Budapest, 2015. július 17., péntek (MTI) - A növényeket és az állatokat is megviseli a szokatlanul nagy meleg, a gazdálkodóknak fokozott figyelemmel kell lenniük erre - mondták szakemberek az MTI-nek pénteken.
A Magyarországon felhasznált gyógynövényeknek mintegy 70 százaléka még mindig a vadon termő növények begyűjtéséből származik; a 110-120 gyógynövényfajból a legfontosabb mintegy 70-80 fajt gyűjtik be rendszeresen természetes élőhelyekről - mondta a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács elnöke az MTI-nek.
A közös célt, hogy fenntartható gazdálkodás mellett mindig kiváló minőségű és biztonságos magyar élelmiszer kerüljön a családok asztalára, a növény- és talajvédelem elkötelezett képviselői szakértelmükkel, a gazdálkodók tevékenységének támogatásával segítik, biztosítják – köszöntötte a Növény-és Talajvédelmi Szolgálat 60. évfordulóját ünneplőket Bognár Lajos.
A NUFARM Hungária Kft. első alkalommal rendezte meg az ország két helyszínén, Kaposváron és Debrecenben a Nufarmer Majálist. Az Agro Napló a kaposvári helyszínre, a Kaposvári Egyetem Tangazdaságába látogatott el.
Szeretettel várjuk Kedves Partnereinket a Nufarm Hungária Kft.-vel együttműködésben szervezett szántóföldi bemutatónkra!
A mezőgazdasági termelés biztonsága magában foglalja az élelmiszer-termelésre alkalmas környezet hosszú távú fenntartását is, az agrárkörnyezet védelmét, különösen termőföldjeink megőrzését, a talajvédelmet és a fenntartható, integrált növényvédelmet, növényegészségügyet – fogalmazott köszöntőjében Kardeván Endre, a Siófokon megtartott Növényvédelmi Bizottság ülésén.
Mit adjunk a napraforgónak A kukorica tápanyag ellátásáról A növényt kérdezd, ne a talajt!
A titán az átmeneti fémek közé tartozó kémiai elem, pozitív hatását a növényekre Pais professzor is vizsgálta Magyarországon. Ez az elem nagy mennyiségben van jelen a talajban. A földkéreg felületi rétegének átlagos titántartalma 0,33%, tehát jó néhányszor magasabb, mint a cink illetve mangán tartalom. Sajnos azonban a földben rejlő titán többsége a növények számára nem elérhető.
Folyamatosan jelennek meg a Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatói a 2015-től betartandó, a közvetlen támogatások egy részének feltételéül szabott ún. „zöldítés” várható követelményeiről. Minden érintettnek fontos, hogy időben fel tudjon készülni a hamarosan életbe lépő új szabályozásra. Ezúttal az ökológiai célterületek kerülnek részletes bemutatásra.
A Mezőgazdasági Minisztérium segítséget nyújt azon farmereknek, akik a harci műveletek miatt szenvedtek károkatA mezőgazdasági minisztérium 32,1 millió tonnára becsüli a gabonaexportot a 2013/2014-es szezonbanUkrajna 4,8 millió dollárért exportál lisztet, az import 0,2 millió dollár volt májusbanA harmadosztályú búza export ára 0,4%-kal csökkent, 237 dollár/tonnára június 11–18. közöttRosselkhoznadzor: Az átmeneti terményszállítási tilalom valószínűleg egy kukorica kártevőnek köszönhetőUkrajna 465,5 millió dollár értékben exportált gabonát és 5 millió dollárért importált májusbanA legalacsonyabb napraforgóolaj export árak 0,59%-kal növekedtek 855 dollárra tonnánként június 11–18. között
Miért fontos az őszi kultúrák indítása?
Az RAGT-t francia termelők, aveyron-i mezőgazdászok alapították még 1944-ben, napjainkban az egyik legjelentősebb nemesítőház Európában. A vállalat az összes nagy európai mezőgazdasági területen jelen van és olyan vetőmagok nemesítésével, előállításával és forgalmazásával foglalkozik, amelyek lefedik Európában a főbb nagyüzemi termelésű és állattenyésztéshez kapcsolódó fajokat, úgymint kukorica, napraforgó, repce, cirok, fűféle takarmánynövények, durum búza, őszi búza, tritikálé, árpa, szója és magas fehérjetartalmú növények. Minden évben több mint 150 új vetőmagfajtájuk kerül bejegyzésre Európában.
