2024. március 2. szombat Lujza

LEMORZSOLÓDVA…

Agro Napló
Lassan véget ér az inka arany aratása, a csapadékos időjárás miatt november elején a szántóföldek alig több, mint négyötödét járták csak be a kombájnok. De az idei év ígéretesnek tűnik, köszönhetően a nagyobb mennyiségű és viszonylag optimális időben hulló csapadéknak, az eddigi betakarítási részadatok alapján hektáronként 7,9 tonnás termésátlagot regisztráltak, ami a tavalyi évi átlag több, mint duplája, de lehet, hogy az átlagévjáratok termésmennyiségeit is eléri vagy meghaladja. Az ország egyes régióiban igen jelentősek az eltérések: legalacsonyabbat, 5 tonnát hektáronként Csongrád-Csanád vármegyében, ezzel szemben a legmagasabbat, hektáronként 9,8 tonnát Vas vármegyében arattak, a vármegyék között a szórás azonban jelentős.

A tengeri vetésterülete közel harmadával visszaesett: míg 2022-ben 1 millió 50 ezer hektáron, idén már csak valamivel több, mint 746 ezer hektáron termesztették. A takarmánycélú termesztés mellett a vetőmag-szaporítás is jelentősen csökkent: 2023-ban kevesebb, mint 28 ezer hektáron állítottak elő vetőmagot.

A termőterület csökkenésének oka lehet a bizonytalanná váló termeszthetőség, pontosabban az időjárási anomáliáktól való félelem – gondoljunk vissza 2022-re, amikor a kukorica jelentős része lénye-gében elégett a rendkívüli aszályban. A csökkenés másik okaként tekinthetünk az orosz–ukrán háború negatív következményeire. Utóbbi probléma kivédésére két irányt választottak az Ukrajnával szomszédos országok: Magyarország, Szlovákia és Lengyelország nemzeti hatáskörben korlátozta egyes ukrán mezőgazdasági termékek országukba történő bevitelét, míg Románia jelentős tengeri kikötő és szárazföldi, főképp vasúti infrastruktúra-fejlesztésbe kezdett, hogy az ukrán gabona egyik legfontosabb tranzitországává válhasson. Az orosz–ukrán háború egyszer véget fog érni, az infrastruktúra-fejlesztések pedig hosszú távú előnyt jelenthetnek. Az Európai Tanács októberi jelentése szerint a háború miatt jelentős területen nem lehetett vetni, ezért Ukrajna gabonatermelése 29 százalékkal esett vissza, azonban így is 2024. június végéig 19 millió tonna kukorica kerülhet a nemzetközi piacokra.

Fajtaválasztásnál a középkorai és középérésű fajtákat preferálják a termelők, hiszen ezek termésmennyisége jelentősen meghaladja a korai hibridekét. Az éghajlatváltozás miatt rövidebb tenyészidejű hibridek biztonságosabban termeszthetők, mint a még nagyobb termésátlagot ígérő kései fajták, hiszen a hosszú tenyészidő sok kockázatot rejthet, virágzásuk idejére nagy légköri aszályok várhatók, ami jelentősen csökkenti a megtermékenyülés esélyét. Az alacsonyabb FAO-számú fajták preferenciájának oka, hogy virágzásuk általában megelőzi az aszályos időszakot, így a pollen nem hal el, biztonságosabb a megtermékenyülés. A korai fajtákkal szemben általános elvárás, hogy jó hidegtűrő képességgel rendelkezzenek, így a korai vetést jól viseljék, a vetés után gyors kezdeti fejlődésűek legyenek, erős, dőlésre nem hajlamos szárat fejlesszenek, a cső és a csőállás homogén legyen, illetve a csőbetegségekre (például a csőfuzáriumra) toleranciával rendelkezzenek, valamint érés során gyors vízleadásra legyenek képesek (főképp ilyen energiaárak mellett!).

Hogy mi lesz a világhírű magyar kukoricatermesztéssel hosszú távon, az igen bizonytalan. Vannak, akik szerint a kukorica komoly vetélytársa lehet a cirok, hiszen sokkal biztonságosabban termeszthető, míg mások szerint az ál-lattenyésztés fehérjeigényét kielégítő, ám óriási európai piaci hiánnyal küzdő szója fogja „lemorzsolni” a kukoricát a trónjáról…

A kukoricatermesztés sikerének egyik kulcsa a megfelelő talajelőkészítés. A kukoricatermesztésben is folyamatosak a kísérletek – a talajélet és talajerő megőrzése szempontjából igen hasznos –, a forgatás nélküli talajművelés („no till”) kidolgozására, eddig nem egészen kielégítő eredményt hozott, sőt az USA kukoricatermő vidékén, az ún. Corn Belt régióban is csökkent a no till területek aránya. Ennek két oka is van: egyrészt a növény nehezebben fejlődik, gyenge termést köthet vagy meg sem termékenyül a tömörödött, kemény talajon, másrészt a tarlón hagyott szármaradványok a kukoricamoly és kukoricabogár számára valóságos „paradicsom”, az itt kitelelő lárvák a következő vetést nem csupán rágásukkal károsítják, hanem a sebzett részeken tovaterjedő, másodlagos fuzáriumfertőzés fogyaszthatatlanná teszik a termést. A bogár ellen legjobb védekezés a vetésforgó alkalmazása, míg a molyt az őszi mélyszántással lehet kordában tartani. A védekezés harmadik lehetséges útjának tekintik a génmódosított kukoricafajták termesztését, de ez számos további kérdést vet fel.

Jelenleg zajlik az Európai Unió NGT (New Genetic Technics, Új Génszerkesztési Technológia, Precíziós Nemesítés) jog-alkotása, a jogszabálytervezet nemzeti szintű véleményezése. Az egyes szak-mai körökben igen eltérő álláspontok születtek, egyesek a technológiai lépéstől várják az agrárium – versenyképességének megőrzését – megújítását, míg mások „álruhába bújtatott” GMO-nak tekintik azt. A Magyar Országgyűlés az EU NGT-jogszabálytervezetéről október 25-én határozatban foglalt állást, amely szerint az sérti a szubszidiaritás el-vét, nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely nemzeti hatáskörbe rendelné az új génszerkesztési technológiákról való döntést. Ez a határozat – legalábbis a kukorica esetében – biztos, hogy hosszú távon meghatározza majd a nemesítési irányokat.

Dr. Kerényi-Nagy Viktor
Vetőmag Szövetség és Terméktanács

 A kiadvány LETÖLTHETŐ ITT vagy az alábbi képre kattintva!

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!