Az országos hálózat lényege, hogy a zivatarfelhők kialakulásakor ezüst-jodidot juttat a légkörbe. Ennek hatására a pusztító jégdarabok helyett jóval kisebb jégszemek képződnek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint az eljárással 44 százalékkal esett vissza a mezőgazdasági jégkár. A rendszer kiépítése előtt a gazdák évente átlagosan több mint 57 ezer hektáron szenvedtek kárt, 2018 és 2025 között azonban ez a terület mintegy 31 ezer hektárra csökkent.

Ez a hatékonyság különösen figyelemre méltó az európai tendenciák ismeretében. Az egyre gyakoribbá váló szupercellák miatt ugyanis Európában 170, a szomszédos országokban pedig 139 százalékkal nőtt a nagyméretű jégszemek okozta kárbejelentések száma. Magyarországon ezzel szemben a növekedés mindössze 26 százalékos maradt.

A kimagasló eredmények ellenére a rendszer társadalmi megítélése felemás. Nyugat-Magyarországon elismerik a hálózat hasznosságát, keleten viszont a tartós csapadékhiány és az ismétlődő aszályok miatt gyakran magát a jégvédelmet teszik felelőssé. A meteorológusok és a klímakutatók azonban hangsúlyozzák, hogy a talajgenerátoroknak semmi közük a szárazsághoz.

Teljes tévhit, hogy a berendezések képesek lennének elzavarni az esőt, vagy idő előtt "kiesőztetni" a felhőket. A hálózat nem tud sem csapadékot megszüntetni, sem előidézni. A mesterséges csapadéknöveléshez ugyanis egy teljesen más, repülőgépes technológiára lenne szükség. Az elmúlt évek forró, aszályos időjárása miatt ráadásul eleve kevesebb jégveszélyes zivatarfelhő alakul ki, emiatt a generátorokat is egyre rövidebb ideig kell üzemeltetni.