Az EU-csatlakozást követően a magyar agrár- és élelmiszertermékek külkereskedelmi forgalma jelentős mértékben növekedett, ennek hatására 2018-ban az export 8,7 milliárd eurót, az import 5,8 milliárd eurót tett ki. Így a külkereskedelmi forgalom egyenlege 2,9 milliárd euró aktívumot mutatott (1. ábra).

Magyarország legfontosabb exporttermékei a gabonafélék, a húsfélék és a takarmányok. A gabonafélék aránya az export árbevételéből 15,2 százalékot képvisel és a legfontosabb felvevőpiacok pedig Olaszország, Ausztria, Románia és Németország voltak.

A főleg román, német és osztrák piacra értékesített húsfélék részesedése 11,6 százalékot tett ki, míg a takarmányok exportja 9,8 százalékos a teljes exportszerkezeten belül. Ez utóbbi esetében megjegyzendő, hogy a kivitel 52 százalékát a hobbiállat-eledel adta. Említést érdemelnek még az olajos magvak és a növényi olajok, melyek együtt 13,0 százalékát adják a magyarországi exportnak.

A területi megoszlást illetően megállapítható, hogy a magyarországi agrár- és élelmiszerexport legfontosabb felvevőpiaca az Európai Unió, mivel a kivitel 84,7 százaléka ide irányult.

Az Európai Unióhoz 2004 előtt csatlakozott országok (régi tagállamok) részesedése 51, míg velünk együtt vagy utánunk csatlakozott országok (új tagállamok) részaránya 34,7 százalék volt a teljes exporton belül. Az EU tagországaiba irányuló agrárkivitel értéke 2018-ban szinte nem változott, viszont az onnan behozott termékek értéke 4,2 százalékkal nőtt.

Fontos sajátosság, hogy a kivitel során a termékek feldolgozottsági megoszlása érdemben nem változott az uniós csatlakozás óta.

Az alapanyag (pl. gabona), az elsődlegesen feldolgozott termék (pl. liszt) és a másodlagosan feldolgozott termék (pl. tészta) aránya az uniós tagságunk teljes időszaka alatt lényegében egyenletesen oszlott meg és közel egyharmados részesedést tesz ki. (2. ábra) Megjegyzést igényel, hogy az exportszerkezet vonatkozásában továbbra is kívánatos célként fogalmazható meg a minél nagyobb hozzáadott értéket képviselő termékkategóriák külkereskedelme.

Magyarország agrár- és élelmiszertermékek importján belül a legnagyobb részarányt a húsfélék (9,1%), az egyéb élelmiszerkészítmények (8,7%), a takarmányok (8,2%), a tejtermékek (7,5%), valamint a gabonaalapú készítmények, cukrászati termékek (6,6%) árucsoportja tesz ki.

Az importált húsfélék legfontosabb származási országai Németország, Lengyelország és Ausztria, az egyéb élelmiszerkészítmények főként Németországból, Lengyelországból és Hollandiából érkeztek.

A takarmányokat Szlovéniából, Németországból és Ausztriából szállítottunk be legnagyobb mértékben. 

A legtöbb tejtermék és gabonaalapú készítmények, cukrászati termék szintén Németországból és Lengyelországból érkezett.

Látható, hogy az agrár- és élelmiszeripari termékekből Németország Magyarország legfontosabb export- és importpartnere: az ország a teljes magyarországi kivitelből 15,2 százalékkal, az importból 19,8 százalékkal részesedett.

A Németországba irányuló kivitelünk legfontosabb öt terméke a repcemag, a bioetanol, a napraforgómagolaj, a baromfihús és a kukorica, míg az import vonatkozásában a sajtok és a túró, a sertéshús, a csokoládé- és kakaótartalmú készítmények, az élelmiszer adalékanyagok és étrendkiegészítők, valamint a pékáruk emelhetők ki legfontosabbként.

