Több mint 2,2 tonna összmennyiségű, számos szempontból problémás növényvédő szert találtak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei üzletben. A termékeket a szakemberek kivonták a forgalomból, a bírság akár milliós is lehet – írta a Világgzadaság.
Nyár végi, kora őszi számunk fókuszában az őszi kalászosok és a repce áll.
A repce gyomirtásának tervezése során figyelemmel kell lenni a hatósági előírásra, miszerint metazaklór hatóanyagú készítményeket 3 évente egyszer lehet használni ugyanazon területen. Az FMC gyomirtási megoldásai metazaklór-mentesek, így a döntéshozót nem korlátozzák használatukban. A repcetermesztő a gyomosodásnak, időjárási feltételeknek és a kultúrnövény fenológiájának legmegfelelőbb lehetőséget választhatja ki.
Több mint 500 millió méh pusztult el Brazíliában az elmúlt három hónapban – idézi az MTI a BBC honlapjának híradását.
A kertészetekben megjelenő kórokozók és kártevők elleni sikeres fellépéshez speciális ismeretekre, valamint egyszerre hatékony és a fogyasztókra veszélytelen hatóanyagokra van szükség.
A kukoricamoly első nemzedékének megjelenése főleg a termés mennyiségére van negatív hatással. Az ellene való védekezéssel ezen veszteséget minimalizálhatja a termelő, ezzel párhuzamosan a jövedelmezőséget is javíthatja.
Méhhotel, méhlegelő és a méhekre kevésbé veszélyes növényvédő szerek alkalmazása segíti a biodiverzitás fenntartását, így a vad- és házi méhek védelmét is.
Legkésőbb augusztus 15-ig nyújtható be kifizetési kérelem az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés támogatására – írja a nak.hu portál.
A fenntartható, intenzív mezőgazdaság gyakorlatáról tartott szakmai napot a Syngenta az európai Interra® Farm Hálózat magyar állomásán, a dióskáli Plótár családi gazdaságban.
Mostantól a BASF is arra törekszik, hogy vetőmagokra és növényvédő szerekre épülő, komplex ajánlatokat nyújtson a gazdálkodóknak, emellett pedig fejleszti digitális szolgáltatásait is – mondta az agrarszektor.hu-nak adott interjújában Christoph Hofmann, a BASF Hungária Kft. agrodivíziójának vezetője.
A módosított növényvédelmi szabállyal még inkább a növényorvosokra építik a szakmai kérdéseket a jövőben – mondta Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal alelnöke az AGROmashEXPO szakmai fórumán.
Változásokat hozó folyamatok állandó kereszttüze jellemzi a világ növényvédő szer piacát. 2015 év elején nagy változások kezdődtek az Arysta LifeScience Corporation életében is, aminek köszönhetően egy teljesen átalakult vállalat kezdi meg működését 2016-tól a világban és Magyarországon is. Sajtótájékoztató keretében ismertették ennek hátterét, illetve a jövőkép vonulatait, amelyek jelentős változásokat vetítenek előre mind a hazai, mind a világ növényvédő szer piacát tekintve.
A növénytermesztés biztonságának alapvető feltétele a hatékony növényvédelem. A növénytermesztési inputanyagok közül a növényvédő szer felhasználása leginkább az év klimatikus viszonyaitól, valamint a termesztő egyéni mérlegelésétől függ. Míg az Európai Unióban 2012-ben és 2013-ban csökkent a növényvédő szer felhasználás 2011-hez képest, addig hazánkban a csapadékosabb tenyészidőszak miatt inkább nőtt.
Két évtizedes hazai jelenlétét ünnepli idén az osztrák Kwizda magyarországi vállalata. Ez alkalomból beszélgettünk Tamás István marketingvezetővel, aki a kezdetektől egyik szereplője a ma már meghatározó magyarországi résztvevőként jegyzett Kwizda Agro Hungary növényvédő szer forgalmazó vállalatnak.
A mikrobiológiai hatóanyagot tartalmazó biológiai növényvédõ szerek hazai kutatása három évtizedes múltra tekint vissza. Már az elsõ kísérletekbõl kitûnt, hogy megfelelõ körülmények között a biológiai készítmények hatékonysága nem marad el a kémiai szerekétõl.
