2024. június 16. vasárnap Jusztin

A COVID–19-járvány agrárgazdasági hatásai

Agro Napló

Dr. Kapronczai István

A koronavírus elleni védekezés időszakát éljük. Sokan egyre fásultabban élik mindennapjaikat, ám a gazdaemberek, a mezőgazdasági vállalkozások tevékenysége alig változott. A mezőgazdálkodást, az állattartást nem lehet „home office” végezni. Ott kell lenni a földeken, az istállókban. Ugyanakkor a termelőket is érik a gazdasági és társadalmi hatások. A gazdatársadalom ma jóval pesszimistább, mint egy évvel korábban.

Az agrárkonjunktúra index jelentősen romlott. Ugyanakkor felvethető, hogy az index a valóságosnál borúsabb képet vetít elénk a pandémia hatásairól. A világon végigsöprő, kortársaink által soha nem látott járvány elbizonytalanította a termelőket, az egyébként is pesszimizmusra hajló attitűdjeik felerősödtek. Ebből adódóan fennáll a veszélye annak, hogy többen közülük valós gazdasági érdekeikkel ellentétes döntéseket hoznak. Ennek elkerülése érdekében érdemes áttekinteni, ténylegesen milyen hatások érhetik az ágazatot a covid–19-világjárvány következtében.

Megítélésünk szerint az élelmiszer-gazdaságra közel sem fog olyan negatívan hatni a koronavírus-járvány, mint a többi nemzetgazdasági ágra, sőt talán azt is kijelenthetjük, hogy csak mérsékelt hatása lesz. Vannak természetesen kockázatok, de adódnak lehetőségek is ebből a helyzetből adódóan. A leginkább valószínűsíthető kockázatok a következőkben foglalhatók össze:

  • a logisztikai problémák matt törést szenvedhet a termeléshez szükséges alapanyagok, alkatrészek beszerzésének és az előállított termékek értékesítésének folyamatossága;
  • nőhetnek a termelési költségek, mert sok költségnövelő járványügyi szigorításnak kell megfelelni;
  • egyes – főleg kisebb – vállalkozásoknál likviditási gondok keletkezhetnek;
  • egyes ágazatokban gondot okozhat a szükséges munkaerő biztosítása, amely eddig főként külföldi vendégmunkásokkal történt;
  • az idősödő gazdák a betegség miatt kieshetnek a termelésből, ami főleg a „családi gazdaságok” esetében okozhat problémát;
  • mindezek miatt a VP keretében elnyert pályázatok megvalósításának kockázata növekedhet;
  • a partnerországok részéről, a magyarországi agrárexportot hátrányosan érintő protekcionizmus növekedhet;
  • szűkülhet a hazai piac elsősorban az intézményi fogyasztás csökkenésével (pl. iskolatej, iskolagyümölcs, éttermek, szállodák bezárása).

Ugyanakkor arról sem feledkezhetünk el, hogy új lehetőségek is megerősödhetnek a jelenlegi helyzet következményeként:

  • nőhet az itthon megtermelt termékek iránti hazai kereslet;
  • nő a magasabb feldolgozottságú és a csomagolt – így magasabb hozzáadott értékkel bíró – termékek iránti igény;
  • a magasabb feldolgozottságú élelmiszer-termékek térnyerése segítheti a termékpályák tisztulását, a fekete- és szürkegazdaság visszaszorítását;
  • racionalizálódhat az élelmiszerlánc eddigi logisztikája;
  • a pandémiás válság az egész világgazdaságban segítheti az online megoldások, a digitalizáció, az automatizáció térnyerését, ami a hazai mezőgazdaság fejlődését is szolgálhatja.

Mindezek mellett úgy véljük az agrárgazdaság, ezen belül pedig különösen a mezőgazdaság hozzászokott az egyes években jelentkező – elsősorban az időjárási – krízisekhez. Úgy gondoljuk, hogy ha egy kritikus természeti, időjárási hatású év negatív következményeit 100-nak vesszük, a pandémiás hatás az ágazatra nem fogja elérni az 50-et. Ugyanakkor átrendeződés következhet be az egyes szereplők közt. A mezőgazdaságban a nagyobb, tőkeerősebb gazdaságok nyertesei lehetnek ennek a helyzetnek, a kicsik közt ugyanakkor több csődbe is kerülhet. Ennek elsősorban financiális okai lehetnek, hiszen a kisebb, kevésbé tőkeerős gazdaságok nem tudják az inputjaikat úgy előfinanszírozni, mint a nagyok. Így nem tudnak készletezni, az időleges és esetleges műtrágya-, növényvédőszer-, vagy állatgyógyszer-hiány az esetükben jóval nagyobb kockázatot jelenthet, akárcsak az időben elhúzódó bevételek.

