Nagyot megy külföldön ez a magyar gyümölcs: itthon is kapkodnak érte
Magyarország friss szilvából pozitív külkereskedelmi egyenleget ért el 2024-ben.
Magyarország friss szilvából pozitív külkereskedelmi egyenleget ért el 2024-ben.
Spanyolországban az előző évhez képest az almatermés 8%-kal csökken, míg a körte mennyisége 10,5%-kal bővül a legfrissebb prognózis szerint.
Franciaország: 6%-kal marad el az idei körtetermés az előző évitől
A sütőtökkel kapcsolatban vannak félreértések, nem kell ugyanis megvárni a dércsípést.
A tavalyi rossz, 85 ezer tonna alatti kajszitermés az idei évben 105 ezer tonna környékére bővül, ami 7%-kal meghaladja az ötéves átlagot is.
Németországban 15,7%-kal bőségesebb almatermés várható a tavalyinál, a Destatis 1 millió tonna feletti volument jósol.
A szakértők szerint a termelők összefogásával javítható a magyar hagyma piaci pozíciója.
A legfontosabb régiókban a termelők és a kereskedők vegyes eredményekkel reagálnak a változó kihívásokra.
A NAK arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy csemegekukoricát közvetlenül termelőktől vagy megbízható forrásokból szerezzenek be.
A tavalyinál 12 százalékkal nagyobb termés várható a sárgarépánál az első, korai prognózis szerint.
Idén sem kedvezett a meggytermésnek az időjárás, a tavaszi fagykár jelentős volt az ültetvényekben.
Magyarországon a tavaszi fagykárok miatt történelmi mélypontot ér el az almatermés.
Az állategészségügyi járványok és az időjárási szélsőségek miatt óvatosabb a mezőgazdaság.
Becslések szerint mintegy 40-50 ezer tonnát takaríthatnak be a gazdák a hazai ültetvényeken.
A 2025-ös csonthéjas gyümölcsszezont a legfontosabb globális régiókban ellentétes tendenciák jellemzik mind a termelés, mind az árképzés terén.
A megváltozott klimatikus viszonyok miatt új megközelítés szükséges a bogyós gyümölcsök hazai termesztésében.
2025-re szakértők már az elmúlt húsz év egyik leggyengébb termését valószínűsítik a kajszi esetében.
A csili paprikák egyre divatosabbak hazánkban, több őstermelő készít már különleges és egyedi szószokat belőlük.
A zöldségtárolók hiánya miatt óriási a veszteség, a termés több mint harmada nem tud eljutni a piacokra.
Az esőzések miatt lelassult a búza aratása Magyarországon, miközben a termés mennyisége elmarad a tavalyitól, minősége viszont kiemelkedő.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.