Rejtett fenyegetés az európai élelmiszerellátás számára?
2007. december 17-én új szereplõvel bõvült a hazai növényvédõ szer képviseletek sora.
Becslések szerint az európai piacon megközelítõen 5–7% a hamisított és illegális növényvédõ szerek aránya, ami értékben 360–510 millió eurót jelent évente, és növekvõ tendenciát mutat.
A Növényvédõszer-gyártók és Importõrök Szövetsége Egyesület (NSZ) menedzsmentje a közelmúltban filmvetítéssel egybekötött hasznos és rendkívül idõszerû szakmai fórumra invitálta a sajtó képviselõit, illetve az ágazatban érdekelteket, hogy megfelelõ információkhoz juthassunk az egészséges táplálkozás és a biztonságos növényvédelem összefüggéseirõl. Lantos Péter elnök és Dr. Hargitai Ferenc fõtitkár elõadásából megtudhattuk, hogy elõnyösek-e számunkra az új brüsszeli döntések az egyébként nélkülözhetetlen növényvédõ szerekkel kapcsolatban. Az érdekes elõadás legfontosabb tudnivalóit az alábbiakban osztjuk meg olvasóinkkal.
Betiltott, visszavont készítmények pótlása a gyümölcsösben és a szõlõben „A Gyümölcstermés jövedelmezõ fokozása” címû, 1931-ben megjelent kis füzetben Hank Olivér okl. gazda, a gyümölcsfák téli permetezésére – lombhullás és rügyfakadás közé esõ idõszakban – házilag elkészített szappanos petróleum, vagy készen vásárolható gyümölcsfa-karbolineum locsolás-szerû kijuttatását javasolta. Második permetezést is még rügyfakadás elõtt, 2%-os Bordói-lével tanácsolta elvégezni.
A most induló, hatékonyabb termelést megcélzó, termesztéstechnológiai kérdéseket boncolgató virtuális kerekasztal-sorozatunk első témájához az ötletet a közelmúltban megrendezett sajtótájékoztató adta, ahol a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület megbízásából a Kleffmann Group mezőgazdasági piackutató cég vezetésével egy hatástanulmányt mutattak be. Neves hazai gyombiológus, növénykórtani és rovartani szakértők közreműködésével készült a tanulmány, a tervezett növényvédő szer hatóanyag-kivonásoknak a magyarországi mezőgazdasági termelésben várható hatását vizsgálva őszi búza, napraforgó és kukorica kultúrák esetében.
A 2016-os év tavaszán megjelent Kamikaze csomagot széles körben kipróbálták a termelők. Számos olyan gazdálkodó is használta, aki más Sumi Agro szántóföldi terméket már előszeretettel használt az elmúlt évek során. Most szándékosan egy olyan gazdaság tapasztalatait mutatjuk be az „Isteni széllel” kapcsolatosan, amely gyümölcstermesztésben az elmúlt években a teljes Sumi Agro növényvédő szer palettát beillesztette a meggy- és almatechnológiájába, így hozzájárulva ezáltal az eredményes termesztéshez, szántóföldön viszont eddig még csak a Sumi Agro néhány készítményét próbálta ki. Ez az átlagosnál jobb feltételek között gazdálkodó nagyüzem a hajdúnánási Tedej Zrt.
Május végén lehetőség adódott néhány tagú szakmai csoportnak, hogy ellátogasson Ukrajnába az ADAMA Hungary Zrt. meghívásából. Az utazás tapasztalatait Jámbor Zoltán, a szakmai klub vezetője foglalja össze az alábbiakban.
Idén 30 éve, 1986-ban kezdte meg működését a Dow AgroSciences kutatóállomása az Alföld szívében, Szolnokon. Ezzel a Dow volt az első és azóta is egyetlen olyan vállalat a közép- és kelet-európai régióban, amelynek növényvédő szer fejlesztéssel foglalkozó szabadföldi kutatóállomása lett – hangsúlyozta Dr. Erdei Imre ügyvezető az ez alkalomból megrendezett ünnepségen. A vállalat életében meghatározó a folyamatos innováció, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy világszerte 9, növényvédő szer kutatással foglalkozó telephelye van. Ezek közül az egyik legrégebben működő állomása a szolnoki.
