MENÜ

Címke: Tápanyag

Partnereink hírei > X 2019.09.03.

A KITE ismét választ adott a szélsőségek szorítására

Már hagyományosan Dalmandon és Nádudvaron tartotta meg a KITE Zrt. a fajtabemutatóját. Nyár vége lévén most az őszi betakarítású növényekről esett szó. De ahogy megszokhattuk, nem csak a növényállományokat láthattuk a szántóföldön, hanem a technológiai hátteret is megismerhettük.

Partnereink hírei > X 2019.08.15.

Megjelent az augusztusi Yara Magazin

A tartalomból: Időben az őszi búza alaptrágyázásról Sikeres repcetermesztés: továbbra is megbízható, szilárd alapokon A YaraVitákat érintő logisztikai változásokról...

Szakfolyóirat > 2015/05 > Tudósítás műtrágya Tápanyag Tápanyag-gazdálkodás

A legtöbb szántón negatív a tápanyagmérleg

Folyamatosan emelkedik a világ műtrágyaigénye, meghaladja a 182 millió tonna mennyiséget – hangzott el az Innovációk és piaci kilátások a tápanyag-gazdálkodásban című, március végi szakmai rendezvényen. Egy szűkebb gazdálkodói csoport kivételével messze elmaradnak a terméseredményeink a lehetőséghez képest, leginkább a tápanyagok visszapótlásának hiánya miatt.  

Szakfolyóirat > 2015/04 > Pr búza Tápanyag Technológia

Forthial - A kalászosok biostimulátora

Az elmúlt években egyre többet lehet hallani a biostimulátorokról, mint olyan új termesztési tényezőről, amely segít a növényekben rejlő terméspotenciál kiaknázásában. Napjainkra számtalan változatban, összetételben jelentek meg, a választék igazán bőséges. Az erőteljes marketing tevékenység azonban sok esetben – az általánosságokon túl - adós marad a válasszal azokra a szakmai kérdésekre, hogy pl. mitől is működnek ezek a készítmények, minek köszönhető a növényekre gyakorolt kedvező élettani hatásuk.

Szakfolyóirat > 2015/03 > Gépesítés búza Kukorica Tápanyag

Szenzoros méréseken alapuló fejtrágyázás

A növénytermesztésben egyre terjedő szenzorok olyan új, előremutató lehetőségeket jelenítenek meg a gazdálkodásban, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. A szemléletváltás – miszerint a hagyományos eljárásokkal szemben az újszerű megközelítést, a helyspecifikus gazdálkodást vezeti be egyre több gazdaság – sok helyen folyamatban van, több sikeres gazdaságban pedig már szerencsésen megtörtént. A modern, precíziós technológiát alkalmazó gazdálkodók számára a döntéshozatalt nagymértékben segíti elő a szenzortechnika alkalmazása. Nincs ez másként a fejtrágyázás esetében sem, amikor is a kijuttatandó szer mennyiségét szenzorok méréseire alapozva végzik el.

Szakfolyóirat > 2015/02 > Pr műtrágya Kísérlet Kalászos

Sileno® fejtrágyák hatása 
repcében és búzában

Partnereink számára próbálunk minél kevesebb kompromisszummal járó olyan megoldásokat kínálni, amelyek költséghatékonyak, alkalmazzák a technika legújabb vívmányait és maximálisan figyelembe veszik a növények tudományosan megalapozott igényeit, a talajadottságokat és a technikai, anyagi feltételeket. A tábláknak és táblarészeknek nemcsak a termőképessége vagy makroelem-ellátása, hanem a mikroelem-ellátása is különböző. Ezeket a differenciákat nem lehet lombtrágyakezelésekkel lekövetni, mert egyrészt a lombtrágyákat általában a növényvédelemmel egy menetben alkalmazzák a termelők, ezért nem lehet differenciáltan kijuttatni őket. Másrészt, a változó igényeknek megfelelően nem lehet változtatni az összetételükön. Harmadrészt fajlagosan sokkal drágább a lombtrágyával való mikroelem-utánpótlás, mint a szilárd műtrágyákkal történő. Végül, de nem utolsósorban, az, hogy egy lombtrágya keverhető egy növényvédő szerrel, még nem sokat mond arról, hogy a hatását nem csökkenti-e. Az általunk gyártott Sileno® N-micro® kalászos és Sileno® N-micro® repce fejtrágya ezeket a nehézségeket oldja meg. Rugalmasan, egyedi igények szerint állítható össze a hatóanyag-tartalmuk. Már februárban kiszórhatók, amikor a lombtrágyázás még veszélyes lehet. Differenciált dózisokban juttathatók ki. Amennyiben nincs megfelelő műtrágyaszóró a termelőnél, vállaljuk a kiszórást is. Elkerülhetők a keverési problémák és alacsonyan tartható a hatóanyagköltség.

Szakfolyóirat > 2014/08 > Állategészségügy Fertőtlenítés Tápanyag állattartás

Óvjuk a borjak egészségét!

Nem lehet elégszer hangsúlyozni mennyire lényeges az állattartó telepeken a rendszeresen, megfelelően alkalmazott higiéniai rendszer. A szarvasmarha nevelése során talán a legnagyobb súlya a borjúnevelésnek van, hiszen ez ad alapot annak, hogy egészséges, betegségekkel szemben ellenálló, fejlett egyedekké váljanak. Ez az időszak az állatok fél éves koráig tart. Ebben a hat hónapos periódusban van a legnagyobb növekedési erély, ennek megfelelően alaposan, körültekintően kell foglalkozni a szarvasmarhák eme korcsoportjával.

Szakfolyóirat > 2014/06 > Pr repce RAPOOL káposztarepce

RAPOOL: Clearfield repcében is az élen

Az őszi káposztarepce hozamának emelkedése párhuzamos a hibridnemesítés fejlődésével. Hosszú távú trendek alapján évente 60-80 kg a hektáronkénti hozamnövekedés átlagos mértéke. Ennek több mint 50%-át a nemesítők biztosítják új hibridjeikkel, melyek a nagyobb termőképesség és termésbiztonság mellett magasabb olajtartalommal és megbízhatóbb betegség-ellenállósággal is rendelkeznek.

Szakfolyóirat > 2014/06 > Pr Gazda Gazdálkodás Program

Termőhelyre adaptált tápanyag-gazdálkodás

Az európai uniós nitrát irányelv szerint, mely a vizek védelmét szolgálja, Magyarországon is megtörtént a nitrátérzékeny területek felülvizsgálata, bővítése, mely így az ország területének mintegy 69 százalékát teszi ki. A módosítás értelmében 2014. szeptember 1-től a nitrátérzékeny területen gazdálkodónak rendelkeznie kell öt évnél nem régebbi talajvizsgálati eredménnyel.

Szakfolyóirat > 2014/04 > Pr műtrágya Kukorica Napraforgó

Pár gondolat a kukorica és a napraforgó műtrágyázásáról

A kukorica közismerten nagy tápanyagigényű növény, egy jónak mondható 10 t/ha-os terméshez mintegy 280 kg nitrogént, 110 kg foszfort és 300 kg kálium hatóanyagot vesz fel a talajból hektáronként. A talaj-előkészítés és fajtakiválasztás mellett nagyon fontos kérdés a növények tápanyagellátása is. A tavaszi kultúrák vetése előtt érdemes végiggondolni az elmúlt tél időjárását. 

Szakfolyóirat > 2014/04 > Tudósítás Támogatás Gazdálkodás KAP

Aktualitások és trendek 
a tápanyag-gazdálkodásban

Fenti címmel országos szakmai rendezvényre invitálta a szakembereket március elején a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Yara Hungária Kft., a Dow AgroSciences Kft. és a DOFCO International B.V. Vancsura József, a GOSZ elnöke méltatta a konferencia iránt tanúsított nagy érdeklődést, jelezvén, hogy mennyire fontos kérdés a tápanyag-utánpótlás az intenzív növénytermesztésben.