Az elmúlt évtől kezdődően vezette be a Pioneer a Prémium vetőmag ajánlatát, mely még nagyobb biztonságot nyújt a termelőknek a vetés idején előforduló kedvezőtlen körülmények kivédésére. A nagy termések elérésének egyik sarokpontja a kelés minőségében rejlik, a Pioneer Prémium Ajánlat éppen ebben ad nagy segítséget – a legjobb hibridjeink közül is a legjobb minőségű tételeket kínáljuk partnereinknek.
Miért? A természet hatásai egyre nagyobb kockázatot jelentenek a növénytermesztés eredményére. Ezt láthattuk az elmúlt 10 évben, és láthatjuk az idei szokatlan téli időjáráson is. A költségminimalizáló, extenzív termesztést folytató gazdák a mellékelt diagram adatai szerint 65%-ban kitettek a talaj és az évjárat, azaz a környezet hatásainak és csak 25%-ban tudják befolyásolni terméseredményüket. Az ábrán további 10%-ot foglal el az öntözési tényező. Ezzel a lehetőséggel csak néhány gazda rendelkezik Magyarországon. Intenzív gazdálkodást folytatva sokkal nagyobb befolyásunk lehet a termésre, de még így is 25%-os a növénytermesztés kitettsége.
Valódi nyári idõjárás volt Gödöllõn az idén 15. alkalommal megrendezett szakmai napon – éppen olyan rendkívülinek számító szeptemberi meleg, mint amilyen rendhagyó klímájú az egész esztendõ. De maga a program is eltért az eddigiektõl, a szántóföldi bemutató elõtt a Gabonatermesztõk Országos Szövetségével közösen szervezett értékes szakmai elõadások sora várta az érdeklõdõ gazdákat, az egyetemi hallgatókat és a médiumok képviselõit.
A szántóföldi növényeink betakarításkori szemnedvessége nagyban befolyásolja a termelõk költségeit, eredményességét az adott gazdasági évben. A különbözõ fajták vízleadási dinamikája nagy jelentõséggel bír az egyes hibridek kiválasztásánál, hiszen a termelõk vágya az, hogy maximális bruttó jövedelemmel akár szárítási költség nélkül takaríthassanak be.
A helyes fajtaválasztás és agrotechnika mellett a talaj tápelem-tartalma és a növény tápanyagigénye függvényében alakított tápanyaggazdálkodás alapozza meg a szántóföldi növénytermesztésben realizálható terméshozamok mennyiségét és minõségét. A talaj természetes tápelemszolgáltató képessége folyamatos növénytermesztés mellett, különösen magas termésátlagok elérése esetében, nem képes pótolni a növény által a talajból felvett tápelemeket.
A fejlett szántóföldi és kertészeti kultúrával rendelkezõ országokban a termésbiztonság megteremtése hosszú távon alapvetõ feladat. Ennek érdekében átgondolt, a hatékonyságot és a gazdaságosságot messzemenõen figyelembe vevõ optimális tápanyagellátás, és a környezetvédelmi elvárásokkal leginkább szinkronizáló növényvédelmi eljárások következetes alkalmazása a feladat. A hazai tendenciák is hasonlóak, azaz a mezõgazdaság elméleti és gyakorlati szakembereinek a feladata gondoskodni arról, hogy a rendelkezésre álló mûtrágyák és lombtrágyák megalapozott módon és a legnagyobb hatékonysággal, okszerû technológiába illesztve kerüljenek felhasználásra.
Az energetikai faültetvények termesztéstechnológiája számos ponton különbözik a hagyományos szántóföldi növényeknél alkalmazott módszerektõl. Az egyik ilyen elem a növénytáplálás, amely nagy odafigyelést igényel, mert akár 15-20 évre alapozza meg a tápanyagellátást. A másik nagyon fontos technológiai elem a növényvédelem: az elsõ év gyomszabályozási munkálatai az egész ültetvény eredményességét meghatározzák.
Április, május meghatározó hónapok, hiszen két nagyon fontos növényt, a kukoricát és a napraforgót ekkor vetjük. A gondos talaj-elõkészítés és fajtakiválasztás mellett nem elhanyagolható szempont a tápanyagellátás sem.