Partnercégeink meghívásainak eleget téve a nyár első harmadában országszerte jártuk a szántóföldeket. A bemutatókról szóló tudósítást egyedi köntösben tálaljuk, kultúránként tájékoztatva az olvasót azokról a technológiákról, koncepciókról, amelyek a KOCKÁZATMINIMALIZÁLÁST, a mai sikeres termesztés egyik kulcselemét tűzték zászlajukra. Múlt havi lapszámunkban a kalászos és repce kultúrákban, a mostani összeállításunkban a kukoricában fellelhető kockázatminimalizáló megoldásokat taglaljuk.
Partnercégeink meghívásainak eleget téve a nyár első harmadában országszerte jártuk a szántóföldeket. A bemutatókról szóló tudósítást egyedi köntösben tálaljuk, kultúránként tájékoztatva az olvasót azokról a technológiákról, koncepciókról, amelyek a KOCKÁZATMINIMALIZÁLÁST, a mai sikeres termesztés egyik kulcselemét tűzték zászlajukra. Múlt havi lapszámunkban a kalászos és repce kultúrákban, a mostani összeállításunkban a napraforgóban fellelhető kockázatminimalizáló megoldásokat taglaljuk.
Az őszi káposztarepce napjaink egyik legfontosabb kultúrnövénye. A vetésterület 2016-ban meghaladta a 250 000 ha-t és az országos termésátlag elérte a 3,4 t/ha-t.
A címben szereplő kijelentésre sokan csak legyintenek, mivel azt gondolják és vélik, hogy a nyári gyomokat majd az első fagyok elintézik. A probléma azonban sokkal súlyosabb. Az elvégzett több éves vizsgáltok eredményei igazolták, hogy igen is foglalkozni kell ezzel a ‚zsebbe vágó” kérdéssel.
A mai hibridekben – gondos agrotechnika mellett – benne van az a potenciál, ami a tér tökéletes betöltéséhez szükséges. Kevés magból is lehetséges a 4-5 tonnás termés – ha nem a gyomok, hanem a kultúrnövény foglalja el a szabad teret.
A mai hibridekben – gondos agrotechnika mellett – benne van az a potenciál, ami a tér tökéletes betöltéséhez szükséges. Kevés magból is lehetséges a 4-5 tonnás termés – ha nem a gyomok, hanem a kultúrnövény foglalja el a szabad teret.
A címben szereplő kijelentésre sokan csak legyintenek, mivel azt gondolják és vélik, hogy a nyári gyomokat majd az első fagyok elintézik. A probléma azonban sokkal súlyosabb. Az elvégzett több éves vizsgáltok eredményei igazolták, hogy igen is foglalkozni kell ezzel a ‚zsebbe vágó” kérdéssel.
Az idei évben a Magyar Szója szervezésében az országban 6 helyszínen kerültek megrendezésre a szója fajtabemutatók, Újmohács, Bóly, Hédervár, Prügy, Kiszombor és Bak adtak helyet a programoknak. A helyszíneken összesen több mint 600 érdeklődő termelő kapott információt a fajtákról a nemesítőktől és a forgalmazóktól, a jogszabályi változások és a Nemzeti Fehérjetakarmány program témájában Dr. Nagy István az FM parlamenti államtitkára, Dr. Gyuricza Csaba a NAIK főigazgatója és Madarász István az FM osztályvezetője nyújtott tájékoztatást a rendezvénysorozat résztvevőinek.
A SUMI AGRO Hungary Kft. számos gyártó termékeinek képviseletével és forgalmazásával foglalkozik. A magyarországi cég 1992-es megalapítása mérföldkő volt a nagyvállalat életében, az azóta eltelt 25 évben ugyanis hazánkéhoz hasonlóan számos európai országban jött létre SUMI AGRO leányvállalat, jelenleg 10 európai ország növényvédő szer piacán tevékenykedve. Az európai cégcsoport oszlopos tagjaként definiált magyarországi leányvállalat 25 éves születésnapja alkalmából megrendezett nagyszabású partnertalálkozón beszélgettem Wirth László ügyvezetővel. A beszélgetés nosztalgiával, pontosabban egy régi történet felidézésével kezdődött, miszerint annak idején egy hölgy telefonált be az irodába, hogy még szezon előtt rendelne egy pár raklappal a BANCOL készítményből, ugyanis a BANCOL rovarölő szer húsvétkor keresettebb, mint a csokitojás.