Szakfolyóirat > 2014/03 > Szántóföld Szója Tápanyag Szántóföld

SZÓJA OSKOLA - Tápanyagellátás a szójatermesztésben

Összevetve a többi szántóföldi növénnyel, a szója esetében sokkal kisebb figyelmet szentelünk a tápanyagellátásnak. Ennek nyilvánvaló oka, hogy a szójának, mint pillangósvirágúnak a légköri nitrogén megkötésére való képessége biztosítja a nitrogénigény nagy részét és így a tápanyag-gazdálkodási technológia egyik meghatározó eleme, nevezetesen a nitrogéntrágyázás, nem kap jelentőséget. Annak ellenére, hogy a szója a többi tápelem tekintetében sem tekinthető a legnagyobb tápelem-igényű, ill. legjobb tápelem-hatásokat felmutató kultúrának, több olyan pontot is (foszfor- és kálium-utánpótlás, ill. specifikus mikroelem-ellátás) is szükséges részletesebben bemutatni, ami a növénytáplálás oldaláról fontos elem. 

Szakfolyóirat > 2013/04 > Pr Tápanyag hőmérséklet

Tápanyagellátás hatékonyan

A növények fõ tápelem ellátása gyökéren keresztül történik, aminek alapfeltétele, hogy a tápelemionoknak el kell jutniuk a gyökér felületéhez. Ez 3 féle módon történhet: 1. gyökér-intercepció, 2. talajoldatból anyagáramlással (N, Ca, Mg, S, mikroelemek), 3. talajoldatból diffúzióval (P, K).

Szakfolyóirat > 2013/04 > Szántóföld Helyspecifikus Tápanyag NDVI

Tápanyag-utánpótlás helyspecifikusan

A mezõgazdaság nagy utat tett meg a 10 000 évvel korábbi kezdetektõl, amikor az elvetett magnak csak a két-háromszorosát tudták betakarítani, a mai napig, amikor a kalászosoknál 400, a kukoricánál 1200-szoros is lehet ez a szám. Ezt az eredményt csak az ipari eredetû anyagok, gépek és a tudomány minden eredményét felhasználó növény-nemesítés segítségével tudtuk elérni. Ma a sikeres gazdálkodóknak legalább olyan szintet kell biztosítaniuk az adminisztrációban, könyvelésben, a szellemi munkában, mint a vetésben. A gazdálkodásba bekerülõ input anyagok idegen szolgáltatások ár-érték arányának megbízható számbavétele egyre fontosabbá válik, hiszen egy rossz döntés akár veszteségbe viheti a növénytermesztést. Ráadásul minden újításnak kompatibilisnek kell lenni a létezõ gépi technológiával, hiszen a kivitelezhetetlen ötleteknek nem sok hasznuk lehet.  

Szakfolyóirat > 2013/03 > Szántóföld Tápanyag levéltrágyázás tápanyagigény

Aktuálisan a levéltrágyázásról

A növények gyökerük mellett levélfelületükön keresztül is képesek a tápelemfelvételre, a levél felületén a kijuttatott tápanyagok beépülése a kutikulán, ill. a sztómán keresztül lehetséges. Szemléletes megközelítése a levéltrágyázásnak, hogy a földi élet kezdetén, a tengerekben élõ kezdetleges növények egész testfelületükön keresztül vették fel a tápanyagokat és az energiát.  

Szakfolyóirat > 2013/01 > Gépesítés Tápanyag mikrogranulátum

A hatékony tápanyag-kijuttatás feltételei

A tápanyagokat megfelelõ idõben, helyre és mennyiségben kell kijuttatni. A kívánt helyre történõ kijuttatás komoly mûszaki feladat, és ez a kijuttatáskor elkövetett hibák legfõbb forrása. A cikk elemzi a szakszerû starter mûtrágyázás és felületre szórás legfontosabb mûszaki feltételeit.  

Szakfolyóirat > 2012/07 > Szántóföld búza Nitrogén Tápanyag

Aktuális tápanyag-gazdálkodási kísérleti eredmények a búzatermesztésben

Agrotechnikai aktualitások a kalászos gabona termesztésében címmel több fajtabemutatón is bemutatta az MTA Agrártudományi Kutatóközpont martonvásári Mezõgazdasági Intézete azokat az aktuális kísérleti eredményeket, amelyek alapján a martonvásári kalászos gabonák termesztéstechnológiája fejleszthetõ és optimalizálható a termesztés során, különös tekintettel a tápanyag-gazdálkodásra. Az Árendás Tamás által bemutatott információkat Benedek Szilveszter jegyezte le.  

Szakfolyóirat > 2012/03 > Pr Kukorica Tápanyag tőszám

Maximális hozam, akár 85e tõ/ha?

Sok termelõben felmerül a kérdés, az amerikai farmerek miben járnak elõttünk, miért tudnak nagyobb hozamokat realizálni? Érdemes megfigyelni, hogy milyen tõszámmal dolgoznak kollégáink az USA-ban, illetve hogyan változott a hibridek optimális tõszám intervalluma az elmúlt évtizedben.

Szakfolyóirat > 2011/12 > Pr műtrágya Fertília Tápanyag

Tavaszi vetésû növényeink startertrágyázásáról

Manapság a mezõgazdasági termelés nyereségessége mellett egyre erõsödik a fenntartható gazdálkodási gyakorlat igénye, ami többek között az agrokemikáliák használatának visszafogásában is megnyilvánul. A jövedelmezõség fenntartása – csökkenõ mûtrágya mennyiségek mellett – különösen fontossá teszi a felhasznált hatóanyagok mennyiségének és összetételének helyes megválasztását, valamint azok egyre pontosabb kijuttatását.  

Szakfolyóirat > 2011/08 > Pr műtrágya repce Tápanyag

A legjobb befektetés: a GENEZIS mûtrágya repce esetében is!

A gazdaságos repcetermesztés csak szakszerû Genezis tápanyag-visszapótlással valósítható meg. A termelõk gyakran számolnak, és a végén a tápanyagon spórolnak. A talajt elõ kell készíteni, a vetõmagot is meg kell venni, az állományt meg kell védeni, ami költséges. De nem mindegy, hogy mennyi lesz az a termés, ami alá a talajmunkákat elvégezzük, vetõmagot megvásároljuk, a szükséges növényvédõ szereket kijuttatjuk. Ne feledjük, növényeinket elsõsorban a talajon keresztül tápláljuk. A termõföld tápanyag-szolgáltató képessége véges, ezért a mûtrágyák optimalizált felhasználása a jövedelmezõség záloga. A terményárak jelenlegi alakulása azt mutatja, hogy a legjobb befektetés a mûtrágya!  

Szakfolyóirat > 2011/05 > Pr búza Tápanyag Levéltrágya

Levéltrágyázzunk kalászhányáskor!

Az elmúlt csapadékos esztendõ nagyon sok gondot okozott a gazdálkodóknak. Rontotta a termés minõségét, megnehezítette a betakarítást és nagyon sok tápanyagot kimosott a talaj felsõ rétegébõl. Ebben az évben viszont már többször csapadékért sóhajtoztunk, hogy tavaszi vetéseink kikeljenek és a kiadott szilárd fejtrágyák egyáltalában hasznosulni tudjanak.

Szakfolyóirat > 2011/04 > Pr Kukorica Vetés Napraforgó

Itt a tavasz! - Kukorica és napraforgó

Mint minden évben, a tavaszi kultúrák vetése elõtt érdemes végiggondolni az elmúlt tél idõjárását és az emiatt kialakult adottságokat. A kukorica és a napraforgó vetésére sok helyen rányomja a bélyegét, hogy a vetendõ területek egy része a tél során vízben állt, vagy maximálisan telített volt vízzel.  

Szakfolyóirat > 2011/04 > Pr búza Kalászos Tápanyag

Lombtrágyázzuk az õszi búzát!

