Kiskunhalastól délre már megjelent és terjedni kezdett egy Amerikából származó évelő fű, a homoki prérifű, amely veszélyeztetheti az őshonos fajokat.
A Szerb Nemzeti Bank adatai szerint júliusban a gyümölcsök 36%-kal voltak drágábbak az előző év azonos időszakához képest.
A felmelegedő időjárás miatt egyszerre nagy mennyiségű áru ömlött a piacokra, és sok a nagy méretű, nehezen eladható dinnye is.
Az elmúlt napokban három kígyómarást kezeltek az isztriai orvosok, ami rendkívül szokatlan ilyen rövid időszak alatt.
Kihirdették csaknem az ország egész területére vonatkozóan az aszálykár okán kialakult vis maior helyzetet.
A legfrissebb előrejelzések szerint számottevő csapadékra van kilátás a magyar földeken.
Már a 2 millió tonnát sem éri el a zöldség-gyümölcs termés, egyre kevésbé vagyunk képesek hazai termelésből kiszolgálni a hazai fogyasztást.
Rekordalacsony a Tisza vízállása Szolnoknál, mostanra megdőlt a korábbi rekord is.
Súlyos aszály sújtja Törökországot, Szerbiát és Magyarországot, ami jelentősen veszélyezteti a mezőgazdasági termelést és az energiaellátást.
Korán kezdődött a szüret a szekszárdi borvidéken, ahol a klímaváltozás miatt már augusztus közepén megkezdték a korai szőlőfajták betakarítását.
Az aszály és a csapadékhiány az állattartás minden szegmensét érinti, aminek hatására a legeltetési időszak drasztikusan lerövidült.
Az elmúlt időszak száraz és aszályos időszaka után a hét második felében végre megérkezik az eső Magyarországra.
Óriási gondban vannak a termesztők Olaszországban az aszály és az összeomló kereslet által keletkezett alacsony árak miatt.
A klasszikus évszakok ideje lejárt, el kell felejteni a korábban megszokott fajtákat.
Az aszály, a csökkenő árak és fogyasztás hármas szorításában küzd a hazai halászati ágazat.
A következő napokban még a hőség fokozódására lehet számítani, vasárnap érkezik majd egy hidegfront.
A klímaváltozás hatásai, a gazdasági nyomás, a növényvédelmi hatóanyagok kivonásai együttesen alakítják át a növénytermesztés jövőjét.
Az idei nyár is megmutatta a klímaváltozás hatásait: a hosszan tartó aszály után heves zivatarok okoztak súlyos károkat az országban.
Súlyos aszály és hőség pusztít Szerbia délkeleti hegyvidékén, ahol a vízhiány már az állatok életét is veszélyezteti.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