A nagy széltippan (Apera spicaventi) a búzákat fertőző egyszikű gyomnövények közül a legelterjedtebb. Magyarországon 220 ezer ha az általa fertőzött terület nagysága.
A Sumi Agro Hungary Kft. 2017. nyarán rendezett vajdabokori almavédelmi tanácskozásán számos, idei évre is hasznos információ hangzott el.
A nagy széltippan (Apera spicaventi) a búzákat fertőző egyszikű gyomnövények közül a legelterjedtebb. Magyarországon 220 ezer ha az általa fertőzött terület nagysága.
Az olajos növények termésbiztonságát és jövedelmezőségét legnagyobb mértékben befolyásoló kórokozók elleni komplex védelmet állította fókuszba a Bayer szezonindító rendezvényein, amelyeket novemberben négy helyszínen, Bikalon, Sárváron, Hajdúszoboszlón és Kecskeméten tartott meg.
A technológia gyors fejlődése a növényvédő szerek ágazatát is érinti. A gazdák számára minden olyan segítség fontos, amivel a kultúrnövényeket az egész tenyészidőszak során egészségesen tudják tartani, hiszen azokat kedvezőtlen körülmények, kórokozók és kártevők egész sora veszélyezteti életük során. Csak az egész tenyészidőszak alatt egészségesen tartott növények képesek kihasználni terméspotenciáljukat.
Az FMC felvásárolta a DuPont Növényvédelmi Üzletágának azt a részét, melyet a Dow Chemical Company-val való összeolvadása következtében az Európai Bizottság döntése miatt kényszerült eladni.
A mezőgazdasági földhasználók növényvédelmi tevékenységeik során gyakran szembesülhetnek olyan helyzetekkel, hogy a termesztett kultúrában olyan károsítók jelennek meg, amelyek elleni védekezésekhez engedélyezett növényvédő szer nem áll rendelkezésükre. Ide sorolható az a rendkívüli eset is, amikor a NÉBIH egyes zárlati károsítók ellen a felhasználók számára közérdekű védekezést rendel el – mivel a karantén (zárlati) károsítók újonnan megjelent és nem elterjedt szervezetek, ellenük nem lehet engedélyezett technológia, ezért az így előírt készítmények csak szükséghelyzeti engedély kiadásával használhatók fel.
Immár több mint húsz éve károsít az amerikai kukoricabogár Magyarországon. Megjelenése alapvetően megváltoztatta a kukorica termesztését. Ma már nem lehet kukoricát termeszteni talajfertőtlenítés nélkül éveken keresztül ugyanazon táblában.
A nagy széltippan (Apera spicaventi) a búzákat fertőző egyszikű gyomnövények közül a legelterjedtebb. Magyarországon 220 ezer ha az általa fertőzött terület nagysága.
A növényvédőszer-használati tilalom 2018-tól hatályos bevezetése némileg átalakítja a zöldítés eddig alkalmazott gyakorlatát. Az új szabályozás egyik alaptétele, hogy a termelő ökológiai jelentőségű területként bejelenteni kívánt tábláin tilos növényvédő szert használni, ami a csávázott vetőmag vetésére is kiterjed.
A kalászosok tavaszi gyomirtásában alapvetően azok a gazdálkodók gondolkoznak és cselekszenek, akiknek nincs „különleges bánásmódot” igénylő célnövényük a területen.
A kalászos növényvédelmet meghatározza a termesztési cél, az évjárat és a helyi sajátosságok. A fajta fogékonysága pedig meghatározza a stratégiát. A gombabetegségre fogékony fajták esetében sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni a megelőző jellegű kezelésekre. Egyértelmű, hogy a kórokozók fertőzési időpontját nagy biztonsággal előre tudjuk jelezni, de mivel olyan sok tényező szükséges a fertőzés bekövetkezéséhez, nem lehet teljes biztonsággal a fertőzés időpontját meghatározni.
