési kötelezettsége van viszont a termelőnek a tv. 45. § (3) alapján: „A termelő köteles a védekezés helye szerint illetékes jegyzőnek legkésőbb a védekezés megkezdését megelőző munkanap 9 óráig írásban bejelenteni a vegyszeres kezelés tervezett helyét, megkezdésének időpontját, befejezésének várható időpontját, valamint az alkalmazásra kerülő növényvédő szer megnevezését, ha a gazdasági növény virágzása vagy az (1) bekezdésben foglaltak időtartama alatt a károsító elleni védekezés nem végezhető el a háziméhekre veszélytelen növényvédő szerrel, illetve méhkímélő technológiával.”

A bejelentés után a jegyző feladata, hogy haladéktalanul értesítse a méhesek tulajdonosait.

A méhkímélő technológiával végzett kezelés szükségessége

Átlagos időjárási viszonyok között a repce tavaszi kártevői elleni védekezések általában elvégezhetők méhkímélő technológia alkalmazása nélkül. Vannak esetek azonban, amikor meggondolandó a technológia használata:

1.) Előfordulhat, hogy a repcebecő-ormányosok betelepedése nem fejeződik be a virágzásig. Erről virágzásban hálózással győződhetünk meg. Ha a várható becőkártétel feltétlenül indokolja, a becőkárosítók (repcebecő-ormányos, repcebecő-gubacsszúnyog) ellen védekezés szükséges.

2.) Ha a védekezés időszerû (szárormányos, fénybogár), de a repce- tábla illetve a tábla környéke még a repce virágzása előtt tömegesen virágzó gyomokkal borított. A repcében jellemző korán virágzó gyomnövényeket (pl. piros és bársonyos árvacsalán, vadrepce, repcsényretek stb.) is előszeretettel látogatják a méhek.

3.) Ha agrotechnikai hibák, nem megfelelő magágy következtében nincs közel azonos fenológiai állapotú, egyöntetû állomány. Ha a virágzás kezdete után is jelentős még egy ideig a bimbós növények aránya, a repcefénybogár és későbbiekben a becőkártevők is veszélyeztethetnek.

Összefoglalás:

Méhkímélő technológiát akkor alkalmazzunk, ha nincs más lehetőségünk a védekezésre, valamint ha a várható kártétel nagysága a kezelést egyértelmûen indokolja. A növényvédelmet végző termelő és a szintén érdekelt méhész részéről egyaránt odafigyelésre, körültekintésre és nem utolsósorban együttmûködésre van szükség, amivel megelőzhetők a jelenleg még gyakori konfliktusok kialakulása.

A cikk szerzője: Farkas István

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Clearfield® technológia a repcében

Clearfield® technológia a repcében

A Clearfield® gyomirtási technológia 2011 őszén vált elérhetővé a gazdálkodók számára. Az eltelt nyolc év alatt sok tapasztalatot, tanulságot szereztü...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?