Megjelent az Agro Napló friss száma: erről nem érdemes lemaradni
Megjelent az Agro Napló legfrissebb kiadványa, melyből sok értékes információt megtudhatnak az olvasók.
Megjelent az Agro Napló legfrissebb kiadványa, melyből sok értékes információt megtudhatnak az olvasók.
Molnár Béla és két fia, Gergely és Dániel beszél a közös munkáról, a digitalizáció szerepéről és a minőségi termelésről, magas szinten digitalizált növénytermesztő gazdaságukban.
A klímaváltozás, a vízhiány és a fenntartható mezőgazdaság iránti igény egyre inkább előtérbe helyezi a precíziós öntözési technológiákat a szőlő- és gyümölcsültetvényekben.
Tisztújító közgyűlést tartott a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület, egy fő változott az elnökségben.
A digitális megoldásokat és precíziós szolgáltatásokat összefoglaló platform indul a NAK oldalán.
A T5 Utility erőgép továbbra is sokoldalú megoldás a szántóföldeken, az ültetvényekben, de az állattartó telepeken is.
Koch Csaba és Koch Pálma beszélgetett velünk a boldog szőlőről, termesztéstechnológiáról, minőségi munkáról és fejlesztésekről.
Ezek az innovatív megközelítések egyre nagyobb teret nyernek a precíziós gazdálkodásban, hazánkban még mindig csak egy szűk réteg az, aki ténylegesen alkalmazza is.
A finn Multiva Forte és Cerex vetőgépei minden elvárható precíziós funkcióval rendelkeznek.
Vas vármegye déli részén, Vasvár városában vezeti állattartó és növénytermesztő vállalkozását a Gallen család.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar gazdák maguktól is elindultak a precíziós gazdálkodás irányába.
A precíziós technológiák komoly segítséget jelenthetnek a gazdáknak a klímaváltozás hatásainak leküzdésében.
Az elmúlt 10 évben megduplázódott a magyar nyelvű képzésben hallgatók létszáma az Állatorvostudományi Egyetemen.
Van igény a magyar gazdák részéről a legújabb technológiák használatára, már csak a támogatásra várnak.
A Kátai családban három generáció dolgozik össze a növénytermesztésben: a nagyapa, Tibor, a fia, Zsolt, valamint a lány unokája, Lora.
A csapadékhiány miatt kiszáradt talajok állapota alapvetően befolyásolja, hogy a kijuttatott tápanyagok valóban hasznosulnak-e.
Agrárdigitalizáció 2025 néven indít intenzív szakmai felnőttképzést a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem.
Van olyan gépforgalmazó, aki már attól tart, a tavalyi szintet se fogja elérni az értékesítés 2025-ben.
Az élelmiszeripar jövője a fiatalok kezében van, a szabályozási és hatósági munkákban szintén szükség van a fiatal szakemberek tudására.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.