Fontos látni azonban azt is, hogy ilyen válsághelyzetben döbben rá a társadalom, mennyire fontos egy ország számára, hogy önmaga minél nagyobb arányban tudja megtermelni saját élelmiszer-szükségletét. Sőt, az élelmiszer-termeléshez szükséges inputok hazai előállítása is nemzetgazdasági érdek. Magyarország adottságai okán képes erre, sőt azoknak az országoknak is segítségére lehet, akik nem tudják ezt megtenni. Ez napjainkban minden szinten tudatosul.

A felvezető cikk fényében kíváncsiak voltunk arra, hogy a fentiekben taglalt hatások miképpen jelentkeztek az egyes agrárágazatokban, továbbá milyen következményekkel számolnak ezen szegmensek vezető szakemberei?

Vetőmagágazat

Takács Géza 
Vetőmag Szövetség és Terméktanács elnök

Vetőmag nélkül nincs növénytermesztés. Emiatt az ágazat szereplői az eddigi COVID-járvány időszaka alatt mindent megtettek annak érdekében, hogy a vetőmag időben földbe kerülhessen. A járvány és a hozzá kapcsolódó korlátozások hatását eddig mérsékeltnek tekintettük. A gondok főleg a munkaerő biztosításában jelentkeztek mind mennyiségét, mind minőségét illetően – tájékoztatott Takács Géza, a VSZT elnöke.

Az újabb hullám azonban már most láthatóan érzékenyen érinti a vállalkozásokat, hiszen a termőföldről bekerült nyersáru feldolgozása, csomagolása zárt rendszerekben történik, ahol nehezebb betartani az óvintézkedéseket. A dolgozók széles környezetből érkeznek, ahol a fertőzés már megjelent. Egyes munkakörök helyhez, szakértelemhez és érvényes vizsgához kötöttek (csávázás, gépkezelői jogosítványok stb.), amely pozíciók helyettesítése eddig sem volt problémamentes. Az automatizálás sokat segíthetne, de korábban nem történtek meg azok a beruházások (drága technológiák beszerzése anyagi források hiányában), amelyek részben segíthetnének a gondok csökkentésében. Ahhoz, hogy a vetőmag időre elkészüljön fokozott erőfeszítésre lesz szükség. Következő nagy feladat lesz a vetőmag eljuttatása a vevőkhöz, különösen az export tekintetében, főleg az EU területén kívülre történő szállítások esetében – húzta alá a szakember. Ez nemcsak időbeli korlátot fog jelenteni, hanem a költségek emelkedését is. Kérdés, hogy az exportpiacok elviselnek-e áremelést, kiváltképpen ott, ahol a helyi valuta értéke folyamatosan devalválódik.

A világpiaci gabonatrendekkel párhuzamosan emelkedik az import inputok ára is, így a gazdálkodóknak nem lesz anyagi erejük a legjobb minőségű vetőmaghoz jutni. Az államok várhatóan segíteni fogják a saját vetőmag-előállítást, erősítik a hazai belső ellátást, így a vetőmagexportok további csökkenésével számolhatunk.

Takács Géza rámutatott, hogy az eddig felmerült költségek számszerűsíthetők voltak, de nem érték el a nagyon érzékeny szintet. Ez most megváltozik, hiszen mind az input anyagok biztosítása, mind a vetőmag kiszállítása egyre nagyobb szerepet játszik a jelenlegi és elkövetkezendő szezonban. A szigorú járványügyi előírások következtében a költségek emelkedni fognak. Különösen kitettek a kis- és középvállalkozások, amelyek pénzügyi helyzete eddig sem volt könnyű.

Kihangsúlyozta, hogy a COVID csak egy tényező a problémák sorában. A megváltozott külső időjárási körülmények miatt több növényfajt illetően Európa-szerte mind a nyers vetőmag termés, mind annak minősége elmarad a várttól. A rendkívül szeszélyes időjárás egyre nagyobb hatással bír a vetőmag előállítására. A nagy szántóföldi növények közül a kukorica vetőmag esetében már látszik, hogy a szükséges mennyiség rendelkezésre fog állni, de nem abban a szortimentben, amely a gazdálkodók igényeit jelentik. Jó pár hibridből nem, vagy csak kisebb mennyiség lesz elérhető. Ez azonban nem lesz hatással a jövő évi termésmennyiségre, hiszen a forgalomban lévő hibridek genetikai termőképessége jelentősen meghaladja a realizált termésátlagokat.

Felhívta a figyelmet, hogy a tervezésnek és szervezésnek nagyobb szerepe lesz a jövőben, mivel elhúzódó járványra lehet számítani. Ennek pénzügyi hatásai sem számszerűsíthetők még. Minden vállalkozásnak fel kell készülnie egy nagyon szoros pénzügyi elszámolásra és a likviditást kell fókuszba helyezniük, amely a bevételek csökkenésével járhat.

