2024. május 30. csütörtök Janka, Zsanett

Vidékfejlesztési Program: Az ősz közepéig 1280 milliárd forintról döntöttek

Agro Napló
Tavaly ősz közepéig 1280 milliárd forint sorsáról született döntés, ami a Vidékfejlesztési Program (VP) teljes keretének 98 százaléka. Ez több mint 175 ezer kérelem támogatását jelenti, amely a jogosultságot nyert kérelmek 75 százaléka. A beérkezett kérelmek elbírálása folyamatosan zajlik, így a nyertes pályázók száma és a támogatás aránya is napról napra tovább nő – mondta az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára munkatársunknak, amikor Kis Miklós (K.M.) múlt év végén válaszolt az Agro Napló (A.N.) kérdéseire.

Kis Miklós

A.N.: Mennyi szabad forrás áll még rendelkezésre a VP pályázható pénzeiből, mire lehet még pályázni? Hány jogcímet zártak már le és hány áll még nyitva; melyek voltak a legnépszerűbb területek a pályázók körében? Ezeken a területeken mennyi pénzhez jutottak hozzá a nyertesek?

K.M.: A Vidékfejlesztési Program keretében tavaly október végéig összesen 74 felhívást ismerhettek meg az érdeklődők.
A megjelent pályázatok közül 49 lezárult, 22 esetében pedig még benyújthatóak voltak – a jelzett időpontig – a támogatási kérelmek. A nyitott felhívások között erdősítésre, öntözésfejlesztésre, tanyafejlesztésre, termelői csoportok létrehozására, rövid ellátási láncok, helyi piacok kialakítására, valamint szakmai tanulmányutak, csereprogramok szervezésére is lehet még pályázni. Emellett a 2018 januárjában meghirdetett energiahatékonysági, illetve borszőlőültetvények telepítésére szóló felhívások szintén nyitottak voltak.

Fontos kiemelni három felhívást: például az ősz közepén közzétett 50 milliárd forint keretösszegű pályázatot, amely az élelmiszer-feldolgozók és a borászatok számára biztosít újabb támogatási lehetőséget. Emellett a másik, mintegy 12 milliárd forint keretösszegű pályázati kiírás az ökológiai gazdálkodást folytatókat segítette. Arról sem szabad ugyanakkor megfeledkezni, hogy a kiskérődző-tejágazat szerkezet­átalakítását kísérő állatjóléti támogatásra mintegy 680 millió forintot csoportosított át a tárca. Ennek célja a juh- és kecskeágazat helyzetének javítása. Az élelmiszeripari pályázatra 2019. január 2-től, míg a másik két felhívásra már 2018. december 1-jétől benyújthatóak a támogatási kérelmek.

A beérkezett igények kapcsán az szűrhető le, hogy a vidékfejlesztési pályázatokra jelentős, akár két-háromszoros túljelentkezés a jellemző. Tekintettel arra, hogy az ország vidékfejlesztési politikájának legfőbb kedvezményezettjei a munkaerő-igényes ágazatok, ezért az államtitkár  kiemelte, hogy – az eddigi eredmények alapján – országosan több mint 1900 állattartó telep mintegy 116 milliárd forint támogatással újulhat meg. Emellett mintegy 4500 kertészeti beruházás jut több mint 70 milliárd forint forráshoz. A rendelkezésre álló keret­összeg terhére közel 1200 élelmiszeripari feldolgozó üzem és borászat támogatása valósul meg, ami országosan eddig mintegy 150 milliárd forint támogatás odaítélését jelenti. Miközben számukra 2018-ban újabb felhívás meghirdetésére került sor.

Fontos továbbá, hogy a vidékfejlesztési támogatásokból az önkormányzatok is jelentős beruházási forrásokhoz jutottak: közel ezer településen külterületi útjavítás, illetve ahhoz kapcsolódó gépbeszerzés valósul meg a közeljövőben, több mint 45 milliárd forint felhasználásával. Ezen kívül 944 település esetében településképet javító épületek felújítása történik meg, 29 milliárd forint hozzájárulással. De meg kell említeni azt is, hogy mintegy 400 önkormányzat nyert támogatást helyi termékértékesítést szolgáló piacok infrastrukturális fejlesztésére, valamint a közétkeztetés feltételeinek javítására.

A.N.: A vidékfejlesztési célok megvalósításához a VP-n kívül milyen forrásokra lehet még pályázni? Ezek összesen mekkora pénzösszeget jelentenek?

K.M.: A vidék sokszínűségéből adódóan nem lehet annak fejlesztése kapcsán csupán egy-egy programról beszélni. Többféle lehetőség van, kezdve az említett Vidékfejlesztési Programtól, az egyéb nemzeti forrásból megvalósuló fejlesztési programokon át az egyes bürokráciacsökkentő intézkedésekig. De természetesen az egyes operatív programok, mint például a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), vagy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) támogatásainak jelentős része szintén vidéken valósul meg.