Tavasszal a vegetáció indulását követõen a búza igen nagy mennyiségben igényli a tápanyagokat, sok esetben a talaj tápelemszolgáltató képessége ezzel az ütemmel nem tud lépést tartani. Az esetek többségében megfigyelhetõ hiánytünet nem alakul ki, de a növény tápelemtartalma lecsökken, eltér az ideálistól. Így végsõ soron napról napra csökken a realizálható termés mennyisége, ameddig ez az állapot fennáll. Ezt a jelenséget a szakirodalom „rejtett éhségnek” nevezi. A megoldás egyszerû, lombtrágyázni kell!

Szakfolyóirat > 2011/03 > Pr búza Vetés Yara

Az õszi búza tavaszi tápanyag- ellátása Yara ajánlással!

A múlt évi csapadékos idõjárás rányomja bélyegét az õszi vetésû növények, ezen belül az õszi búza – tavaszi technológiájára. Az általánosan alkalmazható eljárásokat a kialakult helyzet sok esetben felülírja. Egészen biztos, hogy a terület jelentõs részén nem a megszokott módon lehet és kell az aktuális munkákat elvégezni. A környezeti tényezõk és a termesztési technológia minden eleme befolyásolhatja, befolyásolja a mennyiségi és minõségi mutatókat.  

Szakfolyóirat > 2011/01 > Tudósítás Tápanyag

Sok múlik a szakszerû tápanyag-gazdálkodáson

A kasseli székhelyû K+S KALI GmbH kiváló termékeivel közel húsz éve van jelen a magyar piacon. Dr. Zsom Eszter szaktanácsadó decemberben egy kellemes hangvételû partnertalálkozón ismertette 2011. évi elképzeléseiket és azt a termékpalettát, mely hazánkban is a hatékony és szakszerû tápanyag-gazdálkodást szolgálja.  

Szakfolyóirat > 2010/10 > Aktuális Támogatás Tápanyag nyomtatványok

Aktuális támogatások

Elsõ alkalommal kell benyújtaniuk az agrár-környezetgazdálkodási programban résztvevõknek elektronikus úton a Gazdálkodási Napló egyes adatait az MgSzH-hoz. A benyújtási határidõ minden évben szeptember 1-tõl november 30-ig tart. A nitrát adatszolgáltatást a 2009/2010. gazdálkodási évtõl kezdõdõen már elektronikusan is teljesítheti a gazdálkodó. A benyújtási határidõ minden évben szeptember 1-jétõl december 31-ig tart.  

Szakfolyóirat > 2010/07 > Pr Talajművelés Tápanyag Vetésterület

Hibridrepcék - miért is növekszik a vetésterületük?

Európa-szerte megfigyelhetõ jelenség, hogy az elmúlt években a hibridek egyre nagyobb részarányt képviselnek az õszi káposztarepce vetésterületébõl. Németországban, a repcetermesztés fellegvárában pl. a tavalyi évben 17%-os növekedést elérve, közel 950 000 hektárra emelkedett a hibridrepcék vetésterülete. Más országokban is hasonló tendencia figyelhetõ meg és ez alól Magyarország sem képez kivételt. De milyen teljesítményt mutatnak valójában a hibridrepcék a gyakorlatban, mit tapasztalnak maguk a repcetermelõk?  

Szakfolyóirat > 2010/02 > Szántóföld Tápanyag Levéltrágya trágya

A levéltrágyázás szerepe a tápanyagellátásban

Termesztett növényeink megfelelõ tápanyagellátása a mezõgazdasági termelés eredményességének egyik meghatározó tényezõje. Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy hosszú távon is fenntartható, hatékony gazdálkodást csak a növények igényeihez alkalmazkodó, okszerû tápanyag-utánpótlással folytathatunk. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a növényfajnak, a fejlõdési fázisnak, valamint a termõhelyi és klimatikus adottságoknak megfelelõen pótoljuk a szükséges tápelemeket.  

Szakfolyóirat > 2009/10 > Pr műtrágya búza Tápanyag

Mit adjunk a búza alá?

Ismét itt az õsz, és vele együtt a búza vetésének ideje is. E növény mindig is meghatározó szereppel bírt az emberiség élelmiszer-ellátásának szempontjából, és hazánkban is a búza a legfontosabb szántóföldi termény. Hogy milyen lesz a jövõ évi kenyerünk, azt az idõjárás mellett a tápanyagellátás is nagyban befolyásolja. Nagy terméshozam és jó minõség csak megfelelõ tápanyag-ellátottság mellett érhetõ el!  

Szakfolyóirat > 2009/09 > Pr műtrágya búza Tápanyag

Az őszi búza tápanyagellátása

A búza az egyik legelterjedtebb és legrégebben termesztett kultúrnövény, mely meghatározó jelentõségû az emberiség élelmiszer-ellátásának szempontjából. Hazánkban is a búza a legfontosabb növény – régi nevével az „élet” –, amelybõl igyekszünk minél többet és minél jobb minõségût termelni. Nagy terméshozam és jó minõség csak megfelelõ tápanyag-ellátottság mellett érhetõ el, ezért tekintsük át röviden a búza tápanyagigényét!  

Szakfolyóirat > 2009/05 > Szántóföld Kukorica Tápanyag trágya

A kukorica tápanyag-ellátottságának ellenõrzése növényanalízissel

A kukorica szakszerû tápanyagellátása a talajvizsgálatok mellett nem nélkülözheti a tenyészidõ alatti növényanalízist. A diagnosztikai célú növényanalízis alkalmazásával ellenõrizni tudjuk a kukorica tápláltsági állapotát, a talaj tápanyag-szolgáltatását, a talajvizsgálati eredményeket, a trágyázás üzemi gyakorlatát. A kukorica tápláltsági állapotának ismerete tájékoztatásul szolgál a tenyészidõ alatti tápelem kiegészítéshez.

Szakfolyóirat > 2009/04 > Pr Kukorica Napraforgó Tápanyag

A kukorica és a napraforgó tápanyagellátása

Közeledik a napraforgó és a kukorica vetésideje, és most is felmerül a kérdés, hogy milyen mûtrágyát adjunk a két növény alá? Vajon elegendõ lesz-e csak egy kevés nitrogént kijuttatni? Amellett, hogy a talaj tápanyag-szolgáltató képességének megõrzése szempontjából a komplex mûtrágyák mindenképpen elõnyt élveznek, tekintsük át a két növény sajátosságait!  

Szakfolyóirat > 2009/02 > Szántóföld Tápanyag Biomassza csicsóka

A csicsóka biomassza produkciója és tápanyagigénye

  A csicsóka széles körû hasznosíthatósága és kiváló gazdasági értéke ellenére méltánytalanul mellõzött kultúránk, mert kevésbé ismert hasznosíthatóságának lehetõségei, hiányzik a feldolgozás ipari háttere és fejlesztést igényel agrotechnikája. A cikk az agrotechnikai elemek közül a trágyázás fejlesztéséhez szolgáltat kísérleti eredményeket.  

Szakfolyóirat > 2008/12 > Szántóföld termés Nitrogén Tápanyag

A Nmin. vizsgálatok szerepe a nitrogénellátásban

A nitrogén a termés mennyiségét és minõségét is egyaránt jelentõsen befolyásolja. A kijuttatott mûtrágya hatóanyagok közül volumenben és értékben egyaránt a legnagyobb a felhasználása. Jelentõsége és fontossága ellenére a dózisok megállapítása vagy empirikus vagy a kevésbé pontos humuszból történõ becslés alapján történik.

Szakfolyóirat > 2007/12 > Pr Gazdálkodó Termesztés Napraforgó

Napraforgó termesztõk figyelmébe!

A korábbi idõszakban megjelent repce-, alma- és szõlõ-technológiai kézikönyv után, most a napraforgó termesztõknek készült egy összefoglaló kiadvány, amely átfogóan taglalja a napraforgó termesztésével kapcsolatos összes tudnivalót és segítségével idõszerû információkhoz juthat a termelõ.  