Kertészet

Dr. Apáti Ferenc
FruitVeB elnök

A koronavírus-járvány első hulláma a tavaszi munkák kezdetekor érte a zöldség-gyümölcs ágazatot, és a veszélyhelyzet március 11-ei kihirdetését követő két hónapban okozott fennakadásokat. Az ágazat jellemvonása, hogy ebben az időszakban még „csak” a hajtatott (fóliás és üvegházi) kultúrák állítanak elő terméket, illetve intenzívebb munkavégzés is itt, valamint néhány speciális ágazatban (spárga, szamóca) zajlik. Emiatt az inputellátásban és az értékesítésben is itt alakulhattak ki érdemi zavarok, más ágazatok kevésbé voltak „érintettek”.

A kertészetekben a munkák döntő részét hazai munkaerő végzi, de pont e speciálisabb ágazatokban fajsúlyos a határon túli (kárpátaljai, erdélyi, vajdasági) munkaerő jelenléte – mutatott rá Apáti Ferenc. A határlezárások miatt áprilisban kialakultak munkaerő-ellátási zavarok, de április végére – a mezőgazdasági munkaerő határon keresztüli mozgásának lehetővé tételével – ezek a problémák megoldódtak. A tavaszi fagyok okozta drasztikus terméskiesések okán a gyümölcstermesztés szezonális munkaerőigénye mérsékelt maradt. Az inputellátásban más jelentősebb nehézségeket, melyek a termelési folyamatokat akadályozták volna, nem tapasztaltunk – tette hozzá az elnök.

Piaci-értékesítési zavarok is főleg a hajtatott zöldség (elsősorban paradicsom, paprika, uborka, salátafélék) szegmensben alakultak ki a nagybani piacok néhány hetes „leállása” és a vásárlók számának átmeneti csökkenése miatt, de néhány hét után e negatív jelenségek is elhalványultak. A hazai zöldségek-gyümölcsök nagy tömegben májustól érkeznek meg a piacra. Erre az időszakra nagyjából „visszatért az élet”, így a nyár és kora ősz folyamán különösebb negatív hatásokat nem érzékeltünk.  Az időjárási káresemények miatt sokkal inkább a drasztikus mértékben csökkenő kínálat rendezte át a piacot, illetve okozott – számos szakágazatban – szinte soha nem látott, magas árakat, melyek azonban nem a járvánnyal voltak összefüggésben.

A zöldség-gyümölcs ágazat munkaerőigénye – az üvegházi kultúrákat kivéve – november–február közötti időszakban mérsékelt. A járvány őszi hulláma alatt érdemi munkaerő-ellátási zavarokat nem tapasztalunk, és valószínűsíthetően jövő márciusig nem lesznek letális problémák. A megbetegedések a folyamatos munkavégzést a télen is „működő” hajtatókertészetekben helyenként akadályozzák, de erre azóta már minden munkaadó felkészült.

Az őszi-téli időszakban éghajlati adottságaink okán a hazai termelésű zöldségek és gyümölcsök mérsékeltebb mennyiségben vannak jelen a piacon, azonban a vásárlók számának csökkenése miatt október óta jól érzékelhető mérsékelt keresletcsökkenés a zöldség szegmensben, és erőteljesebb, bár még nem drasztikus keresletkiesés a gyümölcsöknél, illetve a feldolgozott termékeknél. Amennyiben a piacok „helyreállnak” januártól, akkor ez a teljes szezon vonatkozásában még nem fog jelentős gondokat okozni, ellenben néhány szakágazatban tavasszal alakulhatnak ki értékesítési zavarok. Tapasztalhatók pozitív hatások is a szektorban (hazai termékek felértékelődése, vásárlási csatornák átrendeződése stb.), de e hatások csak hosszabb távon értékelhetők.

Összességében megállapítható, hogy a koronavírus-járvány eddig mérsékelt negatív hatásokat váltott ki a zöldség-gyümölcs ágazatban, ami azonban összefüggésben van az időjárási káresemények kínálatcsökkentő hatásával is. Ebben az évben sokkal drasztikusabb veszteségeket okoztak az időjárási káresemények (tavaszi aszály, tavaszi fagyok, extrém esőzések), mint maga a járvány, ezzel – nem kívánt módon – lényegében „elejét vették” a piaci-értékesítési zavaroknak. A 2020. év inkább az időjárási károk okozta áruhiányról, mintsem a túlkínálat vagy a piacvesztés okozta piaci összeomlásokról marad emlékezetes – hangsúlyozta a FruitVeB újonnan megválasztott elnöke.

