Már most sem olcsó mulatság a dió, de a várakozások szerint a következő időszakban tovább emelkedhet az ára.
Franciaországban az előrejelzések szerint a tavalyinál 12 százalékkal nagyobb körtetermés várható idén.
Az idei aszály Európa számos térségét érintette, de kevésbé volt súlyos, mint a 2022-es.
Az előrejelzések szerint az idei gabonatermelés mennyisége mindössze 255,6 millió tonna lesz, ami 9 százalékkal marad el a történelmi átlagtól.
Érdemes ismerni az egyes fajok termékenyülési viszonyait ahhoz, hogy ideális legyen a megporzás.
Az elmúlt két esztendőben tapasztalt fellendülést követően 2024-ben ismét rossz éve volt a magyar cukorágazatnak.
Magyarországon a naponta hazavihető vadgyümölcs maximális mennyisége fejenként két kilogramm.
A szelídgesztenye hazánkban jellemzően kisüzemi növény, a nagyobb árutermelő ültetvények száma igen csekély.
A tavalyihoz hasonló volumen, de jóval alacsonyabb árak jellemezték az idén a francia salátaszezont.
Az idén a tavalyinál nagyobb termés várható, de már most látszik, hogy kevés a megfelelő méretű tétel.
A tavalyinál csak kis mértékben várható nagyobb termés, és egyelőre sok a minőségi problémával küzdő tétel a lengyel piacokon.
Van, ahol 2500 forintot kell fizetni egy kiló gesztenyéért, viszont több hely is van, ahol ennél jóval olcsóbban juthatunk hozzá.
Továbbra is az előző öt év átlaga körül alakul a burgonya ára, annak ellenére hogy a tavalyi rossz termésű évhez hasonló szezon várható.
Enyhe áreséssel kezdte az októbert a gyökérpetrezselyem, de még így is történelmi magasságban van az ára.
A gyógynövények királynőjeként is emlegetik, hiszen viszonylag kevés gondozást igényel, mégis számos betegségre jelent gyógyírt.
A birs néhány évtizeddel ezelőtt még a legtöbb vidéki ház udvarában megtalálható volt, ma azonban kevés a termés és jócskán meg is drágult.
Hiába reménykedtek a gazdák, a kukorica az idei évben sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Több száz, ha nem több ezer seregélyből álló raj randalírozott Székesfehérvár belvárosában.
A mezőgazdaságban dolgozók tisztában vannak azzal, hogy a termés mennyiségének és minőségének védelmében hozott döntések milyen hatással bírnak az egész ágazat és a környezet jövőjére
Egyre nehezebb helyzetben vannak a magyar szőlőtermesztők, sokan már a tevékenység felhagyását fontolgatják.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