Szakfolyóirat > 2006/10 > Kertészet Gazdálkodás Gyümölcsös Tápanyag

Integráltság a gyümölcsösök tápanyag-gazdálkodásában

Az integráltságra nemcsak a kémiai természetû anyagok használatára vonatkozó szigorúbb elõírások betartását illetõen vagy a szó jelzõi értelmében van szükség, hanem a termesztés során ható tényezõk, az alkalmazott beavatkozások hatásainak figyelembevételére, integrálására is. A gyümölcstermesztõ akkor jár el helyesen, ha nagyszámú befolyásoló tényezõt szintetizálja és ennek alapján hozza meg a legcélszerûbb döntését.

Szakfolyóirat > 2006/10 > Szántóföld Tápanyag talaj növénytermesztés

A kettõstermesztés és a köztesnövény-termesztés lehetõségei a szántóföldi növénytermesztésben

A jól alkalmazott vetésváltás, azaz a gazdaságban egymás után termesztett növények sorrendjének helyes megválasztása esetenként az istállótrágyázás hatásával vetekszik. Bár az elmúlt években-évtizedekben a gyökér- és tarlómaradványok értékét, jelentõségét sokan lebecsülték, a talaj termõképességének kialakulásában, fenntartásában betöltött szerepe elvitathatatlan.

Szakfolyóirat > 2006/09 > Szántóföld Tápanyag talaj növények

A talajvizsgálati eredmények értelmezése

A piaci verseny és a folyamatosan dráguló mezõgazdasági inputok következtében egyre több gazdálkodó látja be a tudatos, tudományos alapokon nyugvó gazdálkodásban rejlõ elõnyöket. Egyre többen veszik észre, hogy jövõjük erõforrásaik hatékony kihasználásán múlik, melynek egyik eleme a hatékony és környezetkímélõ tápanyag-ellátás.

Szakfolyóirat > 2006/09 > Szántóföld búza Tápanyag évjárat

Tápanyag-ellátás és az évjárat hatása az õszi búza terméshozamára egy karcagi termõhelyen

A mûtrágyahasználat növényre és környezetre gyakorolt hatásának egy-egy térségben történõ reális megítéléséhez fontos információkat nyújtanak az ország különbözõ termõtájain beállított mûtrágyázási tartamkísérletek. E tartamkísérletek körébe tartoznak többek között a Debreceni Egyetem ATC Karcagi Kutatóintézet területén, réti csernozjom talajon beállított OMTK kísérletek is, ahol közel 40 éve elemezzük folyamatosan a mûtrágyázás rendszeres alkalmazásának környezeti, illetve a gazdasági növények termésére, termésminõségére, valamint termésbiztonságára gyakorolt hatását.

Szakfolyóirat > 2006/08 > Kertészet Gyümölcsös Tápanyag talaj

Gyümölcsösök tápláltságát befolyásoló tényezõk

A gyümölcsösök tápláltsága közvetlenül vagy közvetve számtalan tényezõtõl függ. Legközvetlenebb hatása van a trágyázási rendszernek és a különbözõ trágyázási megoldásokkal adagolt tápelemeknek. A tápanyag háttér részét képezi a talaj tápanyag készlete, ami szintén közvetlenül hat. Nagyon fontos ezen háttér másik része, a tápanyag felvehetõség biokémiája is, amibe beletartozik a gyökér- és talajaktivitás kérdésköre.

Szakfolyóirat > 2006/08 > Szántóföld repce Gazdálkodás Tápanyag

A tápanyag-gazdálkodás jelentõsége a repce termesztésében

Az egyre növekvõ szükségletek kielégítése, az életminõség javítása, újabb és újabb feladatok megoldását kényszeríti ki a mezõgazdálkodók körében is. A mezõgazdasági termelés alapvetõ feladata a jövõben sem fog változni, hiszen az igények szerinti mennyiségû, s lehetõség szerint jó minõségû élelmiszeripari alapanyagokat elõ kell állítani.

Szakfolyóirat > 2006/06 > Szántóföld Lombtrágya Tápanyag Trágyázás

Mikroelem-hiány okai és gyógyítása a zöldségtermesztésben

A növények táplálkozásában közel húsz tápelem vesz részt, amelyet csoportosíthatunk a növényekre gyakorolt hatásuk alapján (vegetatív növekedést elõsegítõ, generatív hatást kiváltók stb.), a növényen belüli mozgásuk szerint (reutilizálhatók és nem átépülõk) kémiai tulajdonságaik alapján (fémes és nem fémes elemek, egy- és kétvegyértékûek stb.) vagy a növényi szervezetben elõforduló mennyiségüktõl függõen (makro-, mezo- és mikroelemek). Ez utóbbi csoportosítás tekintetében igen nagy az eltérés, nagyságrendekkel több vagy kevesebb lehet egy-egy táplálkozást szolgáló elembõl a növény szervezetében (táblázat).

Szakfolyóirat > 2006/03 > Szántóföld Paprika Tápanyag talaj

Az étkezési paprika talaj- és tápanyagigénye valamint trágyázása

A mai értelemben vett „étkezési paprika” termesztésének meghonosodása a XIX. század végére tehetõ Magyarországon. Az 1970-es évek végén még mintegy 10–12 ezer hektár termõfelülettel számolhattunk, de a kilencvenes évek elején egy erõteljes visszaesés indult meg, aminek hatására ma már az összes termõfelület alig haladja meg a 4000 ha-t.

Szakfolyóirat > 2004/9 > Gépesítés Tápanyag gépek tápanyag-kijuttató

A tápanyag-visszapótlás gépeinek alkalmazási köre mûholdas vezérlésû rendszereknél

A mezõgazdasági termelésben fokozódó talaj- és környezetvédelmi elõírások, valamint a koncentrált tápanyagok növekedése igényt támaszt a lehetõ legkevesebb veszteséggel végzett tápanyag-visszapótlás iránt. Ezáltal viszonylag pontos tápanyag mennyiség szórható ki a táblán arra a helyre, ahol azt a kultúrnövény megkívánja, így biztosítható a fejlõdéshez szükséges optimális tápanyagtartalom.

Szakfolyóirat > 2004/6 > Szántóföld Nitrogén Tápanyag mikroelem

Lehetõségek a trágyázás hatékonyságának növelésére környezetbarát módon a fõbb szántóföldi kultúráknál

A mezõgazdasági termékek minõségével szemben támasztott követelmények szigorodása és az egyre nyíló agrárolló felhívja a termelõk figyelmét erõforrásaik hatékonyabb felhasználásának fontosságára. Okszerû tápanyagellátással azon túl, hogy nagyobb mennyiségû és jobb minõségû terméket állíthatunk elõ, biztosíthatjuk talajaink termõképességének megõrzését is. A korszerû kísérleti eredményeken alapuló tápanyagellátás növénytermesztési szerepe mellett egyben a környezet védelmét is szolgálja, így megteremti a hosszú távon fenntartható fejlõdés alapjait.

Szakfolyóirat > 2004/4 > Növénytermesztés szőlő termés Tápanyag

A szõlõ tápanyagellátásának irányelvei

A talajerõgazdálkodás, a tápanyaggazdálkodás általános célja a legtöbb termesztett növény esetében régóta ismert, és jelenleg is érvényes. A talajba juttatott tápanyagokkal növeljük a talajból a növények által felvehetõ tápanyag készletet , elõsegítjük a talaj-élet szempontjából fontos mikroorganizmusok szaporodását, javítjuk a talaj szerkezetét és tápanyag szolgáltató képességét.

Szakfolyóirat > 2004/4 > Növénytermesztés Gyümölcs Tápanyag ültetvény

Gyümölcs ültetvények tápanyagellátása (tartalékoló-kiegészítõ)

A gyümölcsösök tápanyagellátása széleskörû összefüggésrendszert képez. A részletek reálisabb tárgyalásakor jó szempont, ha az egészen belül az aktuális kérdés helyét, szerepét, súlyát is ismerjük. Különösen érvényes ez, ha az un. tartalékoló, más néven feltöltõ- vagy alaptrágyázásról esik szó.