Géppiac

Dr. Fenyvesi László
MEGOSZ főtitkár

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet féléves jelentése alapján, a hazai mezőgazdasági géppiac 1%-kal növekedett 2019 hasonló időszakához viszonyítva. Az 5% körüli európai piacszűkülés mellett ez a szerény növekedés figyelemre méltó – mutatott rá Fenyvesi László. A mezőgazdaságnak működnie kell a pandémia idején is, tehát szükség van input anyagokra, gépekre, berendezésekre. A járvány alatt a hazai mezőgazdasági gépgyárak folyamatosan működtek. Az alapanyag-, részegység-, alkatrészellátásban voltak ugyan fennakadások, de ezeket is sikerült rugalmasan megoldani, jelentős leállásokra nem került sor. A MEGOSZ főtitkára kihangsúlyozta, hogy a hazai gépértékesítést áttekintve kimagasló eredményeket is találunk. Például a vizsgált időszakban jelentősen (68%-kal) növekedett a betakarítógép-adapterek hazai forgalma. Egyes hónapokban pedig a pótkocsi-értékesítés ért el csúcsokat. Magyarországon mind a két területen a hazai gépgyárak a piacvezetők. Az Európai Mezőgazdasági Kereskedők Szövetsége (CLIMMAR) által készített világpiaci elemzés szerint az ezredfordulótól a mezőgazdasági gép világpiac éves növekedési üteme 4-5%.

Ez a folyamatos lineáris növekedés kifejezi a mezőgazdaság gépigényét, amennyiben csökkenés következik be (mint 2009-ben történt), a következő években ezt nagyobb növekedés kompenzálja. Várhatóan ez a hatás következik be a pandémiás válság nyomán is. Valahol ezt támasztja alá a mezőgépgyártók véleménye. Az Európai Mezőgazdasági Gépgyártók Szövetsége (CEMA) folyamatos reprezentatív felmérést végez az „üzleti klíma” jellemzésére. Ennek keretében mérik a gyárak értékelését a jelenlegi és a jövőbeni piaci kilátások vonatkozásában. Érdekes, hogy ez a mutató jelenleg jobb, mint az elmúlt esztendőben!

A gépellátási mutatók változása tehát szoros kapcsolatban áll az élelmiszerellátással. Ezért a mezőgazdasági gépgyártás hatása nem csupán ipari vonatkozásokban, hanem a mezőgazdasági termelés fejlődése vonatkozásában is jelentős. A magyar mezőgazdasági gépgyártás nemzetgazdasági mutatói szerényebbek ugyan, mint néhány más ágazat (pl. autóipar) mutatói. Azonban ez az ágazat fontos nemzetgazdasági szerepet tölt be, többek között, a válságtűrése, iparfejlesztési jelentősége, a stratégiai élelmiszer-termeléshez való kötődése, a műszaki fejlesztés és irányítás hazai meghatározottsága miatt. Ennek felismerése az előző válság után is megtörtént, tehát reménykedhetünk, hogy most ténylegesen is megvalósul a mezőgazdasági gépgyártás fejlesztésének nemzeti elősegítése!

Bankszektor

Szabó István
OTP Agrár ügyvezető igazgató

A bankszektort – akárcsak a gazdaság többi részét – igen kedvező helyzetben érte a koronavírus miatti válság, hiszen a recessziót egy többéves, egészséges szerkezetű növekedési periódus előzte meg, amelyben a bankok és ügyfeleik kölcsönösen növelhették bevételeiket – tájékoztatott Szabó István. Az OTP Agrár ügyvezető igazgatója rámutatott, hogy a válság hatására meghozott kormányzati intézkedéseket (pl.: a hiteltörlesztési moratórium) a bankok támogatták, mert számukra is elsődleges cél volt az ügyfeleik hosszú távú fizetőképességének megőrzése. Nagy rugalmasságot igényelt a különböző kormányzati intézkedésekhez való alkalmazkodás, azonban ezeket az nehézségeket is sikeresen kezelték a pénzintézetek. A kormány és a különböző állami szervezetek gazdaságvédelmi intézkedései (adófizetési moratórium, magyar Kurzarbeit-támogatás, NHP Hajrá, az Agrár Széchenyi Kártya megújítása, az AVHGA-Krízis Agrárgarancia Program, MFB és EXIM hitel- és garanciaprogramok, az Agrárminisztérium támogatási programja) közül a hitelezést, a finanszírozást biztosító programok elegendőek voltak nem csupán a megnövekedett likviditási igény fedezésére, de az új beruházási pályázatokkal (mint a VEKOP és a GINOP az élelmiszeriparnak, valamint a Vidékfejlesztési Program kertészeti és állattenyésztési pályázatai) kiegészülve még nőhet is az agrárhitel-állomány 2020-ban.

Az agrárium – akárcsak 2008-ban – állta a válságot, mivel az alapvető fogyasztási cikkek iránt nem csökkent a fogyasztói kereslet, bár a Horeca-szektortól – tehát a szállodákat, éttermeket és a kávézókat ellátó –, turizmustól függő piaci szereplők komoly nehézségekkel szembesültek. Az online értékesítési csatornákra való átállás az agráriumban is egyre inkább teret nyert. Ennek hatására azok a főként nagyobb üzemekkel rendelkező gazdák, akiknek értékesítési csatornáiban nem történt érdemi változás – szembesülve azzal, hogy nem omlottak össze az élelmiszerpiacok és a terményárak – újult bizalommal vágtak neki üzemeik modernizációjának, amihez a bankokban jó partnerre találhattak.

