Ezért kincs az agráradat – XV. rész: Az átállás első éve az adatalapú gazdálkodásra a Felvidéken

Agro Napló
Ezért kincs az agráradat sorozatunk második évadjának negyedik, májusi részében az adatalapú döntéshozatalról, a helyspecifikus megoldások bevezetésének első évéről, a kapcsolatok és a szakképzés fontosságáról beszéltünk Narancsík János precíziós mezőgazdasági szakmérnökkel.

Támogatók:

     
   

Az átállás első éve az adatalapú gazdálkodásra a Felvidéken

Dr. habil. Milics Gábor

Adatalapon, rendszerben gondolkodva fejlesztenek az átállásnál

Az adatalapú gazdálkodásra történő átállás – különösen egy nagygazdaság életében – komoly kihívás elé állítja a döntéshozókat. Mivel az agráradatokkal csak rendszerben gondolkodva tudunk valamit kezdeni, nem mindegy, hogy az adatgyűjtés milyen eszközökkel, milyen céllal és milyen platformon történik. Vegyes gépállomány esetén előfordulhat, hogy több rendszer, illetve szoftver alkalmazására is szükség van ahhoz, hogy az adatokat be lehessen gyűjteni. A hirtelen keletkező nagy adatmennyiség ugyanakkor kihívásokat is állít a gazdálkodók felé, hiszen a rengeteg adatot kezelni, elemezni, értelmezni kell. Az eltérő rendszerekben gyűjtött adatok esetén pedig arra is szükség van, hogy ezeket az adatokat integráljuk, hogy megtalálhassuk az esetleges összefüggéseket. Az átállás folyamata nem egyszerű, mindenképpen számolni kell azzal, hogy a modern eszközök működtetéséhez olyan többlet informatikai tudásra is szükség van, amivel korábban a gépkezelők esetleg nem is találkoztak. A kezdeti nehézségeket jó esetben azonban siker követi, és az egyes munkafolyamatok elemzésének segítségével hamar meg lehet találni azokat a művelési, kezelési helyeket, ahol át kell gondolni a beavatkozásokat, hiszen a veszteségek és kockázatok csökkentésével azonnal érzékelhető lesz a helyspecifikus, adatalapú gazdálkodás eredménye. A cikksorozat jelenlegi számában erről olvashatunk egy szlovákiai nagygazdaság tapasztalatai alapján. 

Jó olvasást kívánunk az „Ezért kincs az agráradat” cikksorozat második szezonjának májusi cikkéhez!

Fejlesztések Felvidéken: 2500 hektáron álltak át helyspecifikus gazdálkodásra

A helyspecifikus gazdálkodás fejlesztéseiről beszéltünk Narancsík János precíziós mezőgazdasági szakmérnökkel, aki az EXATA GROUP Rt. cégcsoport kötelékében végzi a precíziós gazdálkodási rendszerük bevezetését Szlovákiában.

2021 májusától azon dolgozik, hogy az összesen 27 ezer hektáron gazdálkodó vállalat közel 2500 hektárján bevezessék és helyesen alkalmazzák az adatalapú termelést.

Narancsík János

Így került kapcsolatba a mezőgazdasággal

Számomra a pályaválasztás soha nem volt kérdés, már a gyermekkoromtól kezdve tudtam, hogy a mezőgazdaságban fogok dolgozni. A magyar tanítási nyelvű Gadóci Mezőgazdasági Szakközépiskolában végeztem, majd a Nyitrai Mezőgazdasági Egyetemen a növényvédelem és tápanyag-utánpótlás szakirányt végeztem el. Ezután 10 évet a Szeredi Cukorgyárban dolgoztam agronómusként, majd 4 évet növényvédelemhez közeli területen, kutatási és fejlesztési menedzserként. Ezután megalapítottam saját szaktanácsadói cégem, amellyel a partnereinknél folyamatosan keressük a mindenkori termelésben meglévő problémákat, amelyek megoldása évről évre nagy kihívást jelent. Fontosnak tartom a folyamatos szakmai fejlődést. Ezért nem is volt különösebb kérdés, hogy az első adandó alkalommal elvégezzem a precíziós mezőgazdasági szakmérnöki képzést Mosonmagyaróváron, a Széchenyi István Egyetemen, a legendás 3-as csoport tagjaként. Ez egy nagyon jó döntés volt. A kiváló évfolyamból remek csapat alakult ki, az előadások sokat segítettek a fejlődésben és a kapcsolatépítésben is. Rövid idő alatt tömény ismeretanyagot kaptunk. Az egyetem befejezése után szinte azonnal jött a megkeresés az EXATA GROUP Rt. cégcsoporttól, hogy precíziós mezőgazdasági menedzsereként a helyspecifikus termelés minél több elemét a legrövidebb idő alatt bevezessük a vállalat földterületeinek egy részén. Ezt egy óriási kihívásnak, és egyúttal lehetőségnek is tekintettem, amit szívesen elvállaltam.