Szakfolyóirat > 2004/4 > Növénytermesztés Tápanyag tápelem lombtrágyázás

Levéltrágyázás jelentõsége a zöldségtermesztésben

Általánosságban elmondható, hogy a zöldségtermesztésben a talajok jobban el vannak látva tápanyaggal, mint a szántóföldi növények esetében. A legjobb területet, a legtermékenyebb talajokat választjuk ki a vetemények számára, rendszeresen használunk szerves trágyát, mûtrágyákat, gyakran tápoldatozzuk a növényeket, ennek ellenére elõfordul, hogy egy-egy zöldségfaj levele megsárgul, jellegzetes tápanyag-hiánytünetet mutat. Vagyis gyakran találkozunk azzal az esettel, amikor van elég tápanyag a talajban, csak azt valamilyen okból kifolyólag a növények nem tudják hasznosítani. Ezt a jelenséget az agrokémia szaknyelvén relatív vagy viszonylagos tápanyaghiánynak nevezzük.

Szakfolyóirat > 2004/4 > Növénytermesztés Tápanyag Trágyázás talaj

Hatékony trágyázás alapelvei a talajtípus és a növényi sorrend összefüggésében

Magyarország mezõgazdaságát mozaikosan elhelyezkedõ termõhelyi adottságok jellemzik. Ennek magyarázata a felszíni, talajtani és éghajlati adottságok változatosságában rejlik. A termõhelyi adottságok figyelembe vétele nélkül nem lehet sikeres gazdálkodást folytatni, mivel ezek alapvetõen meghatározzák a mezõgazdasági termelés lehetõségeit és egyben korlátait.

Szakfolyóirat > 2004/3 > Gépesítés Tápanyag gépek talaj

Mûtrágyák kijuttatásának gépesítése

A tápanyag tenyészidõben történõ kijuttatásának a növénytermelés teljes vertikumában fokozott jelentõsége van jelenleg is. Az ésszerû, agrárstratégiai súlypontú gép- és technológiafejlesztõ ismereteknek, illetve az azok eredményeit felhasználó üzemi adaptációknak - a növényi kultúrák termeléstechnológiájában is - a már jól ismert és bevált agronómiai, illetve agrotechnikai elemekre kell támaszkodni. A különféle növényi tápanyagok optimális mennyiségének idõben és egyenletesen történõ kijuttatása a terméseredmények növelésének egyik alapfeltétele. A mûtrágyák jelentõsége a mezõgazdasági termelésben szükségszerû, mivel a szerves és hígtrágyák a növénytermesztés során a talajból kivont tápanyagok pótlására csak a szerves trágyák nem mindig elegendõek. A mûtrágyák használata a napjainkban sem nélkülözhetõ, de a mennyiségi szemléletû kijuttatást fel kell váltsa a fenntartható gazdálkodás elérését biztosító minõségi - a hatékonyságot fokozottan figyelembevevõ - tápanyag kiadagolás.

Szakfolyóirat > 2004/1-2 > Növénytermesztés Gyeptelepítés Talajművelés Tápanyag

A gyeptelepítés agronómiai alapjai

Magyarországon az elmúlt idõszakban érzékelhetõen megnõtt az igény új gyepek telepítésére, a leromlott, alacsony termõképességû gyepterületeink felújítására. Egyre többen ismerik fel a gyep vidékfejlesztésben betöltött többirányú szerepét, a gyepre alapozott természetszerû állattartás elõnyei mellett a talaj- és tájvédelemi (ökológiai) funkcióját. Jelentõsen növekedett a díszgyepek, pázsitok és sportgyepek telepítési aránya a korábbi évekhez viszonyítva.

Szakfolyóirat > 2003/10 > Pr Gyümölcs Tápanyag ültetvény

Gyümölcsültetvények telepítéskori tápanyagfeltöltése

Gyümölcsültetvények telepítésekor döntő szempont a beruházás gyors megtérülése. Ennek érdekében még a telepítés előtt célszerű komoly figyelmet fordítani azokra a szakmai alapelvekre - mint termőhely megválasztás, alany-nemes kombináció, fajta, művelési mód, termesztéstechnológia -, melyek a beruházás gyors megtérülését és a hosszú távon is jövedelmező termesztést szolgálják. A technológiai elemek közül különösen nagy jelentőségű a talaj víz - és tápanyag-gazdálkodási tulajdonságainak és a telepítendő növény igényeinek ismerete, melyek figyelembe vételével kell megtervezni és kialakítani a víz- és tápanyagpótlás rendszerét. A fiatal fa begyökeresedése, kezdeti növekedése alapvetően meghatározza a termőrefordulás gyorsaságát, az ültetvény későbbi kondícióját, termőképességét, azaz a beruházás jövedelmezőségét.

Szakfolyóirat > 2003/10 > Gépesítés Tápanyag szerves anyag visszapótlás

A szerves tápanyag-visszapótlás géprendszerei

A szerves anyagokkal megvalósítható tápanyag-visszapótlás fõ feladata a talaj tápanyagtartalmának növelése, a kultúrnövény fejlõdéséhez szükséges tápanyagok alkalmazása a gazdaságos termelés céljából. A minõségi termelés egyik elõfeltétele, hogy a szerves anyagok tápanyagként minél nagyobb mennyiségben és megfelelõ minõségben kerüljenek felhasználásra. Ehhez szükséges a hazai gyakorlatban alkalmazható szervestrágya-szóró gépek, illetve a kiszolgálásukat segítõ rakodógépek ismertetése. A már meglévõ géppark alkalmazása lehetõvé teszi, hogy a gazdálkodók megfelelõ teljesítménnyel és munkaminõséggel végezzék el a mezõgazdaság - így a növénytermesztési technológiák és az állattartás - számára is fontos feladatokat.

Szakfolyóirat > 2003/9 > Növénytermesztés szőlő Tápanyag szőlőültetvény

A homoki szőlőültetvények tápanyaggazdálkodásának néhány szempontja

Magyarország mezőgazdaságilag művelt területének jelentős részét borítják a könnyű mechanikai összetételű talajok. Az ország össz területén mintegy 16 % /1,5millió ha-n / a homok, 9,5%-on / 900.000 ha / felületen a homokos-vályog mechanikai összetétel az uralkodó Hazánkban három nagy homoktájat különíthetünk el : a Duna-Tisza közi homokhátság, a Somogyi homokhát , és a Nyírség területe, ezen kívül számottevő a homoktalajok elterjedése a Győr- Tatai terasz-vidéken, a Hevesi homokháton, a Körös-Maros magasabb térszínében. Szőlőtermesztés szempontjából különösen fontos a Kunsági és Csongrádi borvidék ,a Somogyi homokhát, továbbá a Hevesi homokhátság bortermő területei.

Szakfolyóirat > 2003/9 > Növénytermesztés Tápanyag talaj virágzás

A foszfor és kálium trágyázás alapelvei

A foszfor és a kálium a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagok. Sok olyan vegyület alkotórészei, melyek fontos szerepet játszanak az életjelenségekben. A növények túlnyomó részben a talajból ásványi formában veszik fel ezeket a tápelemeket. Talajaink különböző mértékben ellátottak foszforral és káliummal, felvehetőségüket pedig számos olyan környezeti tényező befolyásolja, mint pl.: a talaj hőmérséklete, nedvességi állapota, pH-ja, szerves anyag tartalma, agyagásvány készlete, mésztartalma, karbonátossága, stb.