A pénzügyi szakember kihangsúlyozta, hogy az agráriumnak – és vele együtt az agráriumot finanszírozó bankszektornak – a koronavírus miatti válság mellett olyan kihívásokkal is szembesülnie kellett, mint a madárinfluenza újbóli fellángolása, a sertéspestis megérkezése Németországba, vagy az elmúlt hetekben bekövetkezett takarmányárak emelkedése, amely ismét ollóba fogta a járvány sújtotta, baromfi- és sertésszektor szereplőit. A növénytermesztésben a tavaszi aszály és az azt követő tetemes nyári esőzés miatt főleg a kalászosoknál gyengébb lett idén a termés. Ugyanakkor a tavaszi vetésű növényeknek, főleg a kukoricának, jót tett a sok csapadék, ami a hozamokban is megmutatkozik. A gyümölcstermesztésben a fagykár rendkívüli volt, ami a gyümölcsárak drasztikus drágulását hozta.

A koronavírus-járvány második hulláma a bankszektort és a gazdatársadalmat is felkészültebben érte, sokan már a 2021-es évre készültek. Azonban azok a piaci szereplők, akiket súlyosan érintett az értékesítési csatornáik (Horeca) kvázi megszűnése, vagy a koronavírus miatti bizonytalanságok mellett más is hátráltatta tevékenységüket, továbbra is komoly nehézségekkel küzdenek. Egyes termelők számára az is kérdésessé vált, hogy ki tudnak-e tartani addig, amíg elül a járvány második hulláma, és normalizálódik a gazdasági helyzet.

Takarmánypiac

Pulay Zoltán
UBM, FEFAC alelnök

A magyar, sőt az európai takarmánypiac is megérezte az új koronavírus-járványt – mondta az UBM, hazánk 100 százalék magyar tulajdonban lévő vezető takarmánygyártó cégcsoportjának beszerzési igazgatója.

Pulay Zoltán, aki egyben az Európai Takarmánygyártók Szövetségének (FEFAC) egyik alelnöke, arról beszélt, hogy miként a gazdaság többi szereplőit, úgy a takarmánygyártókat és -felhasználókat is váratlanul érte a Covid–19-járvány okozta helyzet.

A járvány kitörése első körben Ázsiában okozott logisztikai problémákat, ami felvásárlási hullámot indított el Európában és Magyarországon is.  Ezért gyorsan elfogytak a premix alapanyagkészletek márciusról áprilisra, ami 30–40 százalékos áremelkedéssel járt együtt. Emiatt több európai premixgyártónak gyártási gondjai adódtak, néhány cég fel is függesztette a termelést időlegesen. A megváltozott viszonyok különösen a premix-előállítókat sújtották, mivel ők igen nagy mennyiségben vásárolnak Kínából.

Ezt tetézte még az afrikai sertéspestis (ASP) korábbi kínai megjelenése, ami jelentősen csökkentette a takarmányfelhasználást az ázsiai országban. Ez áreséshez vezetett a piacon, ám a logisztikai problémák miatt ez nem volt azonnal érezhető Európában.

A járványhelyzet a késztakarmány-gyártókat is érintette, őket főként  az egyes országokban elrendelt határzárak tették próbára. Míg például az uniós tag Szlovákia esetében viszonylag gyorsan megoldódott az ügy a zöldfolyosós rendszer bevezetésével, addig Szerbiával mindez már nem volt egyszerű. Ez utóbbi azért érintette a hazai gyártókat érzékenyen, mert a magyar cégek sok szójababot és napraforgóolajat vesznek Szerbiából.

Ezért a hazai feldolgozóipar melléktermékei – legyen az DDGS, CGF vagy napraforgó- illetve repcedara – rögtön felértékelődtek, mert ezekért nem kellett külföldre menni. Ugyanakkor a helyzet javulásának jele volt, hogy a 30 százalékos vitamin-áremelkedés fokozatosan mérséklődött. Így csökkenő árakkal jött el az idei negyedik negyedév. De ez a mérséklődés megállt, mert a kínai gazdaság kezd magához térni, ami a sertésállomány gyors ütemű pótlásának következménye.

Ezeket a hatásokat a magyar cégek is érzik, mivel a fehérjehordozók árai az elmúlt két hónapban rendkívüli módon megemelkedtek: egy tonnányi napraforgódara ára például 60 ezer forintról 100 ezer forintra nőtt és az import szójadaráért 150 ezer forintot kell fizetni. A masszív kínai beszerzéseknek és a spekulatív tőke vásárlásainak következtében a gabonaárak is jelentős emelkedést produkáltak, ami a forint fokozatos gyengülése miatt 25%-ot is elérte a nyár dereka óta.

