A tavaszi alapmûvelés, (többnyire szántás) kényszer, tudatosan tehát ne alkalmazzuk tavaszi vetésû növények alá sem. A leírtakon túl azonban lehetnek esetek, amikor végrehajtása kifejezetten előnyös. Visszatömörödésre hajlamos szikeseken előfordulhat, hogy az őszi szántást újra meg kell ismételni, mivel a termőréteg a tél folyamán összeáll. Ártereken, mély fekvésû területeken a tél végi, kora tavaszi belvizek miatt lehet szükséges az alapmûvelés megismétlése. Ha az őszi vetések a tél folyamán meggyérültek szintén hasznos lehet az újólagos mûvelés, a mély forgatást ekkor lehetőleg kerülni kell. Homoktalajokon az őszi mûvelés elhalasztása talajvédelmi célokat szolgálhat.



Az áprilisig elvetendő szántóföldi növényeink közül a cukorrépa az egyik legjelentősebb és legnagyobb szaktudást igénylő. Az elmúlt években a vetésterülete a cukoripar körüli bizonytalanság és leépítések miatt 50–55 ezer hektárra esett vissza. A cukorrépatermesztő körzetek legjobb minőségû talajainkra koncentrálódnak, amit a növény talajállapottal szembeni magas igénye indokol. A termőréteg tömör záróréteget nem tartalmazhat, ellenkező esetben a répatestek deformált fejlődése figyelhető meg. Nagyon fontos a kellően lazult magágy, amelyet a vetés előtt, azzal külön vagy egy menetben lehet kialakítani. A jó magágy jellemzője, hogy aprómorzsás, de nem poros, ülepedett, de nem tömörödött, nyirkos, gyommentes. Az egyenletes talajfelszín kialakítása az egyenletes kelést, valamint a mûtrágyák, vegyszerek bemunkálását segíti elő. Az egyengetésre fogassal kombinált simító, nyirkosabb, rögösebb talajon forgóelemmel kombinált simító használható. A magágykészítés eszköze kultivátor és pálcás henger elemekből álló kombinátor.



A tavaszi kalászosok vetés előtti talajelőkészítése megegyezik az őszi vetésûekkel. Tavaszi alapmûvelés esetén is törekedni kell a kellően aprómorzsás szerkezet kialakítására és vetés után a magágy visszatömörítésére, amely a kelés feltételeit segíti és a talaj kiszáradását akadályozza. Erre a célra kapcsolt gyûrûs- vagy bordáshenger alkalmazható. A borsó a magágyra, a kalászosokkal és a cukorrépával összevetve kevésbé igényes.



A kora tavaszi hónapok az évelő növények telepítésének is egyik lehetséges időpontja. A lucernát abban az esetben vessük kora tavasszal, ha erre az időszakra sikerül jó kultúrállapotú, gyommentes talajt előkészíteni. A magágy minőségét az apró magvak, valamint a sekély vetési mélység határozza meg. A jó lucernamagágy aprómorzsás, porhanyós, a felső 2 cm-es réteg alatt minél jobban tömörített. A nedvesség megőrzése a kelés szempontjából alapvető jelentőségû, mivel a többnyire száraz, kora tavaszi időszakban a magágy kiszáradása vontatott keléshez vezethet.



Az április meghatározó hónapja a földhasználóknak, hiszen ekkor kerülnek ki a földekre két jelentős kultúrnövényünk magjai: a kukorica és a napraforgó. A kukorica termőterülete némi csökkenést mutat az elmúlt években, de így is meghaladja az egymillió hektárt. Gabonaféléink közül a kukorica a legigényesebb a talaj minőségére és kulturállapotára. A legjobb eredményeket csernozjom és réti csernozjom talajokon lehet elérni. Ez nem mond ellent annak, hogy a kukoricát igen változatos termőhelyeken termesztjük, amely egyben a termésátlagok országon belüli ingadozásának egyik oka. A tavaszi talajelőkészítés módja, ideje függ a talaj típusától, az időjárástól, az alapmûvelés módjától. Általában a mélyebb magágy pontos előkészítését a kombinátorok lehetővé teszik. Ezeket rendszerint két alkalommal használjuk, kora tavasszal és közvetlenül a magágy készítésekor, amellyel egy menetben történhet a vetés is. A vetésidő betartása és időjárástól (elsősorban csapadéktól) való függőségének ismerete különösen fontos, mert a kukorica a hideg talajokat nem szereti, az alacsony hőmérsékletre vontatott keléssel és tőszámhiánnyal reagál.

Legjelentősebb olajnövényünket, a napraforgót 2005-ben több, mint félmillió hektáron termesztették. Mivel a talajjal szemben közepesen igényes növény, homoktalajokon és javított szikeseken is jó eredményekkel termeszthető. Magággyal szembeni igénye a kukorica és a cukorrépa között van. Deflációra hajlamos homoktalajokon, ahol ősszel nem szántottunk április 10–15-e előtt ne kezdjük meg a talaj-előkészítést.

A cikk szerzője: Dr. Gyuricza Csaba