Szakfolyóirat > 2003/7 > Növénytermesztés Tápanyag Trágyázás virágok

A lombtrágyázás jelentősége és gyakorlata a zöldségtermesztésben

A zöldségtermesztésben és általában a kertészeti kultúrákban a környezeti tényezõk szabályozásával jobban tudjuk a növényi táplálkozást irányítani, mint a szántóföldi növények esetében. Ennek ellenére mégis gyakoriak a talaj rossz tápanyag-ellátottságából (abszolút tápanyaghiány) és a kedvezõtlen környezeti tényezõkbõl adódó, valamint a belsõ, növényi okokra visszavezethetõ tápanyag-ellátási zavarok, amikor van elegendõ tápanyag a talajban, csak azt a növény nem tudja hasznosítani (relatív tápanyaghiány). Míg a talajban jelentkezõ tápanyaghiányt hagyományos módon, a talajra vagy talajba juttatott szerves és mûtrágyákkal jól lehet pótolni, addig a viszonylagos, vagyis relatív tápanyaghiány esetékben megoldást jelenthet a levélen keresztüli tápanyag adagolás, más néven lombtrágyázás. Ökológiai, környezetvédelmi, és ökonómiai okok miatt, stratégiának elsõ sorban a zavaró tényezõk megszüntetését (megelõzését) kell tekinteni, és csak abban az esetben jöhet számításba a lombon keresztüli tápanyag-adagolás, ha a zavaró okok megszüntetése nagyon lassú, költséges, vagy éppen megoldhatatlan.

Szakfolyóirat > 2003/7 > Növénytermesztés Tápanyag növények termőhely

A termőhelyi körülmények szerepe a növények tápanyagellátásában

Az intenzív műtrágyázás bevezetése óta egyre kevésbé vagyunk a talaj természetes tápanyagellátó képességére utalva. A három fő tápelem (NPK) országos mérlegét tekintve hazánkban az 1960-as évek első felében a foszfor, majd a hetvenes évek elejére a nitrogén és a kálium mérlege is pozitívvá vált. A nagyadagú és rendszeres műtrágyázás hatására az 1980-as évek végéig a terméshozamok örvendetesen növekedtek hazánkban, majd a 90-es évek elejétől a műtrágya felhasználás drasztikus visszaesésével a terméseredményekben is hanyatlás következett be.

Szakfolyóirat > 2003/6 > Pr szőlő bor Tápanyag

Óvjuk, tápláljuk szőlőinket

A zord hideg tél és az eddigi rendkívül száraz időjárás nagyon megviselte a szőlő ültetvényeket. Megfelelő levéltrágyázással nagymértékben tudunk segíteni a tőkék kondícióján. A levéltrágyázás azon kívül, hogy órákon belül a növény rendelkezésére bocsátja a kiadott tápanyagokat, -persze csak azok a készítmények, melyek szerves formában tartalmazzák a hatóanyagokat - segíti a gyökéren keresztüli tápanyagfelvételt is. Nagyon sok olyan mikroelem van, amelyet az adott talajösszetétel mellet csak levélen keresztül tudunk növényeink rendelkezésére bocsátani. Ezek pótlása ugyanakkor alapvetően meghatározza a növény életét, döntően befolyásolja a termés mennyiségét, és főleg minőségét.

Szakfolyóirat > 2003/4 > Növénytermesztés szőlő Tápanyag ültetvény

A szőlőültetvények telepítését megelőző tápanyag tartalom biztosítása

A szőlő tápanyagellátása a szántóföldi kultúráktól sok vonatkozásban eltér. A szőlő sokéves fás szárú növény, gyökereinek túlnyomó többsége a 30-60 cm-es talajrétegben helyezkedik el. Éppen ezért a tápanyagokat ebbe a talajrétegbe, talajzónába kell elhelyezni, és ezt a telepítést megelőző talajforgatás és készletező trágyázás során tudjuk biztosítani.

Szakfolyóirat > 2001/7 > Pr műtrágya Tápanyag

Tápanyag-gazdálkodásról

A VI. Alföldi Növénytermesztési Napokon – melyet a Mezõhegyesi Állami Ménesbirtok Részvénytársaság rendezett a Békéscsabai Agroker Rt. És a Békés Megyei Agrárkamara közremûködésével – idén a tápanyag-gazdálkodás állt a tanácskozások és a bemutatók középpontjában. A háromnapos rendezvénysorozat új színfoltjaként a régiók napjával gazdagodott, melyen ezúttal a dél-alföldi régió mutatkozott be. A tervek szerint évente más-más körzetnek adnak lehetõséget a megjelenésre. A hagyományoknak megfelelõen a kiállítással egy idõben rendezték meg a VII. Mezõhegyesi Nemzetközi Kanca- és Ménversenyt is.

Szakfolyóirat > 2001/5 > Növénytermesztés Tápanyag Trágyázás burgonya

Javaslatok a burgonya tápanyag-ellátására

A burgonya egyike azon szántóföldi növényeinknek, amely a számára kedvezõ ökológiai feltételek között, magas biológiai értékû vetõgumóval és megfelelõ termesztési technológiával - terület egységre vetítve - kiemelkedõen magas termés elérésére képes. Genetikai potenciálja meghaladja a 100 t/ha gumótermést. Több országban - mint pl. USA Washington Állama, Skócia, Hollandia - üzemi viszonyok között is 80 t/ha feletti terméseket takarítanak be. A burgonya növény sajátos morfológiai és anatómiai sajátosságaiból adódóan - mint a korlátozott gyökér kiterjedése és a gyökerek alacsony szívóereje stb. - csak akkor képes genetikailag meghatározott nagy teljesítménye kifejtésére, ha a tenyészidõszak alatt mindenkori igényének megfelelõen, felvehetõ formában rendelkezésre állnak a szükséges tápanyagok. A kijuttatott tápanyagok mennyisége, aránya, összetétele, hatóanyaguk formája, a kijuttatás ideje és módja a termésmennyiség mellett nagymértékben befolyásolja a gumók minõségét és beltartalmi értékét, ezért tápanyagellátása megkülönböztetett figyelmet igényel.

Szakfolyóirat > 2001/4 > Növénytermesztés Tápanyag gyümölcsösök

Tápanyag utánpótlás a gyümölcsösben

Az Agronapló elõzõ számában részletesen foglalkoztunk a gyümölcsfák ásványi tápanyag kivonásával. A felvett tápelemek tekintélyes része kerül a földre a lehullott lombbal, virágokkal, fejletlen gyümölcsökkel és a nyesedékkel. Ezek az árutermõ gyümölcsösökben általában a gépi talajmûvelésekkel a földbe keverednek és nem kell figyelembe vinni az un. fenntartó trágyázás szempontjából. Ugyanis ezen növényi részek ásványianyag tartalma a szervesanyag elbomlása után (1-3 év) újra hasznosulnak. Más a helyzet, ha valaki (fõleg házikertben) eltávolítja, elégeti vagy jobb esetben komposztálja a lombot és/vagy a nyesedéket. Ha ez rendszeresen megtörténik, akkor ezek tápelem tartalmát is számításba kell venni a trágyaadag megállapításánál.

Szakfolyóirat > 2001/3 > Növénytermesztés búza Tápanyag őszibúza

Az õszi búza N-tápanyagellátása és fejtrágyázása

Még nem közeleg a tavasz és nem volt igazán tél, mégis idõszerû felvetni néhány gondolatot a címben szereplõ témáról, a talaj természetes termékenységét kiegészítendõ N-mûtrágyázásról és adagjainak megosztásáról a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével. A búza N-igénye a fejlõdés folyamán mindvégig nagy, és nincs mindig összhangban a talajban lejátszódó nitrifikáció üteméve

Szakfolyóirat > 2001/3 > Növénytermesztés Tápanyag fa gyümölcsfa

Gyümölcsfák tápanyagkivonása

A gyümölcsfák tápanyag-utánpótlása, fenntartó trágyázása szempontjából egyik leglényegesebb információ a növény által kivont tápelemek mennyisége. Sokan úgy gondolják, hogy a gyümölcsfák sok tápanyagot vonnak ki a talajból.

