Az AMOC lényegében egy hatalmas „szállítószalag”, amely a trópusokon felmelegedett vizet az Atlanti-óceánon keresztül Európa és az Északi-sark felé tereli, ahol a víz lehűl, lesüllyed, majd a mélyben visszaáramlik. Ez a rendszer alapvetően befolyásolja Európa, köztük hazánk éghajlatát is: enyhébb teleket és mérsékeltebb nyarakat köszönhetünk részben neki. Az éghajlatváltozás következtében ez az áramlási rendszer jelenleg az elmúlt 1600 év leggyengébb állapotában van.
Az éghajlatkutatók számos különféle számítógépes modellt alkalmaznak a jövőbeli klíma értékelésére. Az összetett AMOC-rendszer esetében azonban ezek igen eltérő eredményeket adnak: egyes modellek 2100-ra semmilyen további lassulást nem jeleznek, mások viszont körülbelül 65%-os, vagyis hatalmas lassulást prognosztizálnak - még akkor is, ha a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó szén-dioxid-kibocsátást fokozatosan nettó nullára csökkentjük. A kutatás során valós óceáni megfigyelési adatokat vetettek össze a meglévő éghajlati modellekkel, ami nagy mértékben szűkítette a bizonytalansági tartományt. Sajnos azonban így is a legsúlyosabb jövőt valószínűsítő modellek egyeznek a legjobban a valósággal.
Az eredmények szerint 2100-ra 42-58%-os lassulás várható, ami szinte biztosan az áramlás összeomlásához vezet.
Mi okozza a gyengülést? A szakértők szerint az áramls gyengüléséért az Északi-sarkvidék gyors felmelegedése, a megnövekedett csapadékmennyiség és grönlandi jég olvadása felelős. Ezek mind több édesvizet juttatnak az óceánba, ami gyengíti az áramlást, mert csökkenti a víz sűrűségét és a lesüllyedését.
Mi történne, ha összeomlana? A következmények globálisak lennének, de Európát különösen súlyosan érintenék:
- Extrém hideg telek és súlyos nyári aszályok Európában.
- 50-100 centiméteres tengerszint-emelkedés az Atlanti-óceán partvidékén.
- A trópusi csapadékövezet eltolódása miatt mezőgazdasági katasztrófa Afrikában és Dél-Amerikában.
Fontos hangsúlyozni, hogy az összeomlás nem egyik napról a másikra történne - ha bekövetkezik, az egy évszázados folyamat lenne. Az igazi veszélyt az jelenti, hogy a rendszer elérhet egy visszafordíthatatlan billenési pontot, amelyen túl a folyamat már nem állítható meg. Stefan Rahmstorf, az egyik vezető AMOC-kutató szerint ez a billenési pont akár a század közepén is bekövetkezhet. Mindez ismét rávilágít arra, hogy a globális felmelegedés mérséklése nemcsak a hőmérséklet-rekordok miatt létfontosságú, hanem azért is, mert a klímarendszer egyes elemei visszafordíthatatlan változásokra lehetnek képesek.