A miniszter úr kijelentéséhez kapcsolódóan elmondható, hogy az elmúlt években az agrárgazdaság a nemzetgazdaság pozitív egyenlegének harmadát-felét biztosította. Ha csak a 2018-at nézzük az agrárexport aránya a teljes nemzetgazdasági exporton belül 8,3 százalék volt és az agrárgazdaság 2 869,3 millió euróval járult hozzá a nemzetgazdaság 5 557,5 millió eurós többletéhez. (3. ábra)

A kedvező külkereskedelmi folyamatokat több külgazdasági tényező is befolyásolja, ezek közül két tényező kiemelése aktuális. Az Agro Napló hasábjain már szó esett korábban az EU és a MERCOSUR országok közötti megállapodásról.

Mint ismert, a közel húsz évig tartó egyeztetés után, 2019. június 28-án megszületett a politikai döntés az Európai Unió (EU), valamint a Brazíliát, Argentínát, Uruguayt és Paraguayt tömörítő Dél-amerikai Közös Piac (MERCOSUR) közötti szabadkereskedelmi egyezményről.

Az előzetes értékelések szerint megállapítható, hogy Magyarország élelmiszergazdasága szemszögéből nézve az EU-MERCOSUR megállapodásnak előreláthatóan nem lesz számottevő pozitív hatása. A hazai agrár- és élelmiszeripari exportban egyelőre kevés az olyan, nagy hozzáadott értéket képviselő termék van, amely nagy távolságokra versenyképesen szállítható. A lehetséges exporttermékeink köre igen szűk, így várhatóan a piacnyitás nem fog érdemi új piacokat eredményezni ebben a relációban.

A bővülő uniós kiszállítás miatt áttételesen viszont akár csökkenhet is az uniós piaci kínálat, ami kedvező lehet a magyarországi termelők számára. A dél-amerikai termékek behozatalát illetően már gondot jelenthet az egyezmény révén életbe lépő vámcsökkentés. Ennek hatására az EU piacán jelenleg versenyképes magyarországi tömegtermékek termelésében és kereskedelmében jelenthet nehézséget.

Hiszen ezekben a MERCOSUR-blokk az egyik leghatékonyabb a világpiacon.

Ebből kifolyólag Magyarországon kétféle negatív hatással lehet számolni: egyrészt a MERCOSUR-országokból származó olcsóbb termékek kiszoríthatják a magyar termékeket (pl. baromfihúsok, etanol és méz) az EU piacáról. Másrészt a már jelenleg is erősen telített uniós piacra érkező import az uniós versenytársak termékeit – többek között – a magyarországi piac felé tolhatja (pl. cukor). Ebben a relációban több idő van a piaci hatásokra felkészülni, hiszen még évek után fog csak teljes mértékben hatályba lépni a megállapodás. A kereskedelmi csatornák átalakulása és a kereskedelem terelése mindenesetre hosszú távon akár jelentős alkalmazkodásra is késztetheti a termelőket. Rövid távon ugyanakkor egy ennél nagyobb kihívással kell majd megbirkózni, hiszen sokkal égetőbbek a Brexit körüli problémák.

Boris Johnson brit miniszterelnök hajthatatlan abban a tekintetben, hogy 2019. október 31-én akár megállapodás nélkül is ki fog lépni az Egyesült Királyság (UK) az EU-ból (brexit).

A jelenleg legvalószínűbb, megegyezés nélküli („no deal”) kilépés esetén a UK kiesne az EU belső piacáról és önálló, harmadik országként kereskedhetne az EU-val és a világ többi országával. A kilépés időpontjától kezdve a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szabályai értelmében minden más országgal szemben azonos, a legnagyobb kedvezmény elve szerint alkalmazott (MFN) vámokat kell majd bevezetni.

 Az EU vámszintje átlagosan nem túl magas, de a mezőgazdasági és élelmiszertermékek tekintetében elég jelentős a vámteher, főleg bizonyos termékcsoportoknál, például a húsfélék, húskészítmények, egyes tejtermékek, zöldség- és gyümölcsfélék és azok készítményei, a rizs, a malomipari termékek, a cukor, a borok és a hobbiállat-eledel esetében. Az EU vélhetően nem fog csak a Brexitre tekintettel változtatni a teljes vámrendszerén, így a brit exportőrök ezekkel a vámszintekkel fognak szembenézni a jövőben uniós értékesítéseik során.

