A faiskola és a szõlõiskola fás növények szaporításával, nevelésével foglalkozik, az ültetvény létesítésének alapanyagát állítja elõ. Több évtizedre m...
A növénytermesztés kezdete óta a gazdák a legjobb táblarészek, vagy a legszebb növények termését külön gyûjtötték a következõ évi vetésekhez, tudva (v...
A hazai korszerû növénytermesztési technikák, az intenzív belterjes gazdálkodások, a szántóföldi növények egy részének (pl.: burgonya, cukorrépa, áru-...
A kalcium és a cink a növények számára létfontosságú tápelemek. Együttes tárgyalásukat sajátságos antagonisztikus kapcsolatuk indokolja. Nagy szénsava...
A címben említett szerep e két haszonnövény vonatkozásában több szempontból is igaz. Egyrészt a szántóföldi zöldségtermelés, másrészt – ezzel szoros ö...
Az elmúlt években az olajos növények vetésterülete jelentősen megnőtt hazánkban. A vetésforgó lerövidülése miatt az olajos kultúrák – különösen a repc...
A zöldtrágyázás során a többnyire gyors növekedésû és nagy mennyiségû biomasszát adó növényeket abból a célból termesztjük, hogy a zöld részeket a tal...
A májusi idõjárás a sokéves átlaghoz közelítõ felmelegedést hozta, s a csapadék is a szokásos mennyiségben hullott. Az õszi vetésû növények kezdik beh...
A csapadékos tavasznak köszönhetõen a repcék általánosan jól fejlõdtek. A nagy zöldtömeg már elõrevetíti, hogy idén mindenképp szükség lesz állománysz...
A növények táplálkozásában közel húsz tápelem vesz részt, amelyet csoportosíthatunk a növényekre gyakorolt hatásuk alapján (vegetatív növekedést elõse...
A növénytermesztés eredményessége számos tényezõtõl függ. A levegõ széndioxid-tartalma, hõmérséklete, a fény- és a csapadékviszonyok éppúgy fontos kör...
A piaci verseny és a folyamatosan dráguló mezõgazdasági inputok következtében egyre több gazdálkodó látja be a tudatos, tudományos alapokon nyugvó gaz...
Rövid történeti áttekintés Az emberiség története, témánk szemszögébõl nézve egyenlõ a nemesítés, tenyésztés történetével. Szükségleteink valós vagy v...
A növénytermesztéssel foglalkozók már régen felfigyeltek arra az összefüggésre, amely szerint huzamosan, ugyanazon a területen, ugyanazoknak a növénye...
A defláció, a szél okozta erózió, mindenütt megjelenik a Földön. Ezt bizonyítja, hogy a szélerózió mintegy 550 × 100 millió (550 × 108) hektárt érint,...
A jól alkalmazott vetésváltás, azaz a gazdaságban egymás után termesztett növények sorrendjének helyes megválasztása esetenként az istállótrágyázás ha...
Hogy kerül a csizma az asztalra? Ezt kérdezhetjük a cím elolvasása után. Hiszen magára valamit is adó növénytermesztõ nem termeszti kétszer („uram boc...
Az ipari növények közül az elmúlt két évtizedben meghatározó szerepet tölt be a napraforgó. Vetésterülete az utóbbi években 500000 ha körül mozog, a 2...
Az elmélet Az ökológiai vetõmaghasználat alapelve és célja, hogy az ökológiai gazdálkodók meg tudják valósítani a teljes körfolyamatot, hogy a gazdálk...
Átalakítja a mezőgazdaság és az élelmiszeripar csomagolási folyamatait az új uniós szabályozás (PPWR), amely 2026 augusztusától lép életbe.
Minden bizonyíték arra utal, hogy a fertőzött vaddisznó teteme nem véletlenül került a korábban betegségtől mentes területre.
Az amerikai kormány új táplálkozási irányelveit 2026 elejéig elhalasztották, ami késlelteti a hivatalos egészséges étkezési ajánlások közzétételét.
A méz származásjelölésének szigorítása kiemelten fontos annak érdekében, hogy a fogyasztók azonnali és pontos információhoz juthassanak.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) kiadta legfrissebb jelentését az élelmiszer-alapanyagok világpiaci mutatójáról.
