2026 márciusában mérték a második legmagasabb globális tengerfelszín-hőmérsékletet a mérések kezdete óta, derült ki a Copernicus Klímaváltozási Szolgálatának (C3S) márciusi összefoglalójából. A Copernicus az úgynevezett extrapoláris óceáni övezetet vizsgálja, vagyis a 60 déli és 60 északi szélességi fok közötti tengervíz-felszínt, így a mutató a sarkvidéki, jéggel borított térségeken kívüli világtengerek állapotát mutatja. Ebben a sávban 2026 márciusában 20,97 fokos globális átlag adódott, ami csak a 2024 márciusában mért rekordtól maradt el - írja az Időkép.
Carlo Buontempo, az ECMWF Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálatának igazgatója szerint a 2026. márciusi adatok kijózanító képet festenek: a globális hőmérséklet 1,48 fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet, az arktiszi tengeri jég kiterjedése rekordalacsony volt, a tengerfelszín hőmérséklete pedig ismét a történelmi csúcsok közelébe emelkedett. A Copernicus arra is kitér, hogy a rendkívül meleg tengervíz hátterében részben az El Niñohoz kapcsolódó folyamatok is szerepet játszhatnak.
A Copernicus adatai alapján 2026 márciusa globálisan a negyedik legmelegebb március volt a mérések sorában: a felszínközeli levegő globális átlaghőmérséklete 13,94 fok, ami 0,53 fokkal haladta meg az 1991 és 2020 közötti átlagot. Európában még nagyobb volt az eltérés, a kontinens átlaghőmérséklete 2,27 fokkal alakult a sokéves átlag fölött, így itt a második legmelegebb márciust jegyezték fel.
Mit jelent ez számunkra?
A melegebb tengerek a Kárpát-medence időjárására is hatással lehetnek, még ha nem is közvetlenül. Az átlagosnál melegebb tengervíz több nedvességet és energiát adhat a légkörnek, ami kedvezhet az intenzívebb csapadékos helyzetek, hevesebb zivatarok, illetve a tartósabb hőhullámok kialakulásának is. Hogy ez nálunk éppen milyen formában jelenik meg, azt mindig az aktuális nagytérségű légköri helyzet dönti el.