A viszonylag enyhe tél ellenére, országosan nézve, vegyes képet mutatnak a búzák. Vannak jól telelt, erős állományok, de ugyanakkor találkozhatunk víznyomott, vagy a késői vetés miatt rosszul teleltekkel is. Nehéz feladat olyan technológiát kitalálni, amely minden területen egyformán, sikeresen alkalmazható. Különösen igaz ez akkor, ha a gazdaságossági szempontokat is figyelembe vesszük. Az elmúlt évek alacsony felvásárlási árai okán alaposan át kell gondolnunk, mi az a költségszint ami elfogadható még a termelő számára.
Az ausztrál és új-zélandi gyökerű Nufarm Limited az utóbbi évtizedekben Ázsiát, majd Amerikát és Európát meghódítva vált mind befolyásosabbá a világ növényvédelmi piacán. A természet tiszteletén és a fenntarthatóságon alapuló szemlélet a modern mezőgazdaságban mind nagyobb jelentőségűvé válik. A Nufarm erre építi üzletpolitikáját, amelyben a bővülés áll az első helyen.
Az utóbbi években tapasztalható alacsony szőlőfelvásárlási árak sok szőlőtermelő számára – ami a profitabilitást illeti – éppen a víz felszínén való lebegés szindrómáját jelentik. Naponta hallani az eldöntendő kérdést, megtartsam a szőlőmet, műveljem tovább, vagy eladjam?
Az utóbbi években sokan kezdtek minden tapasztalat nélkül a szója termesztésébe. A zöldítés ökológiai jelentőségű területeit (EFA területek) érintő változások 2018-ban azonban sok kevés tapasztalattal rendelkező gazdálkodót visszariaszt a szója termesztésétől, annak ellenére, hogy hagyományos, növényvédő szert használó termesztéstechnológia mellett a SAPS és a termeléshez kötött fehérjenövény-támogatás igénybe vehető.
Mikor e sorok íródnak, a tavasz első napjaiban tél tábornok – remélhetőleg – utolsó támadása következtében még csendes a határ, az éjszakai fagyok húznak jégpáncélt az egyre növekvő belvizes foltokra.
Kalászos gabonatermesztésünk esélye az egészséges, megfelelő paraméterekkel rendelkező minőségi termény előállítása. Ehhez intenzív termesztéstechnológiára van szükség, amely magában foglalja a hatékony, korszerű fungicidek okszerű alkalmazását is.
A posztemergens gyomirtásnk számos előnye van. A legfontosabb az időjárástól való függetlensége. Ugyanakkor az évelő gyomokkal fertőzött területen is használható sikeresen. Hátránya között szokták emlegetni a talajhatás hiányát. A Dow AgroSciences Hungary Kft. és a DuPont Magyarország Kft. közös ajánlatában ezen előnyöket tudjuk biztosítani a hátrányok kiküszöbölése mellett. Milyen problémákra tudunk megoldást biztosítani az Önök számára?
Sok állókultúrában jelent problémát a tő- és gyökérsarjak eltávolítása. A sarjak elvonhatják a tápanyagot (pl. szőlőben) a növények „értékes” részeitől. Megnehezítik a vegyszeres gyomirtást, hiszen a szisztémikus gyomirtó szerek számára (pl. glifozát) felszívódó felületet biztosítanak, minek következtében a kultúrnövények akár hosszabb távú károsodást is szenvedhetnek. Ráadásul a tősarjak búvóhelyül szolgálnak sok kórokozó és kártevő számára, gondoljunk csak a vértetűre.
Az olajosnövények vetésterülete az utóbbi évtizedben dinamikusan nőtt, és a tavalyi évben megközelítette az 1 millió hektárt, ennek következtében az ország összes vetésterületének közel 25%-án termelünk olajos növényeket. Az elmúlt évtizedekben a genetikai előrehaladás, valamint a termesztéstechnológiai fejlődés hatására a napraforgó a kezdeti extenzív kultúrából fokozatosan intenzív kultúrává vált. Hazánk a napraforgó-termesztés élvonalába került a napraforgó-termesztők szakértelmének és technológiai fegyelmezettségének köszönhetően.
A modern élelmiszergazdaság, benne a növénytermesztés, az emberi lét fenntartásának alapjait megteremtő nemzetgazdasági ágazat, mely az ember által kevésbé vagy nem befolyásolható környezeti tényezők (abiotikus és biotikus hatások) által jelentősen befolyásolt.