A hazai élőállat-árak viszont csökkennek, ami negatívan hat az állattartókra. A hús-túlkínálat megjelent az európai piacon, ami lefelé nyomja a vágóhídi árakat. Közben a magyar takarmányvásárlók áremelkedéssel szembesülnek. Emiatt pedig nem lesz könnyű időszaka a magyar takarmányiparnak a következő hónapokban.

A kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt – ezt egy friss FEFAC-jelentés prognosztizálja – az európai takarmánypiac jövőre volumenét tekintve 2,2 százalékkal csökkenhet. Ez a madárinfluenza és a nyomott sertésárak miatt a magyar piacon akár 5 százalékos is lehet 2021-ben – mondja Pulay Zoltán. Kitér arra is, hogy a keresletet mérsékli a takarmányárak növekedése. Ezt a költségnövekedést a gyártók nehezen tudják érvényesíteni az eladásoknál.

Hozzáfűzi: jelenleg a magyar takarmánypiac értékben eléri a mintegy 280 milliárd forintot, az ipari takarmánygyártás volumenben pedig 3,5 millió tonnát tesz ki. Ennek a összmennyiségnek a döntő részét itthon értékesítik, az export és az import sem éri el a 10 százalékos arányt. A belföldi piacon nem lesz növekedés, sőt inkább visszaesés lesz tapasztalható a jövő évben.

Húságazat

Éder Tamás
Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke

A koronavírus-járvány első szakasza is jelentős negatív hatással volt a magyar húságazat egészére; így már az idei első félévben ennek következményeként mintegy 5 százalékos volumenteljesítmény-visszaesés volt tapasztalható az ágazatban mondta a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) elnöke a hazai húságazatot érintő Covid-járvány-hatásokról az Agro Naplónak.

Éder Tamás magyarázatként hozzáfűzte: ez a visszaesés abból adódott, hogy a hús és baromfihús ágazati összesített export, beleértve a húskészítményeket is, mintegy 10 százalékkal csökkent ebben az időszakban, míg a belföldi értékesítés csak mintegy 1 százalékot esett vissza. Hozzátette: belföldön az idei év első 6 hónapjában nagy térbeni fogyasztás-átstrukturálódás volt. Ez főként a HORECA-szektort érintette, ugyanis az itteni fogyasztás jelentősen csökkent. Ezt viszont csak részben kompenzálta a kiskereskedelmi értékesítés.

Emellett még egy minőségi struktúraváltás is volt: a magasabb értékű húsrészek – így a sertés szűzpecsenye – forgalma visszaesett, és megnőtt az olcsóbb áruk iránti igény. Mindez más húsipari területen is érzékelhető volt: a marhahús esetében a steak iránti kereslet éppúgy csökkent, mint a bárányhús, vagy a víziszárnyas hús vagy a libamáj fogyasztása. Ezeket a húsrészeket az emberek a vendéglátás keretei között lényegesen többet fogyasztják, mint otthon.

A Hússzövetség elnöke a sertéshúságazat helyzetéről elmondta, hogy az idei első félévben 4-5 százalékos teljesítmény visszaesés volt tapasztalható, de alapvetően a visszaesés a belföldi forgalom lanyhulása miatt következett be. Ebben az ágazatban az idei első félévben az exportot sikerült szinten tartani.

A húskészítménypiacon a forgalomcsökkenés összességében elérte a 9 százalékot az első félévben. A visszaesés ezen a területen a kivitelben is meglátszott, mivel itt az export csökkenése mintegy 18 százalék volt. Belföldön a visszaesés e területen 2-3 százalékot tett ki.

Az összképet tekintve a visszaesés a második negyedévben történt. Az első negyedévben még normális volt a piaci helyzet. Márciust követően drasztikus volt a visszaesés: a húsfeldolgozásban, a készítménygyártásban, beleértve a baromfiipart is. Ez utóbbival kapcsolatban megjegyezte: itt a visszaesés mértéke az első félévben 4 százalék körüli volt.

Felhívta a figyelmet: a harmadik negyedévben minden hús- és tartósítóipari területen megindult némi korrekció, a termelés már nem esett annyira vissza, mint a második negyedévben, de a belföldi forgalomban még mindig alacsonyabb szintűek az eladások, mint egy évvel korábban. Így a harmadik negyedéves forgalom, az előzetes becslések szerint nem érte el az előző év hasonló időszakának forgalmát.

Éder Tamás kitért arra is: a Covid-vírus országos jelenlétét mind a tenyésztőknek, mind a feldolgozóknak figyelembe kell venni. Eddig még minden tenyésztő és feldolgozó cég még biztosítani tudta a folyamatos termelést. A cégek ugyanis mindent megtesznek, hogy munkatársaik biztonságban dolgozhassanak.

A szakember úgy vélekedett, hogy a piacon az év végi ünnepek keresetélénkülést hoznak, de a következő év első hónapjait nagy félelmek övezik, mert a helyzet tele van bizonytalansággal, amire nem lehet előre felkészülni, így a piac előreláthatólag nyomott lesz.

Tejágazat

Harcz Zoltán
Tej Terméktanács ügyvezető igazgató

A 2019. év a tejpiac tekintetében a korábbi évek piaci zavarai után egy viszonylag nyugodt, kiegyensúlyozott időszakot hozott, a nyerstej-árak stabilan alakultak, sőt, a második félévben határozottan emelkedtek: a 2019. decemberi csaknem 108 forintos tej kilogrammonkénti ár az előző 5 év legmagasabb ára volt és még ezt is felülmúlta 2020 januárjának nyerstej ára – tájékoztatott Harcz Zoltán. Pozitív elvárásokkal indult tehát a 2020. év, de a koronavírus-járvány minden elképzelést, tervet átrajzolt. Habár az élelmiszerszektor és így a tejágazat is a járványhelyzetre azonnal és rugalmasan reagálni képes ágazatok közé tartozott, miáltal a gazdasági visszaesés is kevésbé érintette, a megváltozott piaci folyamatok természetesen mindannyiunkra hatással voltak.

A járványhelyzet sok mindent megváltoztatott, azonban kisebb-nagyobb erőfeszítések ellenére minden egyes kg tej megtalálta a helyét, semmit sem kellett kiborítanunk. Az idényhatások és a koronavírus okozta gazdasági, társadalmi problémák ellenére a hazai tejtermelés, a tejfeldolgozás és a késztermék-értékesítés egyaránt működött, a szerződéses viszonyokat fenn tudtuk tartani.

Jól látszott – mutatott rá a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója –, hogy egy ilyen átmeneti veszélyhelyzetben milyen fontos lenne a hosszabb ideig tárolható alap-tejtermékek jelenleginél nagyobb hazai feldolgozó- és tároló- (puffer) kapacitása. Az iskolatej és a vendéglátás számára termelő kisebb feldolgozók piacvesztése zavarokat okozott. A COVID–19 miatti iskolabezárások és a vendéglátó szektort érintő korlátozások hatására megnőtt az otthoni főzéshez szükséges termékek iránti kereslet.

Magyarország felvásárlását az elmúlt év szeptemberétől – egy év csökkenést követően – folyamatos pozitív trend jellemzi, a havi felvásárlások továbbra is jelentősen az előző évi szint felett alakulnak. Az első tíz hónap tejfelvásárlása összességében 6%-kal magasabb a 2019. január–október között felvásárolt mennyiségnél. Nyerstej-kivitelünk ugyanakkor csökkent, az első háromnegyed év alatt 1%-kal kevesebb nyers tej hagyta el az országot, mint előző évben. A magyar tejpiacot jellemző 15% körüli nyerstej-kiviteli arány 2020-ra 9%-ra mérséklődött.

A hazai nyers tej ára 2020 januárja és augusztus között mindösszesen 7,5%-kal mérséklődött, majd a szeptember végére emelkedést hozott, amely októberben még tekintélyesebben jelentkezett. A termelőknek a nyers tejért kifizetett felvásárlási átlagár elérte a 106,48 Ft/kg-ot, amely az év elején kézhez kapott tejárnál már csak 2 forinttal kevesebb országos átlagban, de még mindig csaknem 2 forinttal magasabb az egy évvel korábbi árnál.

Az erősödő infláció, az input költségek dinamikus növekedése továbbra is igen súlyos kihívást jelent. A termelők és feldolgozók képtelenek hatékonyságukat, termelékenységüket, illetve az automatizálást a jelenleginél gyorsabb ütemben növelni. Továbbra is rendkívül fontos feladat az ágazatban a tejtermelőktől a kiskereskedőkig, a nyerstejtől a késztermékig jelen lévő strukturális költségproblémák rendezése. Egy ilyen nyíló költség­olló már középtávon sem fenntartható az ágazat szereplőinek.

A tejágazat piaci alapvetései továbbra is inkább pozitívak. A rendezetlen Brexit, a világgazdaság koronavírus miatti lassulása, egyéb politikai bizonytalanságok, valamint a kereskedelmi konfliktusok gyengíthetik csak ezt az alapvetően pozitív várakozást.

Baromfiágazat

Dr. Bárány László 
Master Good Kft.
Magyar Broilerszövetség elnöke

  

A baromfiszektor is érzi a Covid–19 negatív hatásait, de megpróbál úrrá lenni rajta. A koronavírus-járvány kitörése készületlenül érte nemcsak a magyar, hanem az európai, sőt a világon működő összes baromfi termékpálya-szereplőt is – mondta Bárány László, a Master Good Zrt. alapító tulajdonosa, hozzáfűzve: mivel pár hétig a COVID–19 miatt az emberek pánikvásárlást folytattak, az akkor jelentős kihívást jelentett a baromfiágazat szereplőinek.

Ám ezután egy erős visszaesés jött a piacon, amit a regionálisan korlátozó intézkedések határoztak meg. Az első hullámot követően nyáron a csirke és a pulyka esetében a hazai fogyasztás kompenzálta a tavaszi visszaesést, a nyár elején ugyanis beindult a belföldi turizmus.

Így a termékpálya szereplői már azt gondolhatták, hogy az idei évet a szokásoshoz képest 95–98 százalékos termeléssel lehet teljesíteni. Ez viszont hiú ábránd maradt, mert a második hullám újabb csapást mért a HORECA szektorra. A legnagyobb bajba a hízott liba és kacsa szektor került, mert a termékeit 90 százalékban a HORECA-szektorba szállítja. A tavaszi madárinfluenza miatt már 50 százalékos volt a termeléskiesés. A fennmaradó mennyiség 70–80 százaléka pedig – a szállodaipar és a vendéglátás bedőlése miatt – egyenesen a fagyasztótárolókba került. 

Ha nem is hasonlóan mély, de válság van a pulykaágazatban is. Ezt követi azután a csirkeágazat a saját bajaival. Az árutojás termelés pedig eddig „horzsolásokkal” megúszta a válságot. Ez utóbbi oka: a hotelek általában nem héjas tojást használnak, hanem különböző leveket.

A Master Good alapító tulajdonosa a csirkeágazat gondjairól szólva kitért rá: a kisvárdai cégnél a tavaszi korlátozó intézkedések miatt „ráléptek a fékre”. Két hónapon keresztül 15–20 százalékkal visszafogták a termelést. A döntés jónak bizonyult, mivel a fogyasztás csökkenése is 15–20 százalék körüli volt. Ősszel viszont nagyobb lett a probléma, mert a 20 százalékos termelés-visszafogás mellett is, egységnyi idő alatt háromszor annyi termék került a hűtőházakba, mint tavasszal. A csirkeszektor többi cégének is hasonló gondokkal kellett megküzdeniük, mint a Master Goodnak.

Ráadásul a baromfiágazat számára újabb negatív hatást jelentettek a nyár végén kialakult igen magas gabonaárak. Ezért a baromfitartók költségei jelentősen megemelkedtek. Ennek alapján az élő állat ára is nő. Így a szektor nem is igazán tudja, hogy melyik ujját harapja. Mindennek fényében a jövő év a baromfisok számára nehéz lesz. A fogyasztás visszaesése és a felhalmozott készletek mennyisége ugyanis nem teszi lehetővé, hogy a következő félévben árat lehessen emelni.

Sok szakember úgy véli: a szektor minden szereplőjének részt kellene vállalnia a gondok megoldásából. Így bizonyos részt viselnének a takarmánygyártók és az állattartók, egy nagyobb részt pedig a vágó- és feldolgozó üzemek. Mindezzel csak az a gond, hogy a takarmánygyártóknak nincs eladási kényszerük. Így ha az állattartók nem fizetik meg a magasabb takarmányárat, akkor ők az alapanyagot haszonnal továbbértékesíthetik.

Ezért a BTT elnöksége az ágazati szereplők nevében két miniszternek is levelet írt – Nagy István agrárminiszternek és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek – annak érdekében, hogy a mostani nehéz helyzetben a leginkább bajban lévő állattartókat mentsék meg. Az állattartóknak 5-6 hónapra bér- és járuléktámogatást kellene kapniuk, hogy a baromfitelepeken foglalkoztatott dolgozók ne veszítsék el munkájukat. Kértek egy másik támogatási lehetőséget is, mégpedig azt, hogy a különböző húskészítmények – például virslik, szárazáruk, felvágottak – általános forgalmi adóját (áfa) csökkentse a kormány 27-ről 5 százalékra. Ennek a termékkörnek a HORECA-szektor visszaesése miatt lenne igen nagy szüksége a keresletélénkítésre.

Bárány László hangsúlyozta: a koronavírus-járvány lecsengése után a világban nem lesz olyan, mint azt megelőzően, és ez igaz a baromfiágazatra is. Példaként hozta az otthoni munkavégzés és a távoktatás lehetőségének elterjedését. A megváltozott körülmények az élelmiszer-fogyasztásra is hatást gyakorolnak és ezt az élelmiszer-előállítóknak is követniük kell majd. A  tendenciák azt mutatják: három–öt év múlva a félkész- és a készétel-fogyasztás mintegy 3-4-szeresére nő, míg tíz éven belül megötszöröződik. Ezért újfajta termékeket kell fejleszteni és mindehhez pedig nélkülözhetetlen az innováció, ami új vezetői szemléletet követel meg. Továbbá ehhez új beruházásokra is szükség lesz.

-an összeállítás-
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?