A munkavédelmi hatóság 2026 első hat hónapjában közel 3800 munkáltatónál mintegy 130 ezer dolgozó körülményeit vizsgálta. Az ellenőrzések során kiderült, hogy a cégek 75 százaléka nem tartja be maradéktalanul a biztonsági előírásokat, ami nagyjából 80 ezer munkavállalót érintett. Közvetlen balesetveszély miatt több mint kétezer alkalommal kellett azonnal beavatkozni, a cégekre kiszabott bírságok összege pedig meghaladta a 620 millió forintot. Fél év alatt országszerte 80 súlyos munkabaleset történik, amelyek közül 33 végződött halállal. A legsúlyosabb hiányosságokat az építőiparban találták, míg az általános, minden ágazatot érintő probléma az elektromos berendezések biztonságának hiánya volt.

Míg a legtöbb munkabaleset jellemzően a feldolgozóiparban, a szállításban és a kereskedelemben történik, az agrárium a balesetek súlyosságát tekintve az építőiparral együtt a legveszélyesebb terület. A mezőgazdasági munka ugyanis számos speciális veszélyforrást rejt, hiszen a nagy teljesítményű munkagépek – például a traktorok és betakarítógépek – használata, a vegyszerek kezelése, az állatok közelsége és a komoly fizikai megterhelés mind növelik a kockázatot. Mivel a munka gyakran elszigetelt, külterületi helyszíneken, a kollégáktól távol zajlik, egy esetleges balesetnél a segítségnyújtás is sokkal nehezebb.

A helyzetet tovább rontják az egyre gyakoribb és tartósabb hőhullámok, amelyek a szabadban végzett nehéz fizikai munka során fokozzák a dolgozók terhelését. A szezonális mezőgazdasági munkákra, például a vetésre vagy a betakarításra jellemző feszített tempó, az időjárás okozta sietség és a fáradtság együttesen drasztikusan növelik a figyelmetlenség esélyét.

Bár az elmúlt két évtizedben hosszabb távon csökkent a mezőgazdasági balesetek száma, az ágazatban évente még mindig közel 600 súlyosabb sérülés történik, és a korábbi évek adatai alapján átlagosan 8–10 esetben halállal végződik a műszak. A jelentés rávilágít, hogy a balesetek közvetlen kiváltó oka sokszor valóban a dolgozók figyelmetlensége, egy rosszul végrehajtott karbantartás vagy egy biztonsági berendezés kiiktatása.

A statisztikák mögött azonban szinte kivétel nélkül fellelhető a munkáltatói mulasztás is. A biztonságos munkavégzés feltételeinek hiánya, a nem megfelelő munkaszervezés, a hiányos oktatás és a kockázatok kezeletlenül hagyása mind hozzájárulnak a tragédiákhoz. A friss adatok legfőbb tanulsága éppen az, hogy a balesetek megelőzése nem hárítható kizárólag a munkavállalókra, hiszen a gépek megfelelő állapota, a védőeszközök biztosítása és a biztonságos munkakörnyezet megteremtése a cégek alapvető felelőssége.