Az Agrárminisztérium az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) forrásain túl is több olyan programot hirdetett meg az utóbbi években, amelyek közvetlenül járulnak hozzá a vidék népességmegtartó képességének fokozásához, a vidéken élők életminőségének javításához. Fontos itt megemlíteni a „Több munkahelyet a mezőgazdaságba” programot, a 2011 óta nemzeti forrásból működő Tanyafejlesztési Programot, valamint a tavalyi évben először elindított Zártkerti Programot is. Például a Tanyafejlesztési Program célja a tanyán élő és élni akaró lakosok, termelők gazdálkodási és életfeltételeinek javítása, valamint az önkormányzatokon és társadalmi szervezeteken keresztül a települési és térségen belüli infrastruktúra beruházások és alapszolgáltatások fejlesztése. 2011 óta összesen mintegy 12 milliárd forintot fordított a kormány ezen célok elérésére.

A.N.: A Magyar falu program miként kapcsolható össze a VP-vel? Az előbbi programban mennyi pénz áll rendelkezésre?

K.M.: A kormány célja, hogy a Magyar falu programban lehetőség szerint minden magyarországi kistelepülés érdeke érvényesüljön, minden vidéki ember nyertese legyen a kezdeményezésnek. Ami a Vidékfejlesztési Programmal való kapcsolatát jelenti, fontos feladat a fejlesztések megfelelő lehatárolása, mind azok tárgyát és területi szempontjait figyelembe véve, hiszen a kettős finanszírozást a közösségi jogszabályok szerint kerülni kell. A források eredményesebb hasznosulása miatt ugyanakkor azok szinergiáját is meg kell találni, hogy lehetőség szerint egymást erősítő fejlesztések valósuljanak meg – húzta alá az államtitkár.

A.N.: Milyen ütemben folynak a VP-források kifizetései a nyerteseinek? Van-e „csúszás”, ha igen, miért?

K.M.: A támogatások kifizetése folyamatosan és gördülékenyen zajlik. A program keretében idáig 311 milliárd forint kifizetése történt meg. Mivel a beruházási pályázatok – melyek a program keretének több mint felét teszik ki – többsége esetében 2017-ben születtek meg a támogatói döntések, ezért azok megvalósítása folyamatban van az ügyfelek részéről. Tekintve, hogy az említett pályázatok esetében utófinanszírozásról van szó, ezért a beruházási fejlesztések megvalósítása után lehet a támogatások többségét kifizetni. A beruházási pályázatok esetében az eddig beérkezett kifizetési kérelmek kétharmadát már folyósította a Magyar Államkincstár.

Fontos továbbá, hogy 22 olyan felhívást tartalmaz a Vidékfejlesztési Program, amelyek kifizetése csak többéves ütemezésben történhet (például: Leader helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása, Fiatal gazdák támogatása, Kisüzemek támogatása), illetve ezek között van 6 olyan, amelyek kifizetése legalább 5 éven keresztül zajlik (például az AKG két kiírása, valamint az ÖKO-támogatás).

A.N.: Biztosítható-e a vidékfejlesztési célok komplex megvalósítása egy-egy konkrét beruházás esetén? Ennek elérését miként lehet ösztönözni, például a fiatal gazdák esetében?

K.M.: A magyar vidék jövője alapvetően az ott élő és ott tevékenykedő fiataloktól függ. Éppen ezért fontos, hogy olyan jövőképet lássanak maguk előtt, hogy a vidéki életet és a gazdálkodást válasszák. Ebben az agrárpolitikának is komoly szerepe van. A Vidékfejlesztési Program kiemelten kezeli többek között a fiatal mezőgazdasági termelők támogatását is. A Fiatal Gazda Tematikus Alprogram mind az induló, mind az aktív gazdálkodók részére biztosít támogatási forrást. Az induló gazdálkodókat támogató – a generációs megújulás előmozdítását ösztönző – felhívás keretében több mint 1200 pályázó nyert el egyenként 40 ezer eurós (mintegy 12-13 millió forintos) támogatást. A mezőgazdasági üzemi beruházások esetében az Alprogram külön forráskeretet biztosít a jogosult fiatal gazdák részére. A megjelent felhívások alapján eddig több mint ezer fiatal gazdálkodó nyert el összesen mintegy 40 milliárd forintos támogatást például állattartó telepek és kertészeti üzemek fejlesztésére, terménytárolók építésére, vagy öntözéses projektek megvalósítására.

A.N.: A nők szerepe miként növelhető a vidékfejlesztésben? Ennek a szerepvállalásnak a növelése milyen pozitív hatással járhat?

K.M.: A sikeres vidékfejlesztés alapjait teremti meg annak a csaknem 100 ezer nőnek a szerepvállalása, akik a mezőgazdaságban és az ahhoz tartozó ágazatokban dolgoznak. Azzal, hogy partnerként tekint a kormány a vidéken élő nőkre, akár a Vidékfejlesztési Program keretében megjelent pályázati felhívásokkal, akár a családbarát intézkedésekkel, hozzájárul a szerepvállalásuk növeléséhez.