A posztemergens gyomirtásnak számos előnye van. A legfontosabb az időjárástól való függetlensége. Ugyanakkor az évelő gyomokkal fertőzött területen is használható sikeresen. Hátránya között szokták emlegetni a talajhatás hiányát. A Dow AgroSciences Hungary Kft. és a DuPont Magyarország Kft. közös ajánlatában ezen előnyöket tudjuk biztosítani a hátrányok kiküszöbölése mellett. Milyen problémákra tudunk megoldást biztosítani az Önök számára?
2014-ben a Platform – amerikai pénzügyi befektető – felvásárolta az Agriphar, a Chemtura és Arysta vállalatokat, és a továbbiakban Arysta LifeScience néven futó multinacionális cég közel 2 milliárd dolláros éves forgalommal, mintegy száz termékkel van jelen a növényvédő szerek és biostimulátorok piacán világszerte.
A fejlett, életerős repce állomány elengedhetetlen a sikeres betakarításhoz.
Kína (és Brazília) lassuló gazdasági növekedése és az elmúlt évek növekvő élelmiszertermelése a globális agrobusiness romló jövedelmezőségével párosult. A terményárak is csökkentek, a farmerek pedig kevesebbet költenek inputokra (beleértve a genetikailag módosított vetőmagokat is). Ennek ellensúlyozására a meghatározó vetőmag-, vegyszer- és műtrágyagyártó vállalatok nem voltak képesek elégséges innovatív terméket előállítani. Így marad az egyetlen lehetőség, a konszolidáció folytatása annak reményében, hogy meggyőzik a részvénytulajdonosokat arról, hogy ezzel visszavágják a termelési költségeket és fenntartják a növekvő árbevételt, ezzel párhuzamosan az elvárt profittermelést is.
A nyár első heteiben partnercégeink meghívásainak eleget téve országszerte jártuk a szántóföldeket. Helyszíni kapcsolással tudósítunk az ott látottakról, a jobb áttekinthetőség céljából kultúránként tájékoztatva az olvasót arról, hogy milyen kérdésekre kaptunk válaszokat az idei szántóföldi bemutatókon.
A napraforgó sikere hazánkban töretlen, talán sosem volt ennyire népszerű termeszett növényeink között, mint manapság. A kezdeti extenzív növény egyre inkább intenzív kultúrává vált. Éppen ezért minden agrotechnikai vagy növényvédelmi mozzanat, ami akár egy kilogramm hektáronkénti termést is képes megmenteni, fontos és kihagyhatatlan eleme a termesztéstechnológiának.
Kérdezném kedves olvasóinkat, ültek-e már igazán gyors sportkocsiban? A gyorsulás beleprésel az ülésbe, vérmérséklettől függően, vigyor vagy rémület ül ki az arcunkra. Erősen markoljuk a kormányt, csak az alánk rohanó út közepére, az elválasztó sávra tudunk koncentrálni, míg a környezet egy pici, egybefüggő csíkká olvad össze a parányi oldalüvegen. Ismerős az érzés?
Az idei év kora tavasza feladta a leckét a gazdáknak. Tél végén, márciusban az átlagos csapadéknál jóval több hullott, ami feláztatta a talajokat, sok helyen alakultak ki belvizek. Nem lehetett a földekre rámenni április elejéig, kötöttebb talajokon április végéig, így az időszerű munkák késtek, később pedig hirtelen egyidőben sok mindent kellett volna elvégezni.
E cikk megszületésekor már mögöttünk van a 2018-as évjárat. Szőlőink összességében kimagasló hozamok mellett igen jó minőséget adtak. Növényvédelmi szempontból nem volt túl rázós évünk, de a kritikus időszakokban oda kellett figyelni, mert aki rosszkor „lazított”, az a későbbiekben kaphatott néhány figyelmeztető pofont. Ezen körülmények között a Sumi Agro készítményei idén is megmutatták, hogy ott a helyük a szőlő növényvédelmében.
Biztos lehet a hatékonyságukban: közös erővel a repce – és a méhek – védelmében.
