A kora tavaszi vetésû növények (borsó, tavaszi árpa, tavaszi búza, tavaszi zab, cukorrépa, takarmányrépa) magjait legkésõbb március végéig, április kö...
A zöldtrágyázás talajállapotra gyakorolt pozitív hatásai már régóta ismertek. Már a rómaiak is említést tettek a zöldállapotban beforgatott növények t...
A mai értelemben vett „étkezési paprika” termesztésének meghonosodása a XIX. század végére tehetõ Magyarországon. Az 1970-es évek végén még mintegy 10...
Napjainkban világszerte, így hazánkban is egyre inkább fokozódó igény a biztonságos élelmiszer elõállítása, emellett a környezet terhelésének csökkent...
A faiskola és a szõlõiskola fás növények szaporításával, nevelésével foglalkozik, az ültetvény létesítésének alapanyagát állítja elõ. Több évtizedre m...
A növénytermesztés kezdete óta a gazdák a legjobb táblarészek, vagy a legszebb növények termését külön gyûjtötték a következõ évi vetésekhez, tudva (v...
A hazai korszerû növénytermesztési technikák, az intenzív belterjes gazdálkodások, a szántóföldi növények egy részének (pl.: burgonya, cukorrépa, áru-...
A kalcium és a cink a növények számára létfontosságú tápelemek. Együttes tárgyalásukat sajátságos antagonisztikus kapcsolatuk indokolja. Nagy szénsava...
A címben említett szerep e két haszonnövény vonatkozásában több szempontból is igaz. Egyrészt a szántóföldi zöldségtermelés, másrészt – ezzel szoros ö...
Az elmúlt években az olajos növények vetésterülete jelentősen megnőtt hazánkban. A vetésforgó lerövidülése miatt az olajos kultúrák – különösen a repc...
A zöldtrágyázás során a többnyire gyors növekedésû és nagy mennyiségû biomasszát adó növényeket abból a célból termesztjük, hogy a zöld részeket a tal...
A májusi idõjárás a sokéves átlaghoz közelítõ felmelegedést hozta, s a csapadék is a szokásos mennyiségben hullott. Az õszi vetésû növények kezdik beh...
A csapadékos tavasznak köszönhetõen a repcék általánosan jól fejlõdtek. A nagy zöldtömeg már elõrevetíti, hogy idén mindenképp szükség lesz állománysz...
A növények táplálkozásában közel húsz tápelem vesz részt, amelyet csoportosíthatunk a növényekre gyakorolt hatásuk alapján (vegetatív növekedést elõse...
A növénytermesztés eredményessége számos tényezõtõl függ. A levegõ széndioxid-tartalma, hõmérséklete, a fény- és a csapadékviszonyok éppúgy fontos kör...
A piaci verseny és a folyamatosan dráguló mezõgazdasági inputok következtében egyre több gazdálkodó látja be a tudatos, tudományos alapokon nyugvó gaz...
Rövid történeti áttekintés Az emberiség története, témánk szemszögébõl nézve egyenlõ a nemesítés, tenyésztés történetével. Szükségleteink valós vagy v...
A növénytermesztéssel foglalkozók már régen felfigyeltek arra az összefüggésre, amely szerint huzamosan, ugyanazon a területen, ugyanazoknak a növénye...
A defláció, a szél okozta erózió, mindenütt megjelenik a Földön. Ezt bizonyítja, hogy a szélerózió mintegy 550 × 100 millió (550 × 108) hektárt érint,...
Az EFSA legfrissebb éves járványügyi jelentése szerint 2025-ben az EU egész területén nőtt az ASP járványkitöréseinek száma 2024-hez képest.
Dél-Szlovákiában a rendkívül száraz tavaszi időjárás miatt a megszokottnál hetekkel korábban megkezdődött a munka.
Jelentősen nőhet az európai, ezen belül pedig a francia őszibarack- és nektarintermés a 2026-os szezonban.
Vannak olyan ágazatok, ahol a külföldi munkavállalók nem elveszik a magyarok munkáját, hanem megmentik a hazai vállalkozásokat.
Kifejezetten aktív volt hazai termőföldpiac 2025 decembere és 2026 májusa között.
