Ez történik egy megyényi területtel Magyarországon: ezen változtatni kell
Magyarország 2030-ig vállalta, hogy területének 30 százalékát védelem alá helyezi, de ettől ma még messze vagyunk.
Magyarország 2030-ig vállalta, hogy területének 30 százalékát védelem alá helyezi, de ettől ma még messze vagyunk.
Hétéves projekt indult, amelynek célja a Pannon régióban élő európai ürge részére egy „természetvédelmi biztonsági háló” megteremtése.
A vidéki térségekben sok helyen háromszorozódhatnak a szállítási költségek – mutatott rá Orosz Tibor.
A Magyar Falu Program (MFP) azt a célt tűzte zászlajára, hogy az életminőség minden hazai kistelepülésen legalább olyan legyen, mint a városokban.
Az Országfásítási Program 2019-es meghirdetése óta csaknem 200 millió darab új fát sikerült elültetni hazánk erdőterületének növelése érdekében.
A Városierdő-fejlesztési Program következő állomása Budapest II. kerületének része, a Nyék-oldal lesz.
A generációváltás az agráriumban ma már nem egy lassan érlelődő strukturális probléma, hanem az ágazat jövőjét meghatározó, éles kérdés.
Már 253-ra nőtt azon termék száma, amelyek viselhetik a HÍR tanúsítványt Magyarországon.
Közösségi alapú mintaprojekt indult a Pilisben, amelynek során közel tízezer mikroélőhelyet térképeztek fel.
Az uniós polgárok egészségének hosszú távú védelme érdekében új adónem bevezetését tervezi a Bizottság.
Jelentősen, mintegy 15 százalékkal csökkent a tátrai zergeállomány az elmúlt egy évben a november elején végzett számlálás szerint.
A kormány 2026. január 1-jétől kiterjeszti az Otthon Start programot a külterületi ingatlanokra is.
A cél az, hogy ez az alapkészlet valóban hatékony eszköze legyen az élelmiszerpazarlás elleni küzdelemnek.
Akkora bajban a földimogyoró, hogy a Mars már programot indított a megmentésére.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kezdeményezésére új konstrukcióban zöldülnek a közutak menti területek.

Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
Lengyelországban a zöldség az idei szezonban komoly árnyomás alá került, amit egyrészt a vártnál nagyobb belföldi kínálat okozott.
Óriási repedések keletkeztek az aszály hatására, a szárazság a következő napokban tovább fokozódik, kevéske eső csak délnyugaton eshet.