Az utóbbi években megfigyelhető volt a külföldi bőtermő fajták térnyerése a hazai búzatermesztésben. Megnőtt a kereslet a stabilan magas terméspotenciállal rendelkező búzákra, a javító-, prémium minőséget adó fajták rovására. Ez köszönhető a felvásárlási árak közti minimális különbségnek, a malmi és a takarmányminőség, illetve az alapmalmi és javító paramétereket teljesítő búzák között. Az elmúlt években sokszor jövedelmezőbb volt az akár hektáronként 8–10 tonnát adó fajtákkal termelni, mint a szorosabb technológiát megkívánó, javító minőségű búzafajtákkal, melyek terméshozama 2–3 tonnával is alulmaradhat.
Az utóbbi pár évben tapasztalt viszonylagos termőterület-csökkenésük ellenére kalászos gabonát egy-egy gazdaságban továbbra is nagy területen termesztenek. A sikeres és gazdaságos termelés érdekében fontos e kultúrákat gyommentesen tartani. A kalászosok gyomirtása a növénytermesztési technológiánk fontos eleme, mivel a terjedő gyomnövények nagy terméskiesést és minőségromlást okozhatnak.
2019-ben sem lesz egyszerű dolguk a hazai kukorica- és napraforgó-termesztőknek. Az Európai Bizottság döntése alapján 2018. december 19-től kizárólag zárt termesztőberendezésben lehet felhasználni a házi méhekre és egyéb beporzó szervezetekre kockázatosnak ítélt három neonikotinoid hatóanyagot – imidakloprid, klotianidin, tiametoxam – tartalmazó növényvédő szereket.
A 2018-as évben ismét rekord született hazánkban a napraforgó-termesztés során, hiszen a korábbi 2016-os csúcstermést felülmúlva az országos termésátlag 3,02 t/ha-os eredményt hozott. Így újfent kijelenthetjük, hogy Magyarország a napraforgó-termesztés élvonalába tartozik.
Hazánkban a szántóterületeink több, mint egynegyedén termesztünk kalászos gabonaféléket, kiváltképp őszi búzát, őszi- és tavaszi árpát.
A gazdák számára minden olyan segítség fontos, amivel a kultúrnövényeket az egész tenyészidőszak során egészségesen tudják tartani, hiszen azokat kedvezőtlen körülmények, kórokozók és kártevők egész sora veszélyezteti életük során. Csak az egész tenyészidőszak alatt egészségesen tartott növények képesek kihasználni terméspotenciáljukat.
A kukorica gyomirtásának szakszerű és költségtakarékos megoldására mutatunk be néhány, gyakorlatból vett termelői tapasztalatot.
Azonnal beváltható árkedvezmény, vagy szakmai ajánlatok közül választhat, ha regisztrál a www.gazdahaszna.hu oldalon és részt vesz a Bayer 2019. január 15-én indult nagyszabású akciójában.
Jóllehet a hazai szójatermesztés volumene az elmúlt években növekvő tendenciát mutat, az Európai Bizottság által a zöldítés környezeti hatékonyságának javítása érdekében a termelő típusú ökológiai fókuszterületeken (EFA) 2018. január 1-jétől bevezetett általános növényvédőszer-használati tilalma jelentős dilemma elé állította a termesztőket.
Az elmúlt években az agrár inputanyag-gyártók közötti vállalatfelvásárlások/egyesülések alaposan átrajzolták a gazdák hazai partnerkapcsolatait is. Az egyik legújabb név, amivel világszerte, így Magyarországon is ismerkednek a gazdák, a Corteva.
A kukorica az egyik legnagyobb értékű kultúrnövényünk, amely a leginkább érzékeny a gyomosodásra. Nem szabad megelégedni azzal, hogy néhány gyomfaj vagy a fejlettebb egyedek túlélik. Ezek is jelentős termésveszteséget képesek okozni. Számos készítmény létezik, amellyel többé-kevésbé megoldható a gyomosodás.
Mivel veszi fel a harcot a termelő a kalászosokban a gyomok és kártevők ellen? Vannak-e a gyakorlatban bevált tippjei, praktikái, kedvenc készítményei? Rutinos gazdákat kérdeztünk növényvédelmükről.
A repce fejlődésével a tavaszi védekezés újabb szakaszába lépünk. Megjelennek a szárat, a virágzatot és a becőket károsító, jelentős terméskiesést előidézni képes kórokozók és kártevők.