A tartamkísérletek lényeges információkat nyújtanak ahhoz, hogy a talajtermékenységet és a termõhely produktivitását befolyásoló tényezõket biztonsággal meghatározzuk a fenntartható mezõgazdasági termeléshez.
12 amerikai gyomnövény behurcolásának történetérõl A cikk elsõ részében 14 európai és eurázsiai gyomnövény terjeszkedésének bemutatására került sor, a második rész 12 amerikai faj behurcolásának körülményeit ismerteti.
Hazánk legnehezebben mûvelhetõ talajai a kötött agyag és szikes talajok. E talajok fizikai és kémiai tulajdonságainak ismerete alapvetõ fontosságú a megfelelõ talajmûvelési rendszer alkalmazásához. A cikk az alapmûvelés fontosabb irányelveit foglalja össze, figyelemmel a kötött agyag és szikes talajok mûvelhetõségét befolyásoló talajtulajdonságokra.
A Syngenta nemrégiben egy 1 millió euró költségvetésû öt éves program beindítását jelentette be, melynek célja a növényeket beporzó rovarok számára elengedhetetlen élõhelyek és táplálékszerzési területek kialakítása Európában.
Aszályos évjáratban mindig felértékelõdnek azok a növénytermesztési módszerek, amelyek a talajnedvesség-veszteség csökkentését szolgálják. A nyári betakarítású növények tarlóján elvégzett tarlóhántás segítheti, de szakszerûtlenül végezve akadálya is lehet a kedvezõ talajállapot kialakításának.
A Farkas Kft. telephelyén tartottak június elején tanácskozást és bemutatót a precíziós növénytermesztésrõl.
A repcetermesztés sikerességét döntõen befolyásoló tényezõk egyike az optimális tõszám. A vetõmagok kiszerelési egységeinek változása (a kilós kiszerelésrõl a piac áttért a mag- illetve csíraszám szerinti csomagolásra), a nemesítõk fajtára adaptált vetésidõ és tõszám javaslata (fajta – hibrid) is jelzi, hogy a repce hektáronkénti optimális tõszáma nagyon fontos.
„Golden crop”, azaz aranynövény… Így vezette be elõadását a repcérõl egyik francia kollégánk, ami nagyon tetszett, mert nagyon találó. Egyrészt a színére, másrészt az értékére utal…
Minden valószínûség szerint az idén a szárazság lesz a mezõgazdasági termelés meghatározója. A legelkeserítõbb képet az Alföldön láthatjuk, ott gyakorlatilag március végétõl nem hullott csapadék (7–8 hét esõ nélkül!), mindeközben a hõmérsékleti értékek a sokéves átlagot meghaladták, több esetben új melegrekord született. A talajok május közepére teljesen kiszáradtak. Egy kicsit jobb a kép a Dunántúlon, áprilisban a Délnyugat-Dunántúlon hullott 10 (20) mm esõ, majd májusban újabb áldás érkezett ugyanebbe a térségbe, de ekkor már a Balaton-felvidék és a Bakonytól északra esõ vidék is kapott 10–20 mm esõt.
Megjelent végre Kövics György, a Debreceni Egyetem tanszékvezetõ docensének új könyve: a Növénykórtani vademecum!
Az elsõ szemlék azt mutatják, hogy az õszi vetésû növények jól teleltek, a telelõ károsító tömeget kissé csökkentette a téli idõjárás.
Napjaink kiszámíthatatlan piaci körülményei mellett, ha lehet így fogalmazni még fontosabbá válnak az ökonómiai elemzések, hiszen egy-egy elhibázott döntés könnyen veszélybe sodorhatja a beruházás megtérülését, és szélsõséges esetben akár a gazdálkodó szervezet létét is.
A kérdésfeltevés azért indokolt, mert amikor a szántóföldi növények tápanyagellátásáról esik szó, jó esetben is csak a fõ tápelemek pótlását értjük alatta. A lombtrágyázás szerepe, jelentõsége nem kisebb itt sem, mint a zöldség-, gyümölcs- és dísznövénytermesztésben, ahol sokkal nagyobb gondot fordítanak a termelõk a fõ tápelem-pótláson kívül az egyéb, nélkülözhetetlen tápelemek biztosítására is. A harmonikus tápanyagellátás – beleértve a mikroelem-ellátottságot is – meghatározó a termés mennyiségére és minõségére egyaránt.
