Ez a növény lesz a magyar földek új sztárja? Jól járhat, aki termeli
2026-ban először haladhatja meg a napraforgó vetésterülete a kukoricáét Magyarországon.
2026-ban először haladhatja meg a napraforgó vetésterülete a kukoricáét Magyarországon.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
Óriási repedések keletkeztek az aszály hatására, a szárazság a következő napokban tovább fokozódik, kevéske eső csak délnyugaton eshet.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A legrosszabb forgatókönyv szerint az évszázad végére a főváros klímája Észak-Irán egyes területeihez hasonlíthat.
Az ország legnagyobb részét aszály sújtja, igen nagy szükség lenne már az áztató esőkre itthon.
Az európai mezőgazdaság működését egyre inkább olyan folyamatok határozzák meg, amelyek nem mindig látványosak, mégis alapjaiban alakítják át a termelési környezetet.
Nem akar térségünk fölött délnyugatira fordulni a légköri áramlás, amely enyhébb, csapadékosabb időt hozhatna.
Az előrejelzések egyre nagyobb valószínűséggel számolnak a szuper El Niño kialakulásával, amely egyes régiókban súlyos aszályt, máshol heves viharokat okozhat.
A beszámoló szerint a legtöbb alapvető haszonnövény hozama már mintegy 30 Celsius-fok felett csökkenni kezd.
A gyomirtás elmaradása akár a teljes termés elvesztéséhez is vezethet, de egy rosszul időzített vagy nem megfelelően megválasztott kezelés is jelentős gondot okozhat.
Az éghajlatváltozás hatásait Közép-Európában nem pusztán kevesebb csapadék vagy több hő formájában érezzük.
Évről évre mintegy kétmillió fecske hiányzik Magyarországról, emiatt kétezer tonna rovarral több marad a környezetünkben.
Csak a hét első napjaiban öntözhetnek elszórt záporok itthon, a nedvességet azonban hamar felszárítja a szél.
A modern, víztakarékos technológiák és a kontrollált termesztési környezetek kulcsszerepet játszanak abban, hogy a mezőgazdaság alkalmazkodjon a változó klimatikus viszonyokhoz.
2025-ben az előző évhez képest jelentősen nőtt a megkötött agrárbiztosítások száma Magyarországon.
Hazatérő fecskéinknek az idei aszályos tavaszon ismét nehéz vagy éppen lehetetlen sarat találniuk.
Sokkal nagyobb eséllyel omolhat össze az észak-atlanti áramlás, mint eddig gondolták.
Magyarország Európa egyik „legfelszántottabb” országa, mégis egyre több alapélelmiszerből szorul importra.

Dánia eddig csak hírből ismerte a tokaji borokat, lakói inkább a francia és a spanyol márkákat választották.
A 2025–2026-os tél a korábbi évekhez hasonlóan melegebb volt a sokéves átlagnál.
Bár a brit piac hagyományosan a barna héjú tojást részesíti előnyben, a fehér tojóállományok aránya fokozatosan növekszik.
Megvan az év első hőségnapja, berobbant a nyári meleg, idén először mutattak a hőmérők 30 fokot.
Lengyelországban a hajtatott kígyóuborka ára az elmúlt napokban némi növekedést mutatott ugyan, de az emelkedés korántsem tekinthető jelentősnek.