Számos olyan fiatal gazdaasszony van például, aki a Vidékfejlesztési Program keretében elnyert támogatásának köszönhetően a családi gazdaság mellett önálló vállalkozásba is kezdett. De ugyanúgy említhető a többi, olyan munkaerő-igényes ágazat, mint a kertészet, vagy az állattenyésztés, ahol a nők legalább olyan jól megállják a helyüket, mint a férfiak.

A munkájuk méltó elismeréséért az ENSZ Közgyűlése tavaly életre hívta a vidéken élő nők világnapját, amelyet az Agrárminisztérium is kiemelten kezel. A családok évében Magyarország számára különösen fontos volt ez az alkalom, valamint a család és a munka egyensúlyának fontosságára való felhívás.

A.N.: Az új megoldások alkalmazását, az innováció folyamatos jelenlétét miként lehet biztosítani a vidékfejlesztésben, hogy a beruházások valóban a jövőt szolgálják, például a borászatban, vagy a halgazdálkodásban?

K.M.: Az tapasztalható, hogy a világ és benne a mezőgazdaság, az élelmiszeripar egyre gyorsuló ütemben fejlődik és ettől a magyar viszonyok sem függetleníthetők.

A Vidékfejlesztési Program pályázatai 50 százalékban beruházásokra lettek elkülönítve, amik akár az élelmiszeripari, borászati, állattenyésztési, vagy éppen a kertészeti ágazat fejlesztési elképzeléseit hivatottak elősegíteni. Emellett fontos kiemelni azt a 27 milliárd forint keretösszegű pályázatot is, amelynek keretében az Agrár-Innovációs Operatív Csoportok által megvalósított innovatív projektek részesülhetnek támogatásban. Ennek nyomán várhatóan olyan projektek megvalósítására kerülhet sor a következő időszakban, amelyek az agrárgazdaság termelékenységének és környezeti hatékonyságának javítását szolgálják, különös tekintettel az erőforrás-hatékonyságra és a klímaváltozáshoz való adaptációra. Ez a felhívás már lezárult, amelyre több mint 28 milliárd forint támogatási igény érkezett be a pályázók részéről. A beérkezett kérelmek feldolgozása folyamatban van.

A halgazdálkodás kapcsán elmondható, hogy a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) mintegy 16 milliárd forintos keretéből több mint 9 milliárd forint szolgálja a beruházási elképzelések megvalósítását, amelyek a termelők innovatív,
új megoldásainak alkalmazását is elősegítheti. Külön kiemelendő a programon belül „Az akvakultúra terén történő innováció ösztönzése” című pályázat, mely keretében megvalósuló projektek a technológiai fejlődés, az innováció és a tudástranszfer megerősítését szolgálják. A pályázat keretében ez idáig már mintegy 1,2 milliárd forint támogatás megítéléséről döntöttünk – mondta Kis Miklós az Agro Naplónak.

-an-

Kis Miklós szakmai bemutatkozása

Kis Miklós Zsolt Cegléden született, gyermekkorát Nyársapáton töltötte. A Budapesti Gazdasági Főiskolán logisztikai szakirányú végzettséget szerzett, majd két felsőfokú nyelvvizsgával a zsebében, amerikai multinacionális vállalatoknál helyezkedett el, miközben folytatta tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán, ahol a bankok és pénzintézetek világát ismerhette meg.

2002-ben úgy döntött, hogy visszatér az édesapja családi gazdaságába. Emellett, 8 éven keresztül szülőfaluja alpolgármestere is volt egyben.

2005-től egyre aktívabb szerepet vállalt a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége munkájában, az Ifjú Gazda Tagozat elnökeként a fiatalok érdekeit képviselte.

2010-től Jakab István hívására az Országgyűlés Alelnöki titkárságán szakértőként dolgozott. Ugyanebben az évben a Pest megyei Közgyűlés tagja lett, majd a Területfejlesztési Bizottság elnöki tisztségét töltötte be 2014-ig.

A Kamarai törvény elfogadása után, az újonnan felálló testület elnökségi tagjaként, illetve kabinetfőnökeként elévülhetetlen érdeme volt a kamarai változások menedzselésében. 

2014 júniusa és 2018 májusa között a Miniszterelnökség államtitkáraként a Közös Agrárpolitika II. pillérének számító EMVA-források felügyeletét látta el, majd 2018 májusától az Agrárminisztérium államtitkáraként folytatja tovább a vidékfejlesztési munkát.

 

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Működjünk együtt termelői csoportban!

Működjünk együtt termelői csoportban!

Az elmúlt év támogatási lehetőségeit és pályázatait áttekintve észrevehető, hogy a termelői csoport tagság sok pályázatnál pluszpontot jelent. De, hog...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?