A világon évrõl évre egyre nagyobb területen termesztenek GM növényeket. A harmadik generációs és a több tulajdonságban módosított GM növényeknek növekedett a jelentõsége. Hazánkban a transzgénikus növények helyzetével kapcsolatban nincs elmozdulás. Ezen a területen az egyetemeknek és a kutatóintézeteknek kellene együtt mûködni.
Az elmúlt idõszak mûtrágya árainak alakulása azonban egyre jobban elõtérbe helyezi a tápanyag-kijuttatás minél pontosabb és minél hatékonyabb elvégzését. Ehhez a mûveletekhez kínál gépeket a Kverneland Group.
A szántóföldi növények termesztésének intenzitását, a tápanyagellátás, ill. a tápanyag-visszapótlás színvonalát a korábbi évszázadokban, az utóbbi évtizedekben is befolyásolta a Föld népességének növekedése.
A növénytermesztés eredményessége alapvetõen befolyásolja az egész élelmiszerellátás biztonságát, ezért stratégiai cél a klímaváltozás okozta veszteségek elkerülése.
A precíziós növénytermesztési technológia megvalósításához az alapgépekhez tartozó kiegészítõ mûszaki berendezések, illetve speciális gépek széles skálája áll a gazdálkodók rendelkezésére.
A tavaszi munkák során a megfelelõ fejtrágyák és a Wuxal® Réz kijuttatásával, valamint a gyomkonkurencia gyors kikapcsolásával (Aurora®) már megtettük az elsõ lépést a növény töretlen fejlõdése érdekében.
Az intenzív kertészetekben népszerûek a talaj nélküli termesztési technológiák. Bevezetésük jelentõs beruházást, szemléletváltást, mindenekelõtt a technológiai fegyelem szigorítását igényli.
A kérdés feltevése azért jogos, mert egy-egy aszályos évben, egymás után jelennek meg a szakcikkek, a különbözõ nemesítõ cégek és nemesítõk tollából, dicsérve fajtáik szárazságtûrését.
A közelmúltban, különbözõ szaklapokban, számos szakcikk foglalkozott a tápanyag-utánpótlás kérdéskörével, különös figyelmet fordítva a mûholdas irányítású mûtrágya adagolás pontosításának technikai feltételeivel.
A növénytermesztésben, így a kertészetben is minden év hoz néhány olyan eredményt, tapasztalatot, amelybõl komoly tanulságok vonhatók le, esetenként komoly veszélyekre figyelmeztet.
A szabadföldön termesztett zöldségfélék betakarításának idõszaka rövid, de fogyasztásuk folyamatos az év minden napján.
Elõzõ publikációnkban folytattuk a keleti kecskeruta biológiai sajátosságainak ismertetését, kitérve botanikai jellemzésére, a termõhely kiválasztására, vetõmagjának a telepítéshez való elõkészítésére, elõvetemény igényére, a telepítés módjaira.
Az utóbbi idõkben egyre nagyobb érdeklõdés mutatkozik Magyarországon az energianövények termesztésére, amit a biomassza iránti fokozódó igény felgyorsíthat.
Nagy területteljesítmény, nagy munkasebesség, magágykészítés-vetés-visszatömörítés – egyetlen menetben, állandó vetésmélység, egyenletes állomány? És mindez egyetlen gépben?
A zöldtrágyázás során a többnyire gyors növekedésû és nagy mennyiségû biomasszát adó növényeket abból a célból termesztjük, hogy a zöld részeket a talajba forgassuk (ekével), vagy sekélyen keverjük be (pl. tárcsával, kultivátorral).
A kén fontos növényi tápanyag, noha a makroelemek (mezoelemek) közé sorolják, a nitrogénnél a foszfornál és a káliumnál lényegesen kevesebbet halmoznak fel belõle a növények.
Elõzõ publikációnkban bemutattuk a keleti kecskeruta termesztésének rövid történetét, gazdasági értékét, az általunk kísérletekben szereplõ „Nesterka” fajta legfontosabb jellemzõit, termesztésének perspektíváit.
Az exportorientált hazai lúd árutermelés évszázados hagyományokkal rendelkezik, és napjainkban is több tízezer kistermelõ számára nyújt megélhetést.
A megújuló energiaforrások feltárására az Európai Unió országaiban már korábban, komoly erõfeszítéseket, kutatási programokat indítottak.
2005. január 20-án az FVM elrendelte a MON 810 jelû, rovarrezisztens GM kukorica vetõmagtermesztésének, forgalmazásának és felhasználásának átmeneti tilalmát.