Szakfolyóirat > 2016/04 > Kertészet szőlő Tápanyag tápanyag-utánpótlás

A szőlő okszerű tápanyagellátása

Sokáig tartotta magát az a vélekedés, mely szerint a szőlő képes alultáplált állapotban is „elfogadható” mennyiségű termést adni, amennyiben a többi műveletet rendben elvégezzük (metszés, növényvédelem, talajművelés stb.). A gondos tápanyagellátást mind a borszőlő, mind a csemegeszőlő egészséges növekedéssel, gazdag terméssel és jó minőséggel hálálja meg, sőt a télállóság miatt sem kell aggódnunk. Természetes, hogy a trágyaféleség és -mennyiség megválasztásánál érdemes figyelembe vennünk a szőlő és a talaj állapotát. Ha a szőlő vesszői erőteljesen fejlettek, a fajtára jellemző vastagságúak, a szőlő rendesen terem, akkor kevesebb trágya is elegendő. Ha azonban a vesszők gyengén fejlettek, vékonyak, esetleg rövidek és alacsony a termése is, akkor nagyobb mennyiségű trágya szükséges.

Szakfolyóirat > 2016/05 > Kertészet Kertészet Alma Körte

Mesél az alma és a körte a tápanyagtünetekről

A piacos végtermék eléréséhez nagyon fontos, hogy az almának és körtének ne csak a színe, formája, súlya, íze, valamint beltartalma, így a cukor-, sav-, ásványianyag-, valamint vitamintartalma legyen jó, nagyon fontos a jó tárolhatóság is. Azonban a hűtőházakban alacsonyabb hőmérsékleten is hosszabb időszakot kell várakoznia az almának, míg az üzletek polcaira kerül, és éppen az alacsony hőmérséklet is összefügghet olyan tünetekkel mint pl. a húsbarnulás, mely tápanyag-ellátási összefüggésre vezethető vissza.

Szakfolyóirat > 2016/07 > Szántóföld Kukorica termésverseny Kukorica termesztéstechnológia

Kukorica termésverseny 2016 - SZÁKSZENDI FUTAM: döntések és dilemmák V. rész

Új, egyedülálló sorozatot indítottunk útjára, amelyben Takács András „versenyprogramját” végigkísérve hónapról hónapra bemutatjuk a Kukorica Termésverseny valódi küldetését. A megválaszolandó kérdéseink, hogy mit hozhat ki belőlünk a versenyszellem, mit is jelent a kísérleti munka a termelési időszak egyes fázisaiban, mit és miért érdemes máshogy tennünk ahhoz, hogy sikert érhessünk el, mennyivel több odafigyelést, mennyivel „cizelláltabb”, azaz részletekbe menőbb technológiai terv alapján kell haladnunk, mennyivel élesebben vetődik fel a döntéskényszer és a vele járó dilemmák helyes értékelése.

Szakfolyóirat > 2017/01 > Pr Huminisz Kft. Solvitis Kondisol

Növénykondicionálás és növénytáplálás szójában

„Növénykondicionálás és növénytáplálás” – a Huminisz Kft. jelmondatával, szakmai koncepciójával tesz hitet amellett, hogy a két terület nem választható el egymástól, illetve a növénytáplálás hatékonysága, hatásfoka stabilan jobb, ha a növények élettani folyamatai az adott körülményekkel összhangban és a működésükben zavart okozó abiotikus stresszhatásoktól mentesen zajlanak.

Szakfolyóirat > 2017/02 > Szántóföld műtrágya Tápanyag műtrágya beszerzés

Milyen stratégiát kövessünk a műtrágya beszerzésekor?

A műtrágya beszerzése jellemzően nem egyszerű feladat, az utóbbi években, de különösen az utóbbi hónapokban pedig kiemelt odafigyelést igényel. A piaci szereplők nem győzik kapkodni a fejüket, ahogyan a világ túlsó felén fekvő ország(ok) lépései drámai módon tudják befolyásolni az európai árakat és a termékek elérhetőségét. Megkérdeztük a gyártókat, forgalmazókat arról, hogy milyen műtrágya-beszerzési stratégiát érdemes követni?

Szakfolyóirat > 2017/04 > Pr Biofit biofitsystem Levéltrágya

Jól döntöttem, én már hátradőlhetek!

Az intenzív növekedés időszakában a növényeknek a megfelelő nitrogénellátás alapvető fontosságú. Ebben az intervallumban a szilárd nitrogén fejtrágyák hasznosulása bizonytalan. A nitrogén leginkább a vegetatív szervek növekedését és fejlődését segíti, de alapvető befolyással van a generatív szervekre is. Tapasztalatok és kísérletek egyaránt bizonyítják, hogy a termések mennyiségi és minőségi mutatói a nitrogénnel nagymértékben alakíthatók. A nitrogén fehérjealkotó, így a fejlődéshez nélkülözhetetlen elem, főleg hajtásnövekedés időszakában. Hiányát a növény satnya növekedése, fakó, világoszöld színe jelzi.

Szakfolyóirat > 2017/05 > Pr Forthial biostimulátor Tápanyag

FORTHIAL - A kalászosok biostimulátora

A tél elmúltával végzett határszemlék alkalmával sok esetben láthattuk, hogy a késői vetésidő a téli fagyokkal és a kevés csapadékkal párosulva fejletlen állományokat és gyökérzetet eredményeztek kalászosokkal vetett területeinken, melynek következtében a gabonák bokrosodása sok kívánni valót hagy maga után.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Pr Napraforgó olajos növények terméseredmény

Minőség, megbízhatóság, ... MULTOLEO

Olajos növényeink, így a napraforgó pozíciója több év átlagában is jónak mondható a terménypiacon. Ennek köszönhetően az utóbbi évtizedben termesztéstechnológiájában is jelentős változás állt be, termesztése fokozatosan egyre intenzívebbé válik. Ma már modern genetikával intenzív termelési környezetben a 4 tonna vagy azt meghaladó termésszint is reális cél. Erre jó példa volt a tavalyi esztendő, amikor sok helyen területi „történelmi” terméseredmény-rekordok születtek. A 2017-es év eddig eltelt része viszont bővelkedett olyan időjárási extremitásokban, amelyek nemcsak az őszi kultúráink teljesítményére, de a tavasziak indulására is hatással voltak.

Szakfolyóirat > 2017/08 > Pr Borealis L.A.T Hungary Kft. műtrágya Tápanyag

Miért kell a kalászosoknak ősszel is tápanyag?

A kalászos növények tápanyag-utánpótlása során kétségtelenül a tavaszi fejtrágyázásoknak van a legnagyobb szerepe. A magasabb termésátlagok elérésére irányuló elvárások miatt az őszi alaptrágyázás elhagyása sem megengedhető. Egy megfelelően elvégzett őszi alap­trágyázással – nemcsak a nitrogén, hanem a foszfor és a kálium kellő mennyiségben és arányban való kijuttatásával – biztosítjuk a megfelelő alapot a növények fejlődéséhez.

Szakfolyóirat > 2017/10 > Pr Genezis Pétisó műtrágya

Genezis Pétisóval a szakszerű tápanyag-utánpótlásért és a kimagasló terméshozamért!

Napjainkban a szakszerű tápanyag-visszapótlás nélkülözhetetlen eleme a gazdaságos termelésnek. Gyakran irigykedve tekintünk a nyugat-európai országokra, mikor az őszi búza, a repce vagy a kukorica termésátlagok kerülnek szóba. A repcében 40%-kal, a búzában 56%-kal, a kukoricában pedig közel 35%-kal kisebb terméseket takarítunk be, mint a nyugat-európai versenytársaink (1. ábra).

Szakfolyóirat > 2017/11 > Pr N-Lock Dow AgroSciences Nitrogén

Mi az a nitrogén stabilizátor?

A nitrogénstabilizátor fő funkciója, hogy a gyökérzónában megtartsa a hasznosítható nitrogén formát (NH4-), ezáltal a növény mindig a kondíciójának megfelelően tud nitrogén utánpótláshoz jutni. A mezőgazdasági termelés eredményessége és hatékonysága megköveteli az újítások alkalmazását. Az innovatív formulációval rendelkező és nagy hatású hatóanyagot tartalmazó N-Lock készítmény a magas termést a hatékonysággal párosítja.

