Magyarország korábban a kukoricatermesztés világélvonalába tartozott. Az 1980-as évtizedekben a genetikai haladást illetõen (151,5 kg/ha/év) a világon...
Az átlag európainak mindössze 25 euróba, azaz egy közepes ebéd árába kerül a tíz új tagállam felvétele 2004-2006 között. 2004. májusától 2006 végéig...
A 2003-as pénzügyi évben, 2002. október 16. - 2003. október 15. között agrárkiadásokra 44,7 milliárd eurót irányoztak elõ. A tényleges kifizetés - elõ...
Magyarország 2004. május elsején csatlakozik hivatalosan is a világ egyik legjelentõsebb gazdasági közösségéhez. Az Európai Unió szõlõtermesztõ ország...
Mezõgazdasági termelésünk egyik alapköve termesztett növényeink megfelelõ tápanyagellátása. A trágyázás már idõszámításunk kezdete elõtt bevett gyakor...
A lisztharmat a szõlõ egyik legveszélyesebb és legrégebben ismert betegsége. Valószínû, hogy Észak-Amerikából hurcolták be fertõzött vesszõkkel és haz...
Az Európai Uniós csatlakozás a magyar zöldség-gyümölcs ágazat számára nagy kihívást jelent, de egyben olyan gazdasági lehetõségeket nyit meg, ami megf...
Az agrobiocönózisok jellemzõ sajátossága, hogy növény és állatfajokban szegényebbek a természetes biocönózisoknál. Ebbõl is következik, hogy kevésbé s...
A világ olajosmag termelése az elmúlt idõszakban 220-270 millió tonna körüli mennyiség, amelybõl szója 55%, a gyapot 12,7%, földi mogyoró 10,0%, napra...
Változnak az idõk. Érzékelhetõen a klíma. Ezzel ellentétben tulajdonságaikban állandósultak és ezért többnyire nem változnak az egyes növényfajták.
Egy-egy növényfaj termeszthetõségét alapvetõen a termõterület éghajlati és talajtani körülményei határozzák meg. Az elõbbi feltételek közül a fajválas...
A talajmûvelés célja a termesztendõ kultúrnövény számára kedvezõ talajállapot kialakítása a lehetõ legkevesebb menetszámmal. Az elmúlt években a hazán...
A növénytermesztésben a talajnak, mint megújuló természeti erõforrásnak, kiemelt jelentõsége van. A talaj vízgazdálkodása a talaj termékenységének ala...
Ez a kártevõ jó példája annak, hogy egy korábban csak alkalmanként és fõleg a déli országrészben fellépõ károsító részben idõjárásunk melegedése részb...
Az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program a Nemzeti Fejlesztési Terv része, segítségével érhetik el a magyar termelõk a Strukturális Alapok támoga...
A nyolcvanas évek elején nagy számban megjelenõ iparszerû állattartó telepek a korszerû nyugati elveket követve, az élõmunka igény csökkentését is sze...
A csepegtetõ és mikroöntözõ rendszereket fõleg a korlátozott vízkészlettel rendelkezõ területeken alkalmazzák szõlõ és gyümölcs ültetvényekben, tovább...
Dr. Dimitrievits György FVM Mezõgazdasági Gépesítési Intézet Kertészeti ültetvényekben a jelenleg alkalmazott permetezési eljárások során jelentõs, 1...
Az AGROKER Kft. Kecskemét 2004 év tavaszán több gyakorlati bemutatót is tartott , melyeknek házigazdái Goldoni traktor és Nobili növényvédõgép tulajdo...
A továbbiakban szeretnénk bemutatni egy olyan gyártási eljárást ami nem ismeretlen de nálunk igen kevés publicitást kapott, pedig jobban belegondolva...
A nyers tej minõségi kezelésének feltételeit a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, valamint az egészségügyi, szociális és családügyi minisz...
A növényvédelemrõl szóló 5/2001.(I. 16.) FVM rendelet, illetve az ezt módosító 81/2003. (VII.9.) FVM rendelet kötelezõen elõírja a növényvédõ gépek tí...
Az elmúlt év szélsõségesen száraz idõjárása, szinte az ország egészét sújtó aszály – sajnos – ismét bebizonyította, hogy a szántóföldi és kertészeti n...
Magyarországon a szálastakarmányok döntõ többségét a gyep és a lucerna adja. A lucernát az állattenyésztés igényeitõl függõen, ill. a kismértékû takar...
A mezõgazdasági termelésen belül – akár állattartás, akár növénytermesztés, vagy majori munkák területein – mindig megfogalmazódik az anyagmozgatási r...
Fordulópont előtt az agrárium és az élelmiszeripar – mire számíthatunk idén, 2026-ban?
Karácsony után jelentős lehűlés következett be, ami elsősorban az éjszakai minimum-hőmérsékletekben érezhető.
Kína jelentős vámemelést jelentett be a marhahúsimportra, miközben az országban túlkínálat alakult ki.
Magyarországon megtelepedett egy új, rekordméretű sáskafaj, az egyiptomi sáska, amely az országban eddig ismert sáskafajok közül a legnagyobb.
A Magyar Haltani Társaság által szervezett 17. "Év hala" választáson a vágótok nyerte el a 2026-os címet a szavazatok 45,2 százalékával.