Európai Uniós csatlakozásunk következtében megnõtt a talaj- és növényvizsgálati eredmények alapján folytatott tudatos, költség- és környezetkímélõ tápanyag-gazdálkodás jelentõsége.
Rövid történeti áttekintés Az emberiség története, témánk szemszögébõl nézve egyenlõ a nemesítés, tenyésztés történetével. Szükségleteink valós vagy vélt (serkentõk, halucinogének, mérgek) kielégítésére mindenkor a tapasztalat és a tudás szintjén kiválogattunk, továbbszaporítottunk, munkára fogtunk (erjesztés) növényeket, állatokat, még mikroszervezeteket is.
A közismert Kamex összetétele nem, de a neve megváltozott. Több tápelem. Jobb minõség. Magasabb hozam. A cukorrépa, kukorica, napraforgó és repce õszi trágyázására
A kalászosok aratása már a végéhez közeledik, a termés nagy része már biztonságos helyre került. A betakarítás elõtti idõben a levélzetet károsító betegségek (búzánál elsõsorban a lisztharmat és a vörösrozsda, árpánál a lisztharmat mellett a drechslerás (régi nevén helminthospóriumos) levélfoltosság gyors felszaporodását lehetett tapasztalni, különösen a vörösrozsda rohamos terjedését segítette az idõjárás.
Az Agrár-környezetgazdálkodással kapcsolatban gyakorta felmerülnek olyan kérdések, melyekre az egyértelmû válasz ismerete jelentõsen megkönnyítheti a gazdálkodók eligazodását és munkáját. Cikkünkben a gazdálkodók által, az FVM Hivatal részére feltett kérdéseket és az azokra adott válaszokat szeretnénk megismertetni olvasóinkkal.
Többlethozamot és ezáltal magasabb bevételeket célozhatunk meg jövõ tavaszra komplex, azaz NPK-mûtrágyák használatával a szántóföldön. Mindenekelõtt meghatározó jelentõségû az elsõ, NPK-mûtrágya formájában adott nitrogénmennyiség, amennyiben õsszel nem juttattunk ki foszfátot és kálit.
2004 decemberében adományozó tanácskozásra hívta kereskedõ partnereit a Magyar Kwizda Kft. Mint arról a cég ügyvezetõje, Vecsei László beszámolt, idén, az eddigi szokásoktól eltérõen a több ezer karácsonyi üdvözlõlap kiküldésére szánt összeget nemes célra kívánják fordítani.
Errõl az egyik legelsõ tél utáni növényvédelmi elemrõl sokan és sokfélét írtak. Az alábbiakaban fel szeretnénk eleveníteni néhány lemosó permetezéssel kapcsoltaban felmerülõ kérdést.
A hazai gyakorlatba átkerült támogatási rendszerek közül a területalapú támogatások igénylésének feltételrendszere kidolgozásra és meghirdetésre került. Ezeken belül meghatározásra kerültek azok a direktívák is, melyek teljesítése után igényelhetõk csak a támogatások.
A talajlakó kártevõk több növényen károsítanak, és több évig fertõzhetik a területet. A vetések elõtt a talaj alapos elõkészítése, a talajfertõtlenítés fontos feladata a szántóföldön gazdálkodónak. Ha több évig elhagyjuk ezeket a munkákat, a talajban élõ károsítók felszaporodására számíthatunk.
A SZESZICO KFT. Szigetvári Kertészetének elõdjét 1979-ben alapították meg a Szigetvár környéki nagyüzemek Szigetvári Palántanevelõ Egyesülés néven. A cél az volt, hogy az itt talált termálvizet felhasználva jelentõs palántanevelõ kapacitást építsenek ki, amely alapjául szolgált volna egy szigetvári hajtató, illetve szabadföldi zöldségtermesztõ körzet kialakulásának. Az elképzelés csak részben valósult meg a korlátozott igények és a hiányzó termelési hagyományok miatt. A zöldséghajtatási profil egyre inkább elõtérbe került, melyet a cég új neve is hûen tükrözött: Zöldséghajtató Gazdasági Társaság (ZHGT). A néhány évi önálló mûködés után 1985-ben a Szigetvári Állami Gazdasághoz került a vállalat, s annak Kertészeti Fõágazataként funkcionált.
A levélzöldségek nem alkotnak egységes rendszertani csoportot. Az Európában ismertebb és fogyasztott 15 faj hét családhoz tartozik: Levélzetükre, azaz a gazdasági értelemben vett termésükre jellemzõ a vastag, nem egyszer húsos levéllemez. Egyesekre az erõs levélnyél képzõdés a jellemzõ, ez a fogyasztott növényrész (rebarbara). Általában a magszárképződés után a levelek nem fogyaszthatók, durva, kemény, esetenként keserűvé válnak, de vannak amelyeknek a fogyaszthatóságát ez nem befolyásolja (pl. újzélandi spenót). Nálunk különlegesnek számító levélzöldségek közé soroljuk többek között a rebarbarát, az újzélandi spenótot, az endívia salátát és a cikória salátát.
Az árutermelõ- és a házikerti gyümölcsösökben és szõlõskertekben szüret után, nagy mennyiségû szerves hulladék, lehullott értéktelen, apró vagy rothadó, hibás gyümölcs marad. Õsszel, lombhullás elõtt a növények kivonják a számukra értékes, még felhasználható, raktározható anyagokat a levelekbõl. A folyamatnak az eredménye az õszi lombszínezõdés.
Jó minõségû, egészséges termés minden kertészkedõ, kisárutermelõ álma. Ennél már csak az jobb, ha ebbõl a termésbõl sok van! A cél elérése érdekében különféle eszközöket használhatunk: a legjobb növényfajták, növényvédõ szerek, agrotechnikai eszközök, mûtrágyák, levéltrágyák stb. Ha részünkrõl mindent megtettünk is, megadtunk mindent a növénynek, akkor is történhetnek olyan külsõ körülmények (idõjárás), melyekre nincs hatásunk, ellenük védekezni nem tudunk.
A kerti bazsalikom közkedvelt, régóta hasznosított, illóolajat felhalmozó gyógy- és fûszernövény. Származási helyének megfelelõen meleg- és fénykedvelõ. A majorannáéhoz hasonló környezeti igénye miatt e két fajt közös termõtájon, Kalocsától délre és Tolna megyében termesztik. Magjának optimális csírázási hõmérséklete 18-20 oC, a tenyészidõszak során jelentkezõ átmeneti lehûlések hatására fejlõdése lelassul. Kielégítõ fejlõdéséhez 500-550 mm csapadékra és közel 1500 napfényes órára van szükség. A bazsalikom termesztésére csak gyorsan melegedõ, jó vízgazdálkodású, tápanyaggal jól ellátott, középkötött barna homok, homokos vályog, valamint a Duna menti öntéstalajok alkalmasak.
Ragadós galaj (Galium aparine L.) - Gabonatermesztésünkben gyomirtási szempontból a legfõbb gondot a ragadós galaj jelenti. Napjainkban az egész országban megtalálható, gyakorlatilag elvétve fordul elõ a gyom-növénytõl mentes tábla. Mivel nagyon nehéz a magját a gabona termésétõl különválasztani, a vetõmaggal folyamatosan terjed. Elszaporodásában szerepet játszik az a tény is, hogy a hatósági elõírások bizonyos mértékû galajmag-darabszámot engedélyeznek a vetõmagtételekben. A helytelen agrotechnika, valamint a betakarítógépek is kimutathatóan felelõsek a széthurcolásában. Mindezek eredményeként a termelés költségigénye évrõl évre emelkedik, ráadásul az export-import kereskedelem is akadályba ütközhet. A gyom jelenlétérõl azok is meggyõzõdhetnek, akik közvetlenül nem figyelik a növényt, ugyanis a termés horgas tüskéivel ráragad a ruhára és eltávolítása külön feladatot jelent. Nem csoda, hogy népi elnevezése nagyon változatos: ragadály, ragadáncs, kullancsfû, ragadófû, ragadó galaj, koldustetû.
A lestyán régóta használt fûszer-és gyógynövényünk, melynek minden növényi része értékes. Az egész növény zellerre emlékeztetõ illatú és ízû, gyökere, levele és illóolaja fûszerkeverékek, likõrök és élelmiszeripari készítmények fontos alkotója. A gyökérdrog hivatalos több ország gyógyszerkönyvében, igazolták vizelet- és szélhajtó hatásait, de emésztési rendellenességek esetén is alkalmazható.
Így jár el a Nébih ezentúl a harmadik országbeli növényi termékekkel kapcsolatban