Jelentős problémát okozhatnak majd a nem vám jellegű akadályok, amelyek esetében a kiválás után a briteknek új szabályokat kell/lehet bevezetni. Egyelőre a UK az EU része, ezért kilépéséig azonos élelmiszer-biztonsági, növény- és állategészségügyi, címkézési, eredetvédelmi, valamint állatjóléti előírások vonatkoznak a szigetország és az EU-tagországok termelőire. Bárminemű eltérés akár jelentősen bonyolítaná és drágítaná a külkereskedelmet, hiszen mindkét fél beszállítóinak kétféle elvárásnak kell majd megfelelniük, amennyiben a másik piacára is szállítani kívánnak.

Annak ellenére, hogy a rendezetlen kilépés pillanatában nem kell komoly szabályozási eltérésekkel számolni, a kilépés után önmagában a vámkezelés és a határellenőrzés adminisztrációs ideje és költsége igen komoly kereskedelmi akadályt jelenthet, amely jelentős költségnövelő hatással járhat mindkét fél számára. Az erről szóló aggodalmak egyre erősebben jelennek meg a brit sajtóban.

A kereskedelmi kapcsolatok folyamatos fejlődése révén az Egyesült Királyság a tizenegyedik legfontosabb magyar exportpiacnak számít a mezőgazdasági és élelmiszertermékek esetében, összes élelmiszer-gazdasági kivitelünk 3,0 százaléka irányult a szigetországba. Ezzel együtt az Egyesült Királyság fedezi az ország behozatalának 2 százalékát, így az Egyesült Királyság – ezen a téren – a tizenharmadik legfontosabb importpartnere Magyarországnak.

Magyarország kivitele az Egyesült Királyságba egyébként növekvő tendenciát mutat.

Az Egyesült Királyságba irányuló magyar élelmiszer-gazdasági exporton belül a legfontosabb árucsoportok az utóbbi időszakban az állati takarmányok, az egyéb élelmiszer-készítmények és a húskészítmények voltak.

A három termékcsoport együttesen Magyarország Egyesült Királyságba irányuló kivitelének 46,6 százalékát tette ki.

Magyarország által az Egyesült Királyságba szállított legfontosabb 15 exporttermék az országba irányuló termékforgalom több mint háromnegyedét tette ki, de együttesen alig haladta meg Magyarország teljes élelmiszer-gazdasági kivitelének a 2 százalékát. A legfontosabb termékek közül kiemelendő a kutya-macska eledel, a csirkehúsból készült termékek és a fagyasztott csemegekukorica. Ez utóbbi piaca sajátos, hiszen Magyarország az összes fagyasztott csemegekukorica kivitelének 40%-át exportálta az Egyesült Királyságba és ezen a téren ez a mintegy 40 millió euró értékű brit import szinte teljes egésze az EU-ból, ennek körülbelül fele pedig Magyarországról származott.

A Brexit feltételei és így a tényleges hatásai még mindig nem ismertek.

Mivel mindkét fél számára nagy jelentőséggel bír a kétoldalú kapcsolatok minél gördülékenyebb működtetése, közép és hosszú távon várható a kétoldalú kapcsolatok megnyugtató rendeződése. Ugyanakkor rövidtávon ellátási és elosztási sokkok, értékesítési és adminisztratív anomáliákra és az ezekből kifolyólag költségnövekedés hatásaira lehet felkészülni.

 Az előzetes várakozások szerint a magyar szereplőket a közvetlen hatások kevésbé fogják érinteni, viszont akár jelentős mértékű lehet az uniós piacokat átalakító, az értékesítési nehézségek miatt más piacokon megjelenő áttételes és közvetett hatás.