Mint ismeretes, a zöldítési feltételek között szerepel bizonyos esetekben a növényvédőszer-használat és a műtrágya-kijuttatás tilalma. Sok esetben lehet téves információkat hallani e tárgykörben, ezért röviden összefoglalva ismertetjük a zöldítés fenti vonatkozású előírásait.
A kalászos gabonatermelők körében mára kialakult az igény arra, hogy magas terméshozam mellett minőségi beltartalommal is rendelkezzen a betakarított termés. Ehhez technológiaváltásra, megváltozott szemléletre van szükség.
Magyarország napraforgó-termesztése világviszonylatban kiemelkedő. Tanúsítja ezt a 2018-ban elért 3,002 t/ha-os országos termésátlag, aminek alapja a termelők által alkalmazott intenzív termesztéstechnológia és szakmai tudás.
Szautner Sándor Jász-Nagykun-Szolnok megye területén mintegy 7700 hektáron végez szaktanácsadást kisebb és nagyobb termelőknek egyaránt. Ebből partnerei hozzávetőlegesen 2500 hektáron termesztenek napraforgót, amit számos gombabetegség veszélyeztet. Ezért javasolja mindenkinek a kétszeres, preventív védekezést még az aszályos időszakokban is.
Azonnal beváltható árkedvezmény vagy szakmai ajánlatok közül választhat, ha regisztrál a www.gazdahaszna.hu oldalon és részt vesz a Bayer 2019. január 15-én indult nagyszabású akciójában.
Két fontos bejelentésre alapozta az Arysta LifeScience/UPL OpenAG idei tavaszi rádpusztai tanácskozását. Egyfelől új céggel gazdagodott a hazai növényvédőszer-piac, április 1-jével ugyanis befejeződött az Arysta LifeScience UPL általi akvizíciója, létrejött az új UPL, amely a növényvédőszer-gyártók rangsorában az előkelő 5. helyet foglalja el.
Magyarország napraforgó termesztése világviszonylatban kiemelkedő. Tanúsítja ezt a 2018-ban elért 3,002 t/ha-os országos termésátlag, aminek alapja a termelők által alkalmazott intenzív termesztéstechnológia és szakmai tudás.
Ha magasabb áruértéket képviselő (csemege-, hibridmag- vagy popcorn) kukoricáról van szó, a rovarölőszeres védekezések a mindennapi növényvédelmi technológia részét képezik, azonban a szemes árukukoricában még kevésbé tartják a termelők fontosnak a kukoricabogár, illetve molykártevők elleni védekezést. Az alábbiakban néhány olyan szempontot szeretnénk megvilágítani, ami mindenképpen előmozdítja a jobb és biztonságosabb kukoricatermelést.
A bajai a hatodik saját tulajdonú telephely az Agrotec Magyarország Kft. 2013-as működése óta, országosan viszont 14 telephellyel rendelkezik. Országos értékesítési hálózata által szakszerű segítségben, rugalmas és hatékony problémamegoldásban részesülhet a szolgáltatásokat igénybe vevő vásárló.
A fenntartható, intenzív mezőgazdaság gyakorlatáról tartott szakmai napot a Syngenta az európai Interra® Farm Hálózat magyar állomásán, a dióskáli Plótár családi gazdaságban.
A budapesti Várkert bazárban tartott szakmai napot a média képviselőinek a Corteva Agriscience, ahol a cég tervezett fejlesztésein kívül szóba került a növényvédelem és a fiatalok mezőgazdasági szakmához való viszonya is.
A repce a második legfontosabb olajos növényünk, mivel a vetésszerkezet fontos eleme, ezért vetésterülete viszonylag stabil. 2018-ban 295 ezer hektáron termesztettünk repcét (forrás: Vetőmag Szövetség). A növénynemesítő házak fejlesztéseiből folyamatosan kerülnek köztermesztésbe a legmagasabb szintű genetikai tulajdonságokkal rendelkező hibridek, amelyek intenzív termesztéstechnológiai szint és szigorú technológiai fegyelem betartása mellett magukban hordozzák a nyereséges termesztés lehetőségét.
Precíziós gazdálkodási konferencia Hódmezővásárhelyen
