A magyar mezőgazdaság előtt álló kihívások csak fejlesztéssel, technológiai megújulással és együttműködésekkel kezelhetők.
Az uniós agrárpolitika tervezett átalakítása nem csupán technikai kérdés, hanem az egész ágazat jövőjét érintő stratégiai kihívás.
Most kiderül, milyen szerepet játszik a Vízhiány Értékelő és Előrejelző Monitoring Rendszer szerepe a hazai aszálykockázat kezelésében.
A geotermikus energia leghatékonyabb felhasználási módja a kaszkád rendszereken keresztül történő hasznosítás.
Az új rendszer olyan feladatokat képes gyorsan elvégezni, amelyek korábban hetekig tartó kézi munkát igényeltek.
Az adminisztráció csökkentéséhez elengedhetetlen a digitalizálás, az egységes borászati informatikai rendszer bevezetése.
Mintegy 58,5 milliárd forint támogatás utalása indult meg, melyek majd 37 ezer kérelem alapján jutnak el az érintett gazdálkodókhoz.
A Fruitveb nyílt levél formájában fordult Lantos Csaba Energiaügyi Miniszter Úrhoz.
Komoly problémát jelent a magyar borászatoknak, hogy a jelenlegi visszaváltási rendszer az egyutas palackokra koncentrál.
Számos módon támogatja az Agárminisztérium a generációváltást a mezőgazdaságban.
Magyarországon is elkezdődött az ET4D projekt fejlesztéseinek tesztelése a tejágazatban.
Jövőnk biztonsága és bolygónk életközösségeinek fennmaradása azon múlik, hogyan tudjuk kezelni a klímaváltozás okozta kihívást.
Vészesen pusztul az erdőállomány Romániában, az okok között megtalálhatók környezeti és emberi tényezők is.
Jogellenes a szén-dioxid-kvóta adóztatása az uniós bíróság főtanácsnoka szerint.
Az Asahi Group újraindította hat japán sörgyárának termelését a múlt heti kibertámadás után.
December 2-4-én rendezi az Agrárszektor Konferenciát a Portfolio Csoport Siófokon.
Az elmúlt negyedévben sem javult az agrárvállalkozások hangulata K&H kkv bizalmi index 2025 második negyedéves kutatási adatai szerint.
A Bunge korszerű biomassza kazánt telepít a martfűi gyárában, az új kivitelezés várhatóan 2026 szeptemberére készül el.
Miközben egyre nagyobb aggodalmat jelent a vízkészletek csökkenése és a szárazságok gyakorisága, a hirtelen, intenzív esőzések veszélye is nő.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