Szakfolyóirat > 2018/02 > Tudósítás Yara Hungária Kft. Yara műtrágya

YaraNap: Fókuszban az olajos növények

Az 1905-ben alapított norvég Yara International ASA a világ műtrágyapiacának legátfogóbb műtrágya-kínálatát biztosítva globálisan vezető helyet birtokol az ammónia, a nitrátok, az NPK-k és a speciális mű­trágyák előállításában. A magyarországi leányvállalat hagyományos évindító konferenciáján Olaf Günther-Borstel, a Yara Hungária Kft. ügyvezető igazgatója adott átfogó képet a vállalatról, a műtrágya világpiacon elfoglalt pozíciójáról.

Szakfolyóirat > 2018/03 > Pr Napraforgó Tápanyag műtrágya

Napraforgó tápanyag-ellátási sajátosságok

A napraforgó tápanyag-ellátási rendszerében a régi beidegződést (a napraforgó rendkívül jó tápanyagfeltáró képességgel rendelkezik) a mai intenzitási feltételeknek jobban megfelelő szemlélettel kell felváltani, miszerint a napraforgó rendkívül jó tápanyag-hasznosító képességgel rendelkezik. Az elmúlt évek kedvező ökonómiai feltételei között a napraforgónál befektetett források megterülése a legbiztonságosabb és a leghatékonyabbak egyike.

Szakfolyóirat > 2018/04 > Pr Yara Tápanyag műtrágya

Tudásra alapozva

Ezen a télen komolyabb fagyokat nem igazán, csapadékot viszont jóval többet kaptunk, mint a tavalyi esztendőben. Mélyek és telítettek, főleg a mélyebb térszintek kötöttebb talajai. Változó mértékben ugyan, de sok helyen belvíz okoz gondokat.

Szakfolyóirat > 2018/04 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Makroelem pótlása lombon keresztül

A talajtulajdonságoktól és környezeti adottságoktól függően számos esetben még a legprecízebb trágyázás sem biztosítja növényeink optimális tápanyag-ellátottságát a vegetációs idő során. Erre nyújt megoldást a lombtrágyázás, amely napjainkra a termesztéstechnológia nélkülözhetetlen elemévé vált. Lombtrágyázás során kijuttathatunk makro-, mezo- vagy mikroelemeket is. Szakértőket kérdeztünk arról, mi a véleményük a makroelemek levélen keresztüli pótlásának hatásairól, eredményességéről kertészeti és szántóföldi kultúrákban.

Szakfolyóirat > 2018/07 > Gazdaság Agrárgazdaság Gazdaság Mezőgazdaság

Agrárvegyipari fúziók és aggódó mezőgazdasági termelők

Kína (és Brazília) lassuló gazdasági növekedése és az elmúlt évek növekvő élelmiszertermelése a globális agrobusiness romló jövedelmezőségével párosult. A terményárak is csökkentek, a farmerek pedig kevesebbet költenek inputokra (beleértve a genetikailag módosított vetőmagokat is). Ennek ellensúlyozására a meghatározó vetőmag-, vegyszer- és műtrágyagyártó vállalatok nem voltak képesek elégséges innovatív terméket előállítani. Így marad az egyetlen lehetőség, a konszolidáció folytatása annak reményében, hogy meggyőzik a részvénytulajdonosokat arról, hogy ezzel visszavágják a termelési költségeket és fenntartják a növekvő árbevételt, ezzel párhuzamosan az elvárt profittermelést is.

Szakfolyóirat > 2018/07 > Pr Yara Yara Hungária Kft. Tápanyag

Itt az újabb szezon!

A cikk írásakor úgy tűnik, igen vegyes eredményeket érünk el a repce termesztésében 2018-ban. Ennek elsősorban a megszokottnál is szélsőségesebb időjárás a fő oka. Azt szokták mondani a sikernek sok gazdája van, a kudarcnak csak egy. Ha sikerről beszélünk és „sok gazdáról”, akkor ebben a sorban a tápanyagellátás, műtrágyázás is helyet kér. Azt legalábbis nyomatékosítani kell, hogy a repce esetében érzi leginkább úgy az ember, hogy megfogadják a tanácsát, adnak a véleményére. Másik fontos visszajelzés, hogy az őszi értékesítési számainkban igencsak meghatározó a repce alá eladott mennyiség aránya. Ennél a növénynél tartják a legfontosabbnak a minőségi tápanyagellátást.

Szakfolyóirat > 2018/09 > Pr Borealis L.A.T Hungary Kft. műtrágya növénytermesztés

Biztos alapot a jó termésnek!

A tavalyi kiváló termésből kiindulva a termelők az új szezonban ismét nagy kedvvel készültek a repce vetéséhez. Azonban az augusztus végén jelentkező aszályos időjárás jelentősen mérsékelte a várakozásokat. Az aszályos időjárás mindazonáltal csak akkor okoz jelentős termescsökkenést, ha a vízhiány mellett tápanyaghiány is sanyargatja a növényeket. Lényegesen csökkenthető az aszálykár mértéke a repce NPK-alaptrágyázásával és őszi levéltrágyázásával, mert a tápanyaggal jól ellátott növény kevesebb vizet használ egységnyi száraz anyag előállításához.

Szakfolyóirat > 2018/10 > Pr Őszi búza tápanyag-ellátás Tápanyag

Rendszerben gondolkodjunk!

A növények fejlődéséhez szükséges ásványi anyagokat az őszi búza – hasonlóan a többi termesztett növényhez – a talajból veszi fel. Kedvezőtlen környezeti körülmények esetén ez a felvétel gyakran gátolt. Az ilyenkor jelentkező időszakos tápanyaghiány megszüntetésére használhatók a különféle levéltrágyák.

Szakfolyóirat > 2019/01 > Pr Yara Hungária Kft. YaraVita Gramitrel Tápanyag

Készüljünk a gabonák tavaszi tápanyag-utánpótlására!

A növény levelein keresztül történő tápanyagfelvétel lehetőséget nyújt a tápanyagok ezúton történő utánpótlására, azaz a lombtrágyázásra. Melyek ezek a technológiai előnyök? Mennyivel eredményesebb ezzel a termesztés, mennyiben járul hozzá, hogy több és minőségibb termést érjünk el? Ennek összefoglalására és a 3-4 hónap múlva aktuális gabona lombtrágyázásra hívnám fel a figyelmet.

Szakfolyóirat > 2019/07 > Pr Yara Hungária Kft. Gyümölcs Tápanyag

A célzott lombtrágyázás jelentősége gyümölcsösökben

A szüret közeledtével az egyik legfontosabb szempont a gyümölcs piaci értékének növelése. Ilyenkor a tárolhatóságra, a termésszíneződés-, valamint az íz- és beltartalmi értékek javítására kell koncentrálnunk. Az egyes elemek fontos szerepet játszanak a gyümölcs ezen jellemzőinek megfelelő kialakulásában, az esetleges hiányok pedig rontják a piaci értéket. A megfelelő mennyiségű és minőségű termés eléréséhez a Yara termékei jelentik a legjobb megoldást a lombtrágyázásban.

Szakfolyóirat > 2019/09 > Pr repce repcetermesztés Növénykondicionálás

A repce túlélése ősszel

A repce vetésterülete évről évre változik, nagyságát az előző évek hozamai és felvásárlási árai nagymértékben befolyásolják. Az idei őszön a repce vetésterülete csökkeni fog. A tavalyi száraz ősz rossz kelése miatt sokan idén tavasszal kitárcsázták a repcét és idén nem vetnek. Valószínű, hogy aki mégis vet repcét, a területcsökkenés miatt jövőre jól jár, ezért vigyázni kell az idén vetett repcékre.

Oldalak: 1 / 11
1 2 3 4 5 6 ... 11