Az EXATA GROUP Rt. cégcsoport jelenleg mintegy 27 ezer 300 hektáron gazdálkodik. A terület Nyugat-Szlovákiától, Dunaszerdahelytől egészen a keleti Kassai régióig húzódik, magába foglalva az országban fellelhető termelési területek sokféleségét. Ezeken a területeken a nagyon gyenge minőségű homokos, kavicsos talajoktól a 6 feletti humusztartalmú csernozjomokig minden talajtípus megtalálható.

Így működik az adatalapú gazdálkodás gyakorlata

Minden azzal kezdődik, hogy megszületik egy döntés a tudatos adatgyűjtésről, majd megpróbáljuk mielőbb meghatározni, hogy melyikek legyenek a felhasznált információk. Ma a tematikus szakmai cikkek többsége az adatok fontosságáról szól. Amikor egy gazdaság újonnan és mélyebben belefog az adatgyűjtésbe, hirtelen olyan adathalmaz zúdul az emberre, hogy el kell dönteni, közülük milyen adatok elemzésével kezdi az adatalapú mezőgazdaság bevezetését a vállalkozásában. Mindezeket feldolgozni komoly kihívást jelent.

Ezért a cégcsoportunkban első lépésként mi is meghatároztuk, hogy a technológia mely elemeinek bevezetésével kezdjük az átállást, és milyen mutatókat fogunk elsődlegesen elemezni. A széles palettán megtalálható a helyes menedzsmentzónák kialakításának módszere, a differenciált tőszámú vetés repcében, gabonafélékben, kapásnövényekben (kukorica és napraforgó), továbbá területalapon differenciált dózissal történik a szilárd és a cseppfolyós műtrágyák kijuttatása is. Rengeteg a feldolgozandó adat, amelyek elemzésével a reményeink szerint adatalapú döntéstámogató megoldások is létrejöhetnek. Természetesen ezt a feladatot nagyon nehéz egyedül megoldani, ezért mi együttműködünk magyarországi és csehországi cégek precíziós mezőgazdasági szakembereivel és programjaival.

Hogyan gyűjtitek és rendszerezitek az információkat a döntéselőkészítéshez és a döntéstámogatáshoz?

A folyamatosan keletkező adatokat megpróbáljuk már az elején rendszerezni, a megfelelő mappákba elmenteni, valamint fontos szerepet kapnak a partnereink erre a célra kialakított online elérhető felületei, de természetesen egyéb szoftvereket is folyamatosan használatba állítunk a saját gazdaságirányítási rendszerünkbe integrálva. Nagyon hamar láthatóvá vált az adatalapú megoldások fontossága. Fontos hozomány, hogy ha számszerűsített rendszerben dolgozunk, az azonnal mutatja a beavatkozások hatását és értékét. Elárulja, hol és mit kell javítani a folyamatokban rövid-, közép- és hosszú távon is.

Hogyan használjátok a precíziós technológiával szerelt gépeket és eszközöket?

