Ez lenne a titok? Így kaszálhatnak nagyot a magyar gazdák?
A klímaváltozás hatásait csak jól átgondolt fajtaválasztással és technológiai fejlesztésekkel lehet csökkenteni.
A klímaváltozás hatásait csak jól átgondolt fajtaválasztással és technológiai fejlesztésekkel lehet csökkenteni.
Romlik az exportteljesítmény, nő az importfüggőség, és egyre kevésbé képes az ország a belföldi piacot saját termékeivel ellátni a zöldség-gyümölcs ágazatban.
Az utóbbi évek szélsőséges időjárása és a kiszámíthatatlan piaci mozgások alapjaiban változtatták meg a szántóföldi növénytermesztés feltételeit.
Hazánkban a ténylegesen megöntözött területek az előzetes adatok szerint az elmúlt évekhez képest 10%-al nőttek 2025-ben.
A tavalyihoz képest jelentősen csökkent a cukorrépa termőterülete Magyarországon, és ennek még komoly következményei lehetnek.
Megáll az ész: "emlékező" baktériumok hozhatnak fordulatot az aszály elleni küzdelemben.
Az új technológiák, a vetésszerkezet tudatos átalakítása és a fiatalabb generációk szakmai felkészültsége mind kulcsa lehet a fenntartható működésnek.
A késő ősz és a kora tavasz - amikor a fákon nincs lomb - ezek az ideális időszakai a szabad gyökerű gyümölcsfa oltványok ültetésére.
Több gazda keresi az alternatív tápanyag-utánpótlást szolgáló készítményeket – mutatjuk, mit kell tudni róluk.
A klímaváltozás következtében egyre súlyosabb aszályok és növekvő tűzveszély fenyeget.
Potyó Imre tavaly talált rá a Börzsönyben a különleges süngombára, amelyet a kékóra fényében szakállas szellemként örökített meg.
Már most itt az ideje felkészülnünk a klímaváltozással kapcsolatos ártalomcsökkentésre.
A faállománnyal borított erdőgazdálkodási célú területek mérete az elmúlt két évtizedben nőtt itthon.
A természetfotósok olyan élőhelyeket és fajokat mutatnak meg, amelyek létezése ma már korántsem biztos.
Sok víz elpárolgott a Balatonból, ami elsősorban a nyári hőség és az aszály számlájára írható.
A kormány 4,7 milliárd forint forrást különített el az Aszályvédelmi Akcióterv végrehajtására.
A chilei Andres Bello Egyetem tudósai a Cistanthe longiscapa nevű, helyi nevén "pata de guanaco" virágot vizsgálják.
A versenyképes gazdálkodás és a termésbiztonság érdekében is kiemelten fontos a területi vízgazdálkodás megújítása.

Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.