A Gabonakutató igazodva a hatékony és könnyen hozzáférhető információátadás korszerű technikai lehetőségeihez, beindítja a rendszeres saját hírlevél szolgáltatását.
A Gabonakutató Nonprofit Kft. szuperkoraitól a siló kukoricáig terjedő hibrid portfóliója kiváló lehetőséget ad a termelőknek arra, hogy a számukra legmegfelelőbbeket választhassák.
A korábbi ügyvezető igazgató, Szilágyi László többször meghosszabbított kinevezési idejének (2010. június 26-tól 2015. szeptember 30-ig) lejártával a Földművelésügyi Minisztérium döntése értelmében a Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. igazgatói feladatait 2015. október 1-jétől Dr. Bóna Lajos látja el.
A nyár eleje a szántóföldi bemutatók időszaka, egy kis Ízelítő képekben. Szakmai összefoglaló a júliusi és augusztusi lapszámainkban.
Alacsonyabb szénhidrát-, magasabb rosttartalom jellemzi, mint a klasszikus búzát. Fontos eleme lehet a jövő egészséges étrendjének a tritikále (rozsbúza), amit itthon még kevesen ismernek és fogyasztanak. A régi-új gabona segít a diétában, mert rostjai lassabban szívódnak fel, növelik a teltségérzetet, így fogyókúrához is használhatók. Jótékony hatással van a bélműködésre, fogyasztása gátolja a vastagbél-daganatok kialakulását. A tritikále forradalma még küszöbön áll, egyelőre főleg a takarmányozásban használják. Ősszel hoztak forgalomba olyan új lisztkeverékeket, amelyek bármelyik háztartásba eljuthatnak, és az emberek tömegesen megismerhetik a jótékony hatásait – tudtuk meg a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. munkatársától.
(folyamatos frissítés)
Uniós támogatással új öntözőrendszert alakítottak ki a Gabonakutató Kft. kiszombori telepén, a 314 hektáros területen nagy értékű vetőmagot állítanak elő – közölte Szilágyi László ügyvezető igazgató pénteken a helyszínen.
Ismét eltelt egy év és újra a szántóföldi bemutatók elébe nézünk, új reményekkel és bizakodással telve. A Gabonakutató Nonprofit Kft. és munkatársai szintén készülnek arra, hogy az elmúlt évek tapasztalatait a fajtáikkal kapcsolatosan, személyesen ismertessék meg a partnereikkel, illetve az újabb érdeklődőkkel. Hiszen mindannyiunk érdeke az, hogy jövőbeni gazdálkodásunk évről évre eredményes legyen, aminek egyik meghatározó tényezője a biológiai alap, nevezetesen a FAJTA ismerete és annak minősített vetőmagja.
A mezőgazdaságban szinte semmi nem kiszámítható, és erre tökéletes példaként szolgálnak a mögöttünk hagyott évek. A 2013-as aszályos időjárást enyhe tél és hűvösebb, csapadékos tavasz követte. Sok termelő számára ez több problémát is okozott: először a szinte kezelhetetlen pocokkártétel jelentkezett, majd a sárgarozsda okozott jelentős veszteségeket a búzatermelőknek.
A mezőgazdaságban szinte semmi nem kiszámítható, erre tökéletes példaként szolgál a 2013. és a 2014-es év. A tavalyi aszályos időjárást egy enyhe tél, és egy hűvösebb, csapadékos tavasz követte. Sok termelő számára ez több problémát is okozott, először jelentkezett egy szinte kezelhetetlen pocokkártétel, majd a sárgarozsda okozott jelentős veszteségeket a búzatermelőknek. És mintha ez nem lett volna elég, beindult az esőzés a kalászos betakarítás második felére, és az addig is gyenge minőséget tovább rontotta. A kukoricatermelők sem jártak jobban, hiszen jelentős késéssel, magas víztartalommal, és sok helyen fuzáriummal terhelten tudták aratni a termést. A felvásárlási árról már nem is beszélve.
Kilencven éve folyik a növénynemesítő munka Szegeden
A generációváltás folyamata látványos a Gabonakutatónál, egyre több fiatal szakember tűnik fel kutatási fronton és a Gabonakutató értékesítő csapatában is. A hagyományos, szeptember 2-ai bemutatón már ők prezentálták az új kukoricahibrideket.
Kutatás, nemesítés, fejlesztés a csongrád megyei Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. szemszögéből
RepcebemutatókKalászos bemutatókÖntözőrendszer-átadás búzaszenteléssel
Az õszi káposztarepce vetésterülete az elõzõ évekhez hasonlóan valamivel 250 ezer hektár felett alakult, termesztése évrõl évre dinamikus fejlõdést mutat hazánkban. Az elmúlt õsz csapadékmentes idõjárása, valamint a késõ téli komoly fagyok jelentõs pusztítást végeztek az állományokban. Így országosan 90–100 ezer hektárral kevesebb lesz a betakarítható terület. Az õszi aszály elsõsorban az alföldi területeket érintette, Csongrád és Bács-Kiskun megyékben az elvetett 25 ezer ha helyett termést csak 8 ezer hektárról várhatnak a termelõk. Szolnok megyében évek óta nõ a terület, de idén a 20 ezer ha helyett csak 6000 hektáron kellett a tavaszi munkálatokat megkezdeni. Talán arányaiban a borsodi gazdákat érte a legnagyobb kár, hiszen itt 25 ezer hektárból 22 ezer semmisült meg. A helyzet a dunántúli területeken lényegesen jobb, de a hagyományosan intenzíven termelõ baranyai gazdák is veszteséggel számolhatnak.
„A búza a legek növénye” írta egyik bevezetõjében Szilágyi László a Gabonakutató Nonprofit Kft. ügyvezetõje. A világ legnagyobb területén termesztett növényfajtája, egyik legfontosabb táplálékunk, a legszélesebb környezeti feltételekhez a legjobban alkalmazkodni képes kultúra, amely a sarkkörtõl a trópusokig, a félsivatagoktól a nedves élõhelyig a legmostohább környezeti körülmények között is biztosítja a világ kenyerét és takarmányigényét.Annak ellenére, hogy jelentõs az európai fajtakonkurencia jelenléte, még mindig a búza az a szántóföldi kultúra, aminek vetésterületében a hazai búzafajták részaránya a legmagasabb, mintegy 70-75%.
Az õszi káposztarepce termesztése évrõl évre dinamikus fejlõdést mutat hazánkban. Sokrétû felhasználása (élelmiszeripar, bioüzemanyag, takarmánygyártás) elõrevetíti hosszú távú sikerét. Ezek a kedvezõ közgazdasági viszonyok, az új hibridek és fajták elterjedése, valamint a termesztéstechnológia ugrásszerû fejlõdése mind a repce termesztésére ösztönzik a termelõket. Az idén ehhez még hozzájárul a viszontagságos idõjárás miatti terméskiesés, amely magas felvásárlási árakat valószínûsít, hiszen már az év elején 110 ezer forintért kötötték a szerzõdéseket.
Az 1924. évi alapítás óta a Magyar Királyi Alföldi Mezõgazdasági Intézetet és jogutódjait – a változó név és a változó gazdasági, társadalmi, történelmi viszonyok ellenére – egy és mindig változatlan cél vezérelte: a magyar mezõgazdaság szolgálata a tudomány és gyakorlat terén.
A kedvező időjárású 2016-os esztendőben az országos vetésterületen értékadó növényfajok kivétel nélkül csúcstermést adtak. A természeti adottságok ily mértékű kiaknázása arra bizonyíték, hogy Magyarországon a szántóföldi növények termesztéstechnológiája magas szintet ért el. Azonban a kiemelkedő terméshez elengedhetetlen a biológiai háttér, az alkalmazott hibridek használati értéke is.
Az Európai Unióban a repce iránt folyamatosan nagyobb a kereslet, mint a termelt mennyiség. A növekvő keresletre az európai gazdák növekvő termőterülettel reagáltak, a legnagyobb repcetermelő tagállamok azonban még mindig nem teljesen önellátók.
LEMORZSOLÓDVA…
