Agrárdigitalizáció: nem elég megvenni, jól is kell használni

Agrárdigitalizáció: nem elég megvenni, jól is kell használni

agrarszektor.hu
A világban korábban nem látott tempóban zajlik a különböző gazdasági ágak fejlődése, a sorból nem marad ki a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az erdészet sem. Az ágazatban egyre több helyen jelennek meg az adatgyűjtésre szolgáló mérőműszerek, a komplex döntéstámogató rendszerek, melyek segítségével az üzemek teljesítménye nyomon követhető, és a döntéshozók adatokkal alátámasztott lépéseket tehetnek a fejlődés érdekében. Míg 10-15 évvel ezelőtt a digitalizáció még csak egy kényelmi szolgáltatás volt a vállalatok számára, mostanra már komoly versenyelőny, a jövőben pedig kötelező minimum lehet. Kérdés azonban, hogy képes-e tényleges megoldást nyújtani a mezőgazdasági ágazatok problémáira?

Napjainkra a világ eljutott oda, hogy az adat és a belőle nyert hasznos információ képviseli az egyik legnagyobb értéket egy jól működő vállalatnál - derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) legfrissebb kiadványából. Nincs ez másképp a mezőgazdaságban sem: 2019-ben készült el a Digitális Jólét Program keretein belül Magyarország Digitális Agrár Stratégiája, valamint később ehhez a kapcsolódó intézkedési terv. Ezzel a magyar mezőgazdasági szereplők lehetőséget kaptak arra, hogy egy újabb lépést tegyenek az adat alapú digitális mezőgazdaság, az úgynevezett mezőgazdaság 4.0 (Smart farming) felé.

A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a gazdálkodók körében ugyanakkor még komoly problémát jelent a tudáshiány, és nem feltétlenül van meg az igény az átállásra. A digitális átállást a gazdálkodók, de a termelői csoportok esetében is csupán egy szűk réteg képes teljesen önállóan megvalósítani. A digitalizáció üzem szintű kialakítása komoly befektetés, amit nehéz néhány éven belül kigazdálkodni, és a magyar üzemméretek és birtokstruktúra mellett nem minden esetben lehet kifizetődő.

A gazdálkodók az adatszerzésre alkalmas gépeket beszerzik, azokat viszont a hagyományos munkák elvégzésére használják, figyelmen kívül hagyva azt a számos lehetőséget, amelyet egy ilyen eszköz még kínál

- olvasható a kiadványban.

Okos gépet okosan kellene használni

Továbbá azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Magyarországon jelentős problémát okoz az adatféltés jelensége: sem a gazdálkodók, sem pedig a különböző cégek nem osztják meg szívesen az adataikat. Ezen a területen még fejlődni kell.

További kihívást és problémát jelent, hogy a magyar mezőgazdaságban jelentős munkaerőhiány tapasztalható. Mostanra már nem csupán a szakképzett munkaerő hiányzik az ágazatból, betanított munkásból és idénymunkásból sincs elég. 2015 és 2020 között a - nem fizetett családi és időszaki munkaerő-ráfordítást is magában foglaló - munkaerő-felhasználás jelentősen, 24%-kal esett vissza.

Fontos továbbá megemlíteni az uniós tagállamok „elszívó hatását” a munkaerőre, vagyis hogy aki még kapható is lenne ilyen munkára, az inkább nyugatra megy az ottani, hazaihoz képest magasabb bérek miatt. Az AKI felmérése alapján a mezőgazdasági vállalkozások számára a munkaerővel kapcsolatosan a legnagyobb nehézséget a folyamatosan növekvő bérigény, a munkavállalók elkötelezettségének és munkatapasztalatának hiánya, illetve a szezonális foglalkoztatottaknál az alacsony munkamorál jelenti. Az adatok azt mutatják, hogy

a munkaerő megtartására a magyar vállalkozások az emelkedő bért tekintik a leghatékonyabb eszköznek, a szervezeten belüli előrelépést, az életpálya-tervezést vagy a tulajdonrészhez jutást kevesen tartják hatékony ösztönzési formának.

A kiadvány szerzői szerint a munkaerőhiány enyhítésének egyik lehetséges módja lehet a robotizáció és az automatizáció erősítése az ágazatban. Ehhez tudásátadásra és ismeretterjesztésre lesz szükség, valamint egy olyan információs háló kialakítására, ami ki tudja szolgálni a digitalizáció iránt érdeklődő gazdálkodókat.

Az Agrárkamara szerint a már rendelkezésre álló technikai vívmányok – többek között a drónok – alkalmazásának elterjedése érdekében pedig fontos a vonatkozó jogszabályok felülvizsgálata, valamint a mezőgazdaságban külföldön már működő „jó gyakorlatok” figyelemmel követése és átvétele.

Fel kell nőni a kicsiknek is

A NAK szerint a következő évtized egyik legnagyobb kihívása az lesz, hogy sikerül-e a magyar mezőgazdaságot is digitális pályára állítani? A hazai mezőgazdasági vállalatok, és ezen belül is főként a kisebb termelők jelenleg csak korlátozott ismeretekkel rendelkeznek a modern termelési módszerekkel és technológiákkal kapcsolatosan, amin javítani kell. Ezen felül kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a következő uniós költségvetési időszakban az ágazatba érkező forrásokból olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyekkel a digitalizáció terén szükséges előrelépések biztosíthatóak.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!