Új agrár-műszaki rendszermérnök mesterszakot indít a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem 2024. februárjában, melyre agrárképzési területen szerzett...
Agrár-műszaki rendszermérnök mesterszakkal bővül a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem képzési portfóliója.
Az agrárszakképzést hozzá kell igazítani a mezőgazdaságban tapasztalható, egyre gyorsulnak a technológiai változásokhoz.
A fenntarthatósági megfelelések egyrészt bizonyos összefüggésekben megnyugvást adnak, de egyre nehezebb körülményeket teremtenek gazdálkodóknak.
Felismerve a digitális technológia előnyeit a magyar gazdák közül is egyre többen alkalmazzák a legújabb fejlesztéseket.
A fenntartható mezőgazdasági termelés, valamint a digitalizáció lesz a fókuszban az egyik legjelentősebb mezőgép-expón.
Dr. Vona Viktóriával beszélgettünk a digitális átállásról, a talajról és az agrárképzésről.
Amerikában tesztelik a keretforgatásos módszert, ha beválik, 80 százalékkal szoríthatja vissza az atkákat.
A magyar agrárminiszter szerint tovább kell erősíteni az osztrák-magyar agrárkapcsolatokat.
Ötödik alkalommal látta vendégül a gazdákat és a szakembereket a Baranya vármegyei Újpetrén Kohlmann József és Ferenc.
Hiába van nagyon sok modern és okos eszköz a magyar gazdaságokban, ha a termelők nem használják ki ezek lehetőségeit.
Az autonóm mezőgazdasági gépek hatékonyak, és gyógyírt jelenthetnek a munkaerőhiányra is.
Súlyos gondokkal kell szembenéznie a magyar mezőgazdaságnak és az arra alapozott élelmiszertermelésnek is.
A jövőben a magyar gazdáknak folyamatosan képezniük kell magukat, vagy szakértői segítséget kell igénybe venniük, ha versenyben akarnak maradni.
A fenntarthatóságot szolgálja a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári Smart Farm Tangazdasága.
A következő időszakban kiemelt fontosságú lesz a magyar gazdák digitális képzettségének fejlesztése.
A digitalizáció egyre jobban utat tör magának a mezőgazdaságban, amire a gazdák is nyitottak.
A magyar mezőgazdaság túlgépesített, de még nem használjuk ki kellőképpen a gépek adottságait.
A pénz, a szándék és a kényszer is megvan a magyar élelmiszeripar digitalizációjára.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
