A mezőgazdaságban is zajlik a pénzügyi digitalizáció, egyre több új szolgáltatás áll a gazdák rendelkezésére.
A nemesítés, a digitalizáció és a fejlődés jelentheti a megoldást az agrárium legnagyobb kihívásaira.
Gyere a PREGA nulladik napjára! Kötetlen tapasztalatcsere, olcsóbban! Neked van már különjegyed a workshopra?
Gyere a PREGA nulladik napjára! Kötetlen tapasztalatcsere, olcsóbban! Neked van már különjegyed a workshopra?
Teljesen új programelemekkel bővült a PREGA. A rendezvény fővédnöke Nagy István agrárminiszter.
Az Ezért kincs az agráradat sorozatunk harmadik évadjának első részében az agrotechnológia alapját adó mezőgazdasági gépek világába látogatunk el több...
A jövő mezőgazdaságának kevesebb lóerőre, és több intelligenciára lesz szüksége.
A PREGA 2023 – Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Konferencia és Kiállítás résztvevői választ kaphatnak arra, hogy milyen stratégiák mentén é...
A gazdaságok digitális átállását is segíti az AEDIH projekt, amelyben az Agrárkamara is részt vesz.
Együttműködési megállapodást kötött a Széchenyi István Egyetem és a szekszárdi Déli Agrárszakképzési Centrum.
Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a precíziós gazdálkodást lehetővé tevő technológiák.
A felgyorsult fejlődés, a technológiai átalakulás folyamatos alkalmazkodásra készteti az agráriumot – mondta az agrárminiszter csütörtökön Budapesten...
Az agrárminiszter szerint a felgyorsult fejlődés alkalmazkodásra készteti az agráriumot is.
A jövő agráriumában kiemelt szerepe lesz a modern, adatalapú technológiáknak, a drónoknak és a felkészült szakembereknek.
Az elmúlt évtizedekben óriási ugrás következett be, a mezőgazdaságban sok esetben mégis ugyanazt teszik, mint 30 évvel ezelőtt.
Novemberben jön a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) agrárinnovációkkal foglalkozó konferenciája.
Komárom-Esztergom megyében, Nagyigmándon az agrárdigitalizáció és a víz volt az úr a Digitális Agrárakadémia programján.
Az együttműködés célja az agrárdigitalizáció fejlesztése és elterjesztése, valamint a mezőgazdasági vállalkozók edukálása.
Az agrárdigitalizáció elterjedése hozhat áttörést a Közép-Duna Menti Kiemelt Térségben.
Egyre több nő dolgozik a magyar mezőgazdaságban a modernizációnak köszönhetően, de továbbra is a férfiak dominálnak.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