Tudatosan igyekszünk olyan gépeket vásárolni, amelyek már fel vannak szerelve a precíziós technológia igényeit kiszolgáló elemekkel. Nagyon fontos, hogy igyekszünk „in time”, élőben nyomon követni a munkafolyamatokat. A vetésnél például azonnal elemezzük a kijuttatott vetőmagmennyiségeket, és ha szükséges, beavatkozunk. A modern precíziós eszközök nagyon komoly segítséget jelentenek, hozzájárulnak a munkaműveletek lehető legpontosabb végrehajtásához. Az adatalapú gazdálkodásban pedig az elvégzett munka azonnali értékelése egy komoly minőségi szintlépést jelent. A mai modern gépek rendeltetésszerűen szinte bármit végre tudnak hajtani, de ezeket a rendszereket, gépeket és monitorokat csak a megfelelően képzett, minden szintről támogatott kezelőszemélyzet tudja az elvárások szerint működtetni. Ez további képzéseket, folyamatos közreműködést és intenzív kommunikációt igényel, ami nem könnyű feladat. Mindenkinek tanulnia és fejlődnie szükséges a jó rendszer kialakításához.

A gépeink többsége kiválóan felszerelt, megfelelnek a modern technológiai igényeknek, vagy felszerelhetők ehhez szükséges elemekkel. Nálunk az őszi foszforkijuttatás egy menetben történik a vetéssel.

A vezetés számára stratégiai fontosságú a modernizáció, amelynek a precíziós fejlesztések is fontos részei. A magyarországi rendszerek mellett egy cseh szolgáltató programját is használjuk. Ez azért is érdekes, mert nyugati szomszédjaink kicsit más szempontok szerint szervezik a precíziós gazdálkodási rendszerüket, amelyben az eszközöket menedzsmentzónák meghatározásától az applikációs kijuttatási térképek megjelenítéséig és gyakorlati alkalmazásáig használunk. A folyamatok monitorozása kiemelt feladat, az pedig hatalmas előny, hogy az irányítási rendszer továbbítja az adatokat a felhő és a gépek között, így a gépkezelőinknek ezzel nincs fizikai feladatuk, sőt, szükség esetén azonnali segítségnyújtási lehetőséget is ad. Lényeges, hogy online, élőben látjuk és követjük a termelés változásait, amelyekre így azonnal, akár a központból is reagálni tudunk. Az egyik adatbáziskezelő környezetünk pedig a későbbiekben a terveink szerint központi precíziós adattárolási, -elemzési és gazdaságirányítási rendszerré válhatna, ahol minden adatunk egy helyen van. Jelenleg 3 helyen, 3 rendszerben vannak információink, ezen változtatunk majd a jövőben, hogy az adatbázis, az adattömeg gyorsan és könnyen hozzáférhetően is meglegyen.

Az új rendszer bevezetése

Az új rendszerben komoly kihívás, hogy megfelelően át legyen adva a vezetőség és a gépkezelők részére is a tudás, az új ismeret és a technológiában rejlő előnyök hangsúlyozása. Tudjuk, hogy mit akarunk a modern gazdálkodás gyakorlatában, ennek átültetése a feladat. Az első év tapasztalatai és a látottak alapján elégedettek vagyunk a fejlődéssel. A bevezetés és a munkafolyamatok megfelelő elvégzése, illetve az adatfolyam meghatározása jól halad. A hozamadatokat elemezve pedig majd a kialakított menedzsmentzónák finomodnak, pontosabbak lesznek. Költséghatékonyságot, hozamnövekedést és a talajaink megismerését tűztük ki fontos célként. Egyértelműen látszik, hogy megtakarítást, korábbi megtérülést lehet elérni az egyre pontosabb, adatalapú, helyspecifikus gazdálkodás alkalmazásával. A begyűjtött információk elemzésének köszönhetően megtaláljuk és látjuk a javítható területeket, ami meggyorsítja a fejlesztéseket is. A gépkezelők nagyon figyelnek a beállításokra, ami sok esetben hajtja a tanulási vágyukat is. Szerencsére a munkatársaink nyitottak arra, hogy tanuljanak, mert látják, hogy azok megkönnyítik a munkájukat és élőben visszajelzést kapnak az épp elvégzett feladatról.

A fejlesztések eredményeként a repce, az őszi búza, a kukorica és a napraforgó differenciált vetése és műtrágyázása közel 2500 hektáron valósulhat meg. A precíziós gazdálkodás bevezetéséhez nekünk ez bőven elegendő feladat, ha ezt sikeresen kialakítottuk és fenntartjuk, utána jöhet a növényvédelem, ahol az adatok alapján mindenekelőtt a preventív jellegű beavatkozásokra törekszünk majd – mondta Narancsík János.

A sikeres fejlesztéshez mélyen bele kellett merülni minden precíziós gazdálkodási rendszerünkbe, ehhez napokat töltöttünk közösen a gépkezelőkkel a fülkékben a monitorok előtt. Az átállás nagyon sok kihívást tartogatott az agronómusok és a gépkezelők számára is. Ezeknél nagy segítség volt a több ismeret egyszerre történő elsajátítása, ami átfogó megközelítést tesz lehetővé mindenkinek. Az eredmény természetesen aratáskor, ősszel az adatokból derül majd ki, a hozamtérképek elemzése után. A helyi adottságokat és információkat figyelembe véve közösen értékeljük az alkalmazott technológiákat. Fontos célként tűztük ki, hogy minden résztvevő megértse és elfogadja a helyspecifikus gazdálkodást. A cégcsoporton belül 16 agronómus 3 régióban vesz részt közvetlenül a napi szervezésben – fogalmazott.

Milyen szolgáltatásokkal és szaktanácsadással segítenek benneteket a precíziós folyamatokban?

Három szaktanácsadó cég rendszerével dolgozunk. A célunk ezeknek a megismerése és általuk a munkaműveletek legjobb megvalósítása. Ilyen a menedzsmentzónák kialakítása, a kijuttatási térképek készítése, és az adatelemzés is. 

Mit tanácsolsz vagy javasolsz az átállni készülő, illetve részben, vagy egészben átállt gazdatársaidnak a technológiával kapcsolatban?

A gyakorló precíziós gazdálkodóknak és az ilyen folyamatokat irányítóknak is fontos a türelem. Sokat kell, és lehet tanulni a folyamatok figyelésével és adatalapú elemzésével. Mindenképpen érdemes egy szakmai szintlépés elvégzése. Én Óváron végeztem, csak javasolni tudom az ottani szakmérnöki képzést. Sokat tud adni a tudáshoz, szélesíti a látókört, sok nézőpontot és kiskaput nyit az adatok elemzéséhez és értelmezéséhez.

Összességében mindenképpen ajánlom az átállás mielőbbi elkezdését a termelőknek. Legelső lépésként kezdjék el nézni a mindenki számára ingyenesen is elérhető műholdfelvételeket a területeikről. Hasonlítsák össze a képeken a foltokat a parcellán látottakkal, próbálják meg azokat értelmezni. Keressék meg a beavatkozási lehetőségeket. Ha egy gazda elindul ezen az úton, utána többnyire már nincs megállás, aki kicsit is nyitott a technológiára, hamar meglátja a precíziós termelés hatásosságát és elkezdi használni annak további elemeit is.

 

Repcetermesztés, növényvédelmi és tápanyagtippek

A repce a területeinken minden régióban és termelőkörzetben megtalálható. Ezért az állományok értelemszerűen változatos képet mutatnak. A sikeres repcetermesztés első lépése a fajtaválasztással kezdődik. Elsősorban a nemesítőházak kísérleti eredményeire támaszkodunk, de a saját megfigyeléseinket is felhasználjuk. Főként hibrid fajtákat használunk. A repce vetését augusztus 20-a körül kezdjük a megfelelő tőszámtervvel. A legutóbb néhány kiválasztott parcellát már differenciált tőszámvetéssel vetettünk el. A vetéssel egy menetben alap nitrogén és foszfor műtrágyát is kijuttatunk. A magokat többségében minimalizációs technológiával vetjük, ezért fontos szerepet kap a talaj aktuális víztartalma, vízmegtartó képessége, és a vetés utáni csapadék mennyisége. Érvényes, hogy minél későbbi a vetés, annál nagyobb eséllyel megy gyengébb állomány a télbe. Elengedhetetlen és kiemelt fontosságú az őszi gyomirtás és a regulátorozás tebukonazollal. Fontos az állományok fejlődésének folyamatos nyomon követése. Ha elhúzódik és meleg az ősz, egy bolhák elleni inszekticides kezelésre is szükség lehet. Elengedhetetlen a sárga lapocskák és edények kihelyezése, azok tartalmának folyamatos figyelése. Ez alapján születik meg a megfelelő növényvédelmi döntés. Mi két sémát követünk a sárga edények méréseire alapozva. A repceszárbarkó, a nagy repceormányos és a repcefénybogár ellen piretroid hatóanyagú készítményekkel védekezünk. A második, piretroid és acetamiprid kombinációval elsősorban a repce becőormányos és a repce becő gubacslégy ellen avatkozunk be a virágzás kezdetén. A harmadik védekezés a repce fénybogár ellen az imidokarp, amely sajnos már csak idén engedélyezett. Jövőre emiatt úgy gondolom, ez a kártevő nagy kihívást fog jelenteni a gazdáknak. Az őszi kezelésekhez tartozik még az őszi állományregulátorozás is. Ezt metkonazol hatóanyaggal végezzük, nagyon jó eredménnyel. Tavasszal a gyengébben fejlődő, ritkább állományokat 10–15 centiméteresen javasolt regulátorral kezelni, ezzel valamelyest kiegyenlítjük és bokrosodásra serkentjük az érintett állományokat. A megfelelően sűrű, jól fejlett állományokat, ahol nem jelent meg fómás megbetegedés, nem szoktuk gombaölővel kezelni. Gombabetegségek esetében a tavaszi ellenőrzésekkor elsősorban a fóma gombákat keressük, amelyek ellen szerencsére az elmúlt két évben nem kellett beavatkozni. A botrítisz elleni gombaölő kezelés virágzáskor történik. Azokban a régiókban, ahol a vetésforgó miatt sűrűn szerepelnek az olajos növények és a szója, ez kiemelten fontos. A virágzás elején (30%) mindenképpen javasolt a két hatóanyag-kombinációjú gombaölő kijuttatása.

A tápanyag-utánpótlás során tavasszal igyekszünk jól felerősíteni az állományokat. Ehhez először egy DASA 26/13, másodszor karbamid 46%, 3 DAM 390 folyékony, könnyen felvehető Nitrosolt adunk ki. Mindemellett odafigyelünk a kén- és bórszükséglet kielégítésére is. Ezek növényvédelmi szempontból is fontos elemek. A cél a megfelelő N:S arány betartása és a mikroelemek okszerű adagolása.

Lényeges, hogy közös, rendszeres állományfelmérő napokat szervezünk a gazdákkal, amelyeken a helyi, aktuális helyzetkép szerint értékeljük az állományok fejlettségi állapotát és igényeit. Javaslatokat teszünk a további lépésekre, amelyeket azután a gazda végrehajt. Az eredményeket folyamatosan nyomon követjük a precíziós eszközökkel is, szükség esetén okszerűen beavatkozunk és módosítjuk a terveket.

Kísérletek és vizsgálatok

Sajnos nincs túl sok időnk kísérletek beállítására, ezért főként a vetőmagházak helyi eredményeire és javaslataira támaszkodunk, persze a szemünket is rajta tartjuk az állományainkon. Saját megfigyeléseink befolyásolják a következő évi fajtakiválasztást. Idén már vannak differenciált tőszámmal vetett parcelláink, valamint beállítottunk széles sortávval elvetett parcellát is. Ez idáig mindkét típusú állomány ígéretesnek tűnik, de ahogy nálunk mondják: „majd meglátjuk a vallatásnál – vagyis az aratás után.” Az bizonyos, hogy mindenképpen tovább folytatjuk a vizsgálatokat. Az újdonságokat szívesen kipróbáljuk, a kísérletező hajlam megvan bennünk. A gazdaságunkban kiemelten törekszünk a minimalizációra, a termelés költséghatékonyságának növelésére, ez az egyik fő célkitűzésünk – mondta János.

Ezekkel a témákkal érkezünk a következő részben

Az őszi kalászosok helyspecifikus termesztése, növényvédelem és tápanyag-utánpótlás.

  Az összeállítást az AGRO NAPLÓ felkérésére Csurja Zsolt óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök készítette.

Sorozatunkban korábban:

A cikk szerzője: Csurja Zsolt

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?
AgroNapló  |  2024